Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-02 / 151. szám, csütörtök

KÜLFÖLD Hátrálva támadó hellének A megrettent görög kormányúj javaslattal rukkolt elő - nem marad el a referendum HSUK MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bankroham. A Ciprasz-kormány utasítására tegnap kinyitott mintegy ezer bankfiók az országban, de csak a nyugdíjasok számára, hogy pénzhez jut­hassanak. Sok nyugdíjasnak nincs bankkártyája, amellyel bankjegykiadó au­tomatából vehetne fel pénzt. A felvehető maximális összeg 120 euró. (Tasr/ap) 6 | RÖVIDEN Olasz szélsőséges csoport rendőrkézen Róma. Az olasz Lombardiában és Toszkánában tíz személyt vettek őrizetbe tegnap az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista fegyve­reseinek támogatásáért. A tavaly az IÁ-hoz csatlakozott olasz nő rokonairól van szó. Öt olasz, négy albán és egy kanadai ál­lampolgárt vett őrizetbe az olasz rendőrség terrorizmus ellenes nyomozóigazgatósága (Digos). A hatóságok szerint a két csa­ládhoz tartozó gyanúsítottak készen álltak arra, hogy Szíriába utazzanak és belépjenek az IÁ soraiba. Az őrizetbe vett sze­mélyek Maria Giulia Sergio olasz és albán rokonságának tagjai. (MTI) Bedrogozva gyilkolt a szuszai diák Tunisz. Kiszivárgott boncolási papírokból kiderült, hogy Szei- fedin Jakubi - a szószai nyara­lóövezetben több emberéletet kioltó diák - drog hatása alatt követte el szörnyű tettét. A me­rénylet túlélőinek beszámolói is azt erősítik meg, hogy a férfi valamiféle kábítószert fo­gyaszthatott, mert a lövöldözés alatt végig nevetett. Az Iszlám Állam harcosaira jellemző, hogy kokaint fogyasztanak, mert ettől legyőzhetetlennek érzik magukat a csatatéren. Arra is fény derült, hogy a 23 éves diákot egy líbiai dzsihádista táborban képezték ki, egy időben a Bardo Múzeum támadóival. Ezt az információt a tunéziai belügyminisztérium is megerősítette. (NOL) Kivégzések sora Észak-Koreában Szöul. Majdnem 1400 embert végeztek ki nyilvánosan az utóbbi 15 évben Eszak- Koreában - közölte a két Korea újraegyesítésével foglalkozó szöuli állami kutatóintézet, melynek helyzetértékelése sze­rint 2000 és 2014 között legke­vesebb 1382 embert végeztek ki nyilvánosan. A jelentést észak­koreai disszidensek beszámolói alapján állították össze, a nyil­vános kivégzések valós száma azonban a szakértők szerint lé­nyegesen nagyobb lehet a do­kumentumban foglaltaknál. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa je­lentésében a világ egyik legel- nyomóbb rezsimjének minősí­tette Észak-Koreát. (MTI) USA-nagykövetség Kubában Washington. Az USA és Kuba megállapodott arról, hogy több mint 50 év után ismét felveszik a diplomáciai kapcsolatokat és a hónap végén nagykövetséget nyitnak a másik fél fővárosában - a nagykövetségek kölcsönös megnyitását Barack Obama amerikai elnök és John Kerry külügyminiszter jelentette be. Obama és Raúl Castro kubai el­nök decemberben közölte, az 1961 -ben felfüggesztett diplo­máciai kapcsolatok után nor- malizálj ák a viszonyt. (MTI) Athén/Brüsszel. A Financial Times szerint Görögország kisebb módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hite­lezők legutolsó javaslatait, hogy megállapodásra jussanak az adósságvál­ságról. Angela Merkel nómet kancellár viszont közölte: újabb tárgyalásokról csak a referendum után lehet szó. A Financial Times brit gazdasági napilap úgy tudja, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a tár­gyalási hajlandóságról levélben tá­jékoztatta a nemzetközi hitelezők képviselőit. A Jean-Claude Juncker- nek, az Európai Bizottság elnöké­nek, Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének és Chris­tine Lagarde-nak, a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) vezérigazgatójának címzett levélben Ciprasz