Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-24 / 170. szám, péntek
www.ujszo.com I 2015. július 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Hegymászó nemzet V alaki Szlovéniában látta, hogy egy fiatal pár sziklát mászik a gyerekével. Odalent, a másik picire a nagyi vigyázott. Majd az anya lejött, a nagyi pedig felmászott. így tudtam meg, hogy a szlovének hegymászó nemzet, mondta az illető. En meg azt mondom, így születnek a sztereotípiák, vagyis a leegyszerűsített általánosítások. Jelenleg a legnagyobb sztereotípia az, hogy a sztereotípia rossz. Az emberi agy ugyanis eleve skatulyákat gyárt, másképp nem tudná feldolgozni az iszonyatos információ- áradatot. Mégis, ha ma valakiről azt mondják, hogy sztereotípiákban gondolkodik, el is áshatja magát, mert ez többnyire azt jelenti, hogy másságfób, s a körülményektől függően röpködnek az olyan kifejezések, mint xenofób, homofób, előítéletes, konzervatív, rasszista stb. Pedig ha valaki azt mondja, hogy a magyar lovas nemzet, nem tiltakozom, bár alig ültem lovon. Ha viszont bősi lennék, és azt hallanám, hogy a hősiek rasszisták, bizony mondom, tiltakoznék. Mert vannak jó és rossz sztereotípiák, s ajók és rosszak között is vannak, amelyek igazak, s vannak, amelyek nem. Épp ezért óvatos vagyok a sztereotípiák ellenzőivel, mert közülük sokan maguk is nagy sztereotípia-gyártók. Megalkotják a sztereotípiás ember sztereotípiáját. S mivel a sztereotípiát gyakran összemossák az előítéletességgel, időnként - talán akaratukon kívül, bár néha nem úgy tűnik - megalapozzák a szerintük tulajdonképpen nem is sztereotípiás, hanem előítéletes emberrel szembeni előítéletet. Márpedig az előítélet más tészta. Az együtt járhat a gyűlölettel. Amit épeszű ember nem akarhat. Mert az ép eszű ember tart, fél a gyűlölettől. Épp ezért érdeklődéssel figyelem a bősi lakossággal kapcsolatos közbeszédet. Bizonyára a hősiek között is vannak gyűlölet fűtötte emberek, mert ilyenek, sajnos, mindenhol vannak. Azok között is, akik ostorozzák őket a menekülttáborral kapcsolatos álláspontjuk miatt. Úgy látom azonban, a hősiek döntő többsége „csak” fél. Én nem tartom toleránsnak gúnyolni, szidalmazni valakit a félelme miatt. Főleg, ha ezt a félelmet nem elsődlegesen a mi idegengyűlöletünk okozza, hanem az a gyűlölet, amely elől azok is menekülnek, akiktől félünk. S azért is félünk, mert bár most ők is félnek, továbbra is annak a kultúrának a hordozói, és tapasztaljuk, hogy Európával ellentétben, ők nem dobálják el azt, amit értéknek tartanak. Aki szerint ez megalapozatlan félelem, úgy gondolom, nem a valóságban él. Ez persze szíve joga. De az nem, hogy pocskondiázzon embereket, akik ugyan félnek, de ha szükség lesz rá, tudom, kenni fogják a zsíros kenyeret. (Lubomfr Kotrha karikatúrája) Befejezetlen „sikertörténet” Huszonöt évvel a német egység helyreállítása után még mindig jelentékeny különbségek mutatkoznak az egykori NDK területe és a nyugati tartományok között. A különbségek az élet szinte minden területén érzékelhetők- mutatta ki egy felmérés, amelynek készítői szerint az egység helyreállítása sikeres, de még legalább egy emberöltőig eltart. A német egységfolyamat „siker- történet”, hiszen a volt NDK területe az összes többi kelet-közép-európai rendszerváltó országnál fejlettebb, de a fogyasztási szokásoktól a gazdaság termelékenységéig, a labdarúgástól a bevándorlókhoz fűződő viszonyig markáns különbségek vannak az egykori német-német határ keleti és nyugati oldala között - emelte ki a Berlin Institut nevű, elsősorban népességtudománnyal foglalkozó agytröszt vezetője, Reiner Klingholz az így megy az egység című tanulmány bemutatóján. Például a keleti tartományokban a Škoda a legnépszerűbb autómárka, nyugaton pedig a BMW, a labdarúgás élvonalában, a Bundesligában már csak nyugati csapatok szerepelnek, miután az utolsó keleti együttes, az Energie Cottbus a 2008-2009-es