Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-16 / 163. szám, csütörtök

r www.ujszo.com | 2015. július 16. KULTÚRA I 9 A hölgy és a pásztor A Távol a világ zajától izgalmakkal és kalandokkal teli szerelmi sztori TALLÓSI BÉLA A földbirtokos Everdene kisasszony (Carey Mulligan) és a kegyeiért harcoló birkapásztor, Gabriel Oak (Matthias Schoenaerts) (Fotók: Barracuda Movie) Igazi nagy nyári, kikapcsoló mozizást nyújtó film Thomas Vinterberg kalandos, akció­dús, romantikus filmdrámája, a Távol a világ zajától, moly Thomas Hardy 1874-ben írt regónyónek újabb feldolgozá­sa. A19. század második fotónak Angliájában játszódó törtónet közáppontjában egy öntudatos, haladó gondolko­dású fiatal nő áll, aki három fárfi hálójában vergődve keresi a tiszta szerelmet. Thomas Hardy regénye kiváló fil­mes alapanyag. 1967-ben már szüle­tett belőle mozi Távol a tébolyult tö­megtől címmel. Akkor nem más vitte vászonra, mint az Éjféli cowboy ren­dezéséért Oscar-díjjal kitüntetett John Schlesinger. Thomas Vinterberget is szeretjük: nevét kiváló opusok fémjelzik. A va­dászat egy pedofiliával megvádolt óvodai asszisztens megrázó történe­tét mesélte el, a Születésnap pedig egy kegyetlen titkokat feltáró partit tárt a néző elé elementáris erővel. E két emblematikus Vinterberg-mű dán színekben készült. A Távol a világ zajától élvezhető mozgóképes alkotás úgy is, hogy amerikai-angol produkcióként stílu­sában és hangvételében távolabb sodródott a Dogma-mozgalomtól, s a történet nem ás le úgy a mélyréte­gekbe, mint a mester korábbi mun­kái. Vinterberg „hollywoodiként” is kitűnő rendező, tudja, hogyan kell megrázó emberi érzéseket felszínre hozva hatásosan felépíteni egy nagy ívű mozit. Pedig átlagsztori ez a klasszikus angol irodalomnak abból a medréből, amelyben jellegzetes női történetek születtek azoknak az ön­tudatos fiatal hölgyeknek a tetteiről, erőfeszítéseiről, akik többet szerettek volna elérni, mint amire a társadalmi séma determinálta őket. A földbirtokos Everdene kis­asszonyra (Carey Mulligan) szemet vet egy birkapásztor, Gabriel Oak (Matthias Schoenaerts) és nőül kéri egyetlen találkozás után. Bár a jó neveltetésű hölgy is szimpátiát érez iránta, kapásból visszautasