Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-24 / 170. szám, péntek
www.ujszo.com | 2015. július 24. KÜLFÖLD I 3 Athén rábólintott a csomagra A 3. gorög segélyprogram részleteinek kidolgozásáról ma kezdődhetnek a tárgyalások RÖVIDEN Kiszorították az iszlamistákat Az athéni parlament előtt tízezren tüntettek a további megszorító intézkedések ellen. A rendőrség lezárta a törvényhozás épületét, mivel az utóbbi napokban a tiltakozó megmozdulásokat incidensek kísérték. Szerda este is több benzines palackot dobtak a rendőrök felé. A tüntetésen Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pártja, a Sziriza balszárnyának több politikusa is részt vett. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A görög parlament tegnapra virradóra nagy többséggel jóváhagyta azt a törvénycsomagot, amelynek elfogadása a feltétele volt annak, hogy a kormány elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új, 85 milliárd eurós programról. Alekszisz Ciprasz pártjának baloldali radikálisai ugyan ismét a kormányfő ellen fordultak, de az Európa- párti ellenzéki képviselők támogatásával elfogadták a reformtervezeteket. „Nem értünk egyet az intézkedésekkel, nem támogatjuk a Sziriza- kormányt, támogatjuk viszont a hazánkat, ezért igennel szavaztunk, hogy megtartsuk az eurót, hogy visszaszerezzük a kormány hibájából elveszített bizalmat” - mondta a legfőbb ellenzéki párt, az Új Demokrácia vezetője, Evangelosz Meimara- kisz. A 300 fős parlamentben 230 képviselő voksolt a reformra, 63 ellene, öten tartózkodtak, két törvényhozó hiányzott. A kormánypárti Sziriza képviselői közül 31 szavazott a hitelezők által elvárt intézkedések második része ellen, 5 pedig tartózkodott, míg a múlt héten az első csomagról - a forgalmi adóról és a nyugdíjreformról - tartott voksoláson 39 törvényhozó hátrált ki a kormányfő mögül. A név szerinti szavazáson a törvényhozók jóváhagyták a polgári törvénykönyv reformját, valamint a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló európai irányelvnek a görög jogrendbe történő átültetését tartalmazó előterjesztést. A problémás bankokról szóló törvénytervezetnek az a célja, hogy az ilyen bankokkal kapcsolatos felelősséget elsősorban a részvényesek és a hitelezők viseljék és ne az adófizetők. Nikosz Paraszkevopulosz igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, a parlamentnek el kell fogadnia a hitelezőkkel egyeztetett törvényeket, különben az országot a fizetésképtelenség fenyegeti. Ciprasz miniszterelnök beszédében elismerte, hogy hibákat követtek el a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon. „Hibákat követtünk el, de büszkék vagyunk arra, hogy harcoltunk. Ez a harc nem megy veszendőbe” - hangoztatta. Ciprasz szerint nehéz döntéseket kellett hoznia és kompromisszumot kellett elfogadnia. Az egyéb választási lehetőség a Schäuble-terv lett volna az eurózó- nából való ideiglenes kilépéssel vagy pedig az ellenőrizhetetlen csőd. Az új takarékossági terv fájdalmas megoldását választotta - mondta Ciprasz és felszólította a képviselőket, hogy a reformprogramra szavazzanak. Leszögezte, hogy önként nem távozik a miniszterelnöki posztról. Az athéni parlament részéről most már nincsen akadálya, hogy az újabb segélycsomag részleteiről tárgyalások kezdődjenek Brüsszelben. A harmadik görög segélycsomag részleteinek kidolgozásáról ma kezdődhetnek a tárgyalások, s várhatóan augusztus közepéig tartanak. A tét, hogy Athén 86 milliárd euró hitelhez jusson a következő években. r Irakban új hadjárat indulhat az Iszlám Állam ellen Előre be nem jelentett látogetáera Irakba érkezett Aehton Carter amerikai védelmi miniezter, aki eaját maga akarja értékelni az Iszlám Állam ellen indított hadművelet állását. Bagdad. Carter, akinek ez az első iraki látogatása, mióta februárban beiktatták tisztségébe, azért érkezett a háború sújtotta közel-keleti országba, hogy személyesen tájékozódjon az Irak területének mintegy harmadát ellenőrző Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges iszlamista szervezet elleni hadművelet fejleményeiről. Carter mások mellett Haider al- Abádi miniszterelnökkel, Háled alObeidi védelmi miniszterrel és Sza- lím el-Dzsabúri parlamenti elnökkel folytatott megbeszélést az arab országban. Carter közel-keleti körúton van, Szaúd-Arábiából érkezett Irakba. Az iraki hadsereg korábban bejelentette, hogy hadműveletet indít a májusban elvesztett Anbár tartománybeli Ramádi városának visszafoglalására. A Pentagon szóvivője, Steve Warren ezredes szerint ez heteken belül meg is kezdődhet. Carter látogatása a ramádi hadművelet előkészítésével esik egybe. Ez annak lesz a próbája, hogy a jelenlegi amerikai politika működik-e Irakban. Barack Obama amerikai elnök továbbra is tartja magát korábbi döntéséhez, miszerint nem küld harcoló szárazföldi egységeket a közel-keleti országba. Az elnök szerint Irak számára az egyetlen hosszú távú megoldás az, ha saját maga rendezi a helyzetet. Mindazonáltal az Egyesült Államok és koalíciós partnerei légi támogatást nyújtanak az iraki hadseregnek, és