szezonban kiesett. A frankfurti tőzsde vezető indexében, a legnagyobb német részvénytársaságok DAX-30 mutatójában is csak nyugati vállalatok vannak, mert az államszocializmus után többnyire kis- vagy közepes méretű vállalatok fejlődtek ki a keleti tartományokban. Ez a szerkezet alacsonyabb termelékenységet eredményezett, aminek hatására az átlagjövedelem az egyesülés után 25 évvel még mindig csak a nyugati szint háromnegyedét éri el, pedig a keleti tartományokban többet dolgoznak a munkavállalók. Az NDK-ban felnőtt Angela Merkel 2005-ös kancellárrá választásával, az NDK-ból származó Joachim Gauck 2012-es államfővé választásával úgy tűnhetett, a politikában befejeződött az egységfolyamat, ám ez a tartományok szintjéről és az állam- igazgatásról nem mondható el. Mindkét területen meghatározó a nyugati tartományokból érkezett politikusok és szakemberek aránya az egykori német-német határtól keletre. Ez azzal magyarázható, hogy az új tartományok az egyesüléssel átvették a nyugati joganyagot, amelynek alkalmazásához nem volt megfelelő szakembergárda. A „láthatatlan határ” a nagypolitikától a közlekedésig kitapintható, a halálos közúti balesetek száma például a keleti tartományokban jóval nagyobb, ami arra vezethető vissza, hogy a nyugatiaknál ritkábban lakott keleti régiókban a kórházak hálózata is kevésbé sűrű, ami a súlyos baleseteknél meghatározó lehet, hiszen a túlélés gyakran perceken vagy másodperceken múlik. Nem minden területen a nyugati tartományok a fejlettebbek. A kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága - főleg az NDK idején kialakult bölcsődei, óvodai ellátórendszer révén - az ország keleti részén magasabb, a mezőgazdaság termelékenyebb, ami a termelőszövetkezetek alapjaira épült nagyüzemek dominanciájának tulajdonítható. A kutatók a bevándorlókkal szembeni előítéletekről és az idegenelle- nességről megállapították, hogy ezek erősebbek ott, ahol az átlagosnál kevesebb bevándorló él, ebből a szempontból nagyon határozott a kelet-nyugati különbség; míg Hessen- ben vagy Baden-Württembergben 25% feletti a bevándorlók aránya, a keleti tartományokban csupán 4-5%. A demográfiai mutatókban is jelentős eltérések mutatkoznak. A keleti tartományok többségében az elvándorlás, a gyerekvállalási hajlandóság csökkenése és a várható élettartam emelkedése miatt a lakosság gyorsan öregszik és csökken a népesség, míg a nyugati tartományokban egyre többen élnek. Ezeket a különbségeket azonban „felülírják” az ország egészére jellemző trendek, a gazdaságban dinamikusan fejlődő nagyvárosok lakosságának emelkedése és a félreeső vidéki régiók elnéptelenedése - hangsúlyozzák a Berlin Institut kutatói. (MTI) Melegjogok mint lakmuszpapír LAJOS P. JÁNOS A Alkotmánybíróság a februári „családvédelmi” népM szavazás egyetlen kérdését kaszálta el, ez a regisztrált g partnerkapcsolat törvényi szabályozását tiltotta volna. JĽ. „Egyetért Ön azzal, hogy a házasságon kívül semmilyen más együttélési formához ne rendelhessenek olyan speciális védelmet, jogokat és kötelességeket, mint amilyeneket a 2014. március 1. hatályos törvények csak a házassághoz rendelnek (elsősorban az élettársi kapcsolatként való elismerés, regisztrálás vagy nyilvántartásba vétel hivatali személy előtt, gyermek örökbefogadása a szülő második férje/felesége által).” Ezzel a bonyolult megfogalmazással a népszavazást kiírók azt akarták elérni, hogy Szlovákia semmilyen formában ne engedélyezhesse a meleg párok regisztrált partnerkapcsolatát. Az indoklás a szokásos kisebbségellenes retorika: a melegek a „szalámitaktikát” alkalmazzák. „Figyeljük a külföldi helyzetet, ahol ezekben a kérdésekben előttünk járnak, és látjuk, hogy a lobbisták nyomása sohasem áll meg a regisztrált partnerségnél, hanem mindig folytatódik a »házasságokon«, a gyerekek melegek általi örökbefogadásán át egészen a szabad véleménynyilvánítás tiltásáig.” A februári népszavazásban ugyan nem lehetett erről a kérdésről szavazni, de feltételezhetjük, hogy a résztvevő mintegy 20 százaléknyi választó 90 százaléka biztosan igennel szavazott volna erre a kérdésre is, akárcsak a másik háromra. Most, az Európai Emberi Jogi Bíróság napokban hozott ítélete alapján tudhatjuk, hogy ez a kérdés biztosan ellentétes volt az Emberi Jogok Éu- rópai Égyezményével, így a szlovák alkotmánnyal is, amely kimondja, hogy az állam által aláírt nemzetközi szerződések, egyezmények előnyt élveznek a hazai törvényekkel szemben. Igaz, a bíróság az ítéletet olasz párok által az olasz állam ellen indított perben mondta ki, rögzítve, hogy ellentétes az emberi jogokkal, ha az állam semmilyen hivatalos lehetőséget sem ad partnerkapcsolatuk elismerésére. így a hazai jogrendre közvetlen hatással nincs az ítélet, a parlamentnek nem kell holnap összeülnie, és nem kell törvényt hoznia a melegek partnerkapcsolatáról. De megtehetné, és ezzel megelőzhetné, hogy az emberi jogi bíróság Szlovákiát is elmarasztalja, mert nem teszi lehetővé a regisztrált pár- kapcsolatot. Az igazságügyi minisztérium reagálásából inkább az látszik, hogy nem fogja megtenni, hiszen azt magyarázza, hogy az ítélet még nem jogerős, lehet fellebbezni ellene, és nem is kötelező teljes mértékben Szlovákiára, hiszen itt nem ugyanolyan a helyzet, mint Olaszországban. Ezzel azonban várhatóan csak elodázza a törvény elfogadását, de nem tudja megakadályozni. Érdekes lesz figyelni a politikai pártok reakcióját, hiszen ősszel már kezdődik a választási kampány, amelyben ez a kérdés is meghatározó téma lehet. Az ilyen témák felvetése ugyanis megmutatja a társadalom véleményét a kisebbségekről, megméri az aktuális „xenofóbiaszintet”. Mert ne higgyük azt, hogy azok a pártok, amelyek egy szexuális kisebbségjogainak bővítését elutasítják, hajlandók lesznek a nemzeti kisebbségek jogainak bővítésére. Ősszel indul az uniót élénkítő Juncker-terv Minden építőelem a helyére került, hogy ősszel útjára indulhasson a Brüsszel reményei szerint főleg a magántőke bevonásával több mint 300 milliárd euró beruházást megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI, más néven Juncker-terv) - közölte az Európai Bizottság. A bizottság ismertette közleményét azzal kapcsolatban, hogy a tagállami közreműködő bankok hogyan tudják majd az alap forrásainak feíhasználásával előmozdítani a szükséges beruházásokat. A Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nevéhez kötődő terv azon az elképzelésen alapul, hogy Brüsszel az uniós büdzséből 21 milliárd eurót bocsát rendelkezésre, és az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együttműködve, összesen 315 milliárd euró értékben segítik elő olyan beruházások megvalósulását, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba. A bizottság eredeti felajánlásához egyelőre 9 tagállam jelezte, hogy közreműködő bankjaikon keresztül hozzájárul. Szlovákia szintén kiveszi a részét, az előzetes tervek szerint 400 millió eu- róval száll be a projektbe. „A tagállamok szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a beruházási terv sikerrel j árj on” - húzta alá Jyrki Katainen, a bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke. A bizottság közleménye abban hivatott segíteni a tagállamokat, hogy miképpen hozzák létre és szervezzék meg közreműködő bankjaikat, illetve az így nyújtott finanszírozás hogyan számít bele statisztikailag az államadósságba és a költségvetési hiányba, valamint milyen szabályok érvényesülnek ezeknél a projekteknél az állami támogatások esetében, s hogyan tudnak ezek a bankok együttműködni az EIB-vel. Szerdán a bizottság és az EIB az EFSI irányításáról és kezeléséről szóló együttműködési megállapodást is aláírta. Ezzel egy időben a potenciális beruházási projekteket tartalmazó adatbázisról, az azokat előmozdítani hivatott információs csomópontról is megállapodtak. (MTI, ú)