közölte, kormánya kész elfogadni a nemzet­közi hitelezők legutolsó, vasárnap nyilvánosságra hozott átfogó javas­latcsomagját bizonyos módosítá­sokkal és kiegészítésekkel. Ám nap­közben Athén közleményt adott ki a Ciprasz-levélről, közölve, nem helytállóak a híradások, melyek sze­rint a kormány teljesen elfogadta a szervezetek javaslatát, és hozzátette, a kormány változtatási javaslatokat küldött. Á helyzet ellentmondásos, viszont Ciprasz tegnap megerősítet­te, vasárnap megtartják a népszava­zást, amelyen a hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatnak vé­leményt. Leszögezte, hogy a népsza­vazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott. Merkel közbeszólt Az ajtó továbbra is nyitva áll a gö­rög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról Számos helyen egyszerre indítottak támadást dzsihádisták a Sínai-félsziget északkeleti részén az egyiptomi biztonsági erők ellen; ellentmondásos értesülések legalább 50-re teszik a harcokban elesett katonák és a megölt szélsőségesek számát. Kairó. Számos helyen egyszerre indítottak támadást dzsihádisták a Sínai-félsziget északkeleti részén az egyiptomi biztonsági erők ellen; el­lentmondásos értesülések legalább 50-re teszik a harcokban elesett ka­tonák és a megölt szélsőségesek szá­mát. Az utóbbi évek egyik legpusz­títóbb támadását az Iszlám Állam dzsihádista szervezet egyiptomi ága­ként működő Sinai Tartomány (ko­rábbi nevén Anszár Beit al-Makdisz) vállalta magára. A milícia üzenete szerint „a Kalifátus oroszlánjai a hi- tehagyott hadsereg egyszerre tizenöt ellenőrző pontját támadták meg”. A hadsereg szóvivője, Mohamed Szá­mú ugyanakkor öt lerohant ellenőrző pontról számolt be. Számú szerint a Gázai övezettel szomszédos térség­ben végrehajtott támadássorozatot mintegy 70 fegyveres hajtotta végre, csakis a hét végére tervezett görög- országi referendum után lehet tár­gyalni - jelentette ki a Bundestag tegnapi rendkívüli ülésén Angela Merkel kancellár. „Nem tehetünk mást, minthogy nyugalommal vá­runk, Európa elég erős” - fogalma­zott Merkel. Ehhez tartja magát az eurócsoport is, ugyanis az euróöve­zeti országok pénzügyminiszterei­nek keddi esti csúcsán kijelentették: immár túl késő van a mentőcsomag meghosszabbításához. Csőd vagy nem csőd? Görögország szerdán tényleg nem fizette ki az IMF-nek a kedden ese­dékes 1,6 milliárd eurós törlesztő­részletét. Ez az első eset az IMF 70 éves története során, hogy egy fejlett gazdaság nem tudta törleszteni tar­tozását a valutaalapnak. A legutóbbi ország, amely nem volt képes ha­akik közül a kormányerők közel 30- cal végeztek, továbbá megsemmisí­tettek három, légvédelmi rakétákkal felszerelt terepjárót. A CBC Extra egyiptomi televízió helyszíni tudósí­tója legalább 50 halott terroristáról számolt be, akikkel a kormányerők Apache katonai helikopterei végez­tek. A vérengzés egy nappal követi a 2013 júliusáig hatalmon lévő Moha­med Murszi iszlamista elnök meg­buktatásához vezető tömegtünteté­sek kúobbanásának második évfor­dulóját. A mentőautókat nem enge­dik a harcok közelébe az odavezető utakon esetleg elhelyezett robbanó­szerkezetek miatt. Egyes értesülések szerint a szélső­ségeseknek sikerült katonákat fog­ságba ejteniük és több páncélozott járművet megkaparintaniuk. A pre­cízen összehangolt támadássorozatot a szélsőségeseknek a térségben két éve tartó terrorellenes hadjárat elle­nére sikerült végrehajtaniuk. A ka­tonai övezetté nyilvánított sivatagi régióban tevékeny fegyveresek anyagi és katonai forrásai a jelek sze­rint továbbra is működnek, annak el­lenére, hogy Kaúó mindent megtesz azok elapasztásáért. A régióban több mint fél éve rendkívüli állapot van érvényben. (MTI) táridőre fizetni az IMF-nek, Zim­babwe volt 2001-ben. Korábban többek között