rendszeresen hajtanak végre légi csapásokat az IÁ állásai ellen. Az amerikai hadsereg mintegy 3400 katonát állomásoztat Irakban, akik nem vesznek részt harci cselekményekben. Nagyobb fenyegetést jelent az Iszlám Állam az Egyesült Államokra, mint az al-Kaida vagy más terrorcsoport - közölte James Comey, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója. (MTI) Ashton Carter amerikai védelmi miniszterelső iraki útján (TASR/AP) Izraeli katonák lelőttek egy 52 éves palesztin férfit és megsebesítették két fiát aciszjordániai Beit Omar településen tartott razziában. Egy izraeli katonai szóvivő elmondása szerint a katonákat palesztinok támadták meg, amikor egy gyanúsítottat próbáltak őrizetbe venni a Hebron melletti településen. Amikor már távozóban voltak a razzia helyszínéről, ismét kövekkel és téglákkal kezdték őket dobálni, és a katonák ekkor nyitottak tüzet a támadás fő felbujtójára. Hasonló incidens történt szerdán is Ciszjordániában: egy palesztin is meghalt, amikor az izraeli fegyveres erők razziáztak, és a helyiek összecsaptak velük. (SITA/AP) Munkács: egész Kijevig vezet a konfliktus szála Ungvár. A július 11-i, négy halálos áldozatot követelő munkácsi fegyveres konfliktus megtervezésének részese volt Arszen Avakov ukrán belügyminiszter, s az összecsapás kirobbantása terrorellenes művelet kárpátaljai megindítását, egyben a politikai vetélytársak fél- reállítását célozta - állította tegnap Viktor Baloga, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátalján meghatározó befolyással rendelkező Egységes Centrum (JC) párt vezetője. A Kárpátalja legbefolyásosabb politikusaként számon tartott Baloga a munkácsi események kapcsán azt mondta: „A forgató- könyv szerint a Jobboldali Szektorral (PSZ) megsemmisíttetik azokat, akik csempészettel foglalkoznak Kárpátalján, és ezáltal szabaddá teszik a (csempész)piacot a maguk (a hatalmon lévők) számára. Ezt követően a rendőrség fel- használásával megsemmisítik a PSZ-t, az emberek szemében lejáratják az önkéntes mozgalmat, végül terrorellenes műveletet kezdenek, megsemmisítve mindennemű politikai konkurenciát”. A kárpátaljai politikus úgy vélte: „több mint valószínű, hogy a tervet a belügyi, katonai és nemzetbiztonsági blokk készítette elő Kijevben”. Utalva arra, hogy a munkácsi események után Kárpátalja rendőrparancsnokát, Szerhij Saranicsot leváltották, majd azonnal magas belügyminisztériumi tisztségbe nevezték ki, Baloga kifejtette: „ha az érintettet a különleges művelet végrehajtása után leváltják tisztségéből, és magasabb beosztásba helyezik, akkor kijelenthetem, Avakov részese ennek az eseménynek (Munkácson)”. (MTI) Mogadishu. A kormányerők és az Afrikai Unió csapatai kiszorították az al-Shabaab iszlamista csoportot az egyik utolsó bázisáról Szomália délnyugati részében. Abdullahi Mohamed őrnagy elmondta, a szélsőségesek visszavonultak Bardheréből, a térség egyik utolsó, általuk ellenőrzött városából, jelenleg aknamentesítési műveleteket hajtanak végre annak különböző pontjain. A csapatok közeledtére a szélsőségesek nem tanúsítottak jelentősebb ellenállást, az iszla- misták elhagyták a várost. (MTI) NSA: Berlin magyarázatot vár Berlin. A német külügyminisztérium magyarázatot vár a washingtoni vezetéstől azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint a WikiLeaks kiszivárogtató portál újabb dokumentumai alapján az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) évekig lehallgatta a német diplomácia vezetőjét, Frank-Walter Steinmeiert is. A tárca hangsúlyozta: ha a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumok hitelesek, akkor „partnerek közötti kémkedésről van szó, ami teljességgel elfogadhatatlan”. (MTI) Guantánamo: bezár a fogolytábor Washington. Az Egyesült Államok az utolsó simításokat végzi a guantánamói fogolytábor bezárásának tervem - közölte a Fehér Ház szóvivője. Barack Obama amerikai elnök korábban már utasította kormányzatát a létesítmény bezárására, de az erre irányuló törekvéseket a kongresszus rendre elgáncsolta. Az elnök politikai ellenfelei nem tartják időszerűnek a fogolytábor bezárását tekintettel arra a veszélyre, amelyet az Iszlám Állam dzsihádista szervezet jelent. Jelenleg 116 rabot őriznek a Kuba déli részén lévő amerikai létesítményben. (MTI) Elítóltók a cseh exminisztert Prága. 8,5 éves szabadságvesztésre és vagyonvesztésre ítélték tegnap David Rath volt középcsehországi elöljárót, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) korábbi vezetőségi tagját, miniszterét és parlamenti képviselőjét. A bíróság az európai uniós támogatások felhasználásának manipulálásában és több millió korona kenőpénz elfogadásában találta bűnösnek Rathot. A 2013 augusztusától folyó perben a volt elöljáróval együtt további tíz vádlott állt a bíróság előtt, köztük Petr Kott volt polgári demokrata (ODS) képviselő. A vádirat szerint Rath és a többiek úgy irányították az uniós pályázatok kiértékelését, hogy mindig az általuk előre kiválasztott cég legyen a győztes. Ezért a megnyert összegek 10%-át, 48,2 millió koronát kértek maguknak, ( kés)