Szudán, a tálibok uralma idején Afganisztán, valamint Haiti jelentett csődöt a Valutaalap felé. Ez államcsőd lehetne, hiszen az ország nem fizeti vissza a tartozá­sait, valójában azonban még most sem az. Maga a Nemzetközi Valu­taalap még nem a „csőd” kifejezést használja, hanem azt, hogy az ország „fizetési hátralékba került”. A Gö­rögországnak folyósított hitelek je­lentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) ál­láspontja szerint viszont igenis csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Valutaalapnak. Az eurózóna men­tőalapjaként létrehozott EFSF tu­datta, ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított 2015. július 2. lwww.ujszo.com Görögnek a történések ► Merkel: újabb tárgyal­ásokról csak a referendum után lehet szó. ► Csődesemény, ha nem fizetnek az IMF-nek. ► A Valutaalap mégnem a „csőd" kifejezést használja, hanem azt, hogy az ország „fizetési hátralékba került". ► Lejárta Görögországot támogató nemzetközi hitelprogram. ► A görögök többsége nemmel szavazna a referendumon, de arányuk csökken. EFSF-hitelekre nézve is csődese­ménynek számít. Inkább nemet mondanak Egy friss közvélemény-kutatási eredmény szerint a görögök többsé­ge nemmel szavazna, ha már az utóbbi napokban megrendezték vol­na a vasárnapra kiírt népszavazást a külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról, viszont e többség aránya jelentősen csökkent azóta, hogy bejelentették: a bankok ezen a héten nem lesznek nyitva. Azok kö­zül, akik tervezik, hogy szavaznak a referendumon, 54% mondta azt, hogy el fogja utasítani az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Va­lutaalap közös reformjavaslatait, amelyet a görög államcsőd elkerü­lése érdekében tettek. A megkérde­zett biztos szavazók 33%-a mondta azt, hogy igennel voksolna. Támadás Egyiptomban Tárgyalás Iránnal Bécs. Adtak maguknak a tár­gyalók 9 napot Bécsben az Irán—Nyugat atomegyezmény kimunkálására. A végső megál­lapodás megszövegezésére nem volt elegendő az idő április eleje óta. Köztudott volt, hogy nem si­kerül teljesíteni a június 30-ra kitűzött határidőt Iránnak és a vele tárgyaló nagyhatalmaknak. Az USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Németország nevében John Kerry amerikai külügyminiszter tárgyalt - többször is ingázva kü­lönböző európai városokba. Kerry elkötelezettje a megálla­podásnak, ez lehetne miniszter­ségének fő vívmánya. A svájci Lausanne-ban márciusban elért megállapodás fő elemei a követ­kezők: Irán harmadára, hatezerre csökkenti működő uráncentrifu- gáinak számát. A dúsítás maxi­mum 3,67%-os lesz 15 évig. A Fordóban lévő föld alatti köz­pontban, amely korábban a for­radalmi gárda bázisa volt, meg­szüntetik az urándúsítást, és a lé­tesítményt tudományos intéz­ménnyé alakítják. (NOL) Kerítés a határon Budapest. Magyarország kénytelen megvédeni déli hatá­rait, de ez a lépés nem irányul Szerbia és a szerb nép ellen, ezért megépül a kerítés a közös hatá­ron -jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a magyar-szerb kormányülés után Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyar- ország a legális határátkelőhe­lyeket fenntartja, azokat bővíte­ni, fejleszteni akarja, vagyis „határátkelőhelyeket nem zá­runk le, de a törvénytelen határ- átkeléseket minden eszközzel meg fogjuk akadályozni” Sze­rinte Magyarország harapófo­góba került, mert nemcsak dél­ről érkezik Magyarországra a népvándorlás újabb hulláma. Bár Szerbia nem örül a kerítésnek a magyar—szerb határon, de bízik benne, hogy sikerül rendezni a szerb-macedón határon kiala­kult helyzetet, és ebben Ma­gyarország is segít. A jó vi­szonyt nem ronthatja el a magyar-szerb határra tervezett határzár- közölte Vucsics. (MTI) <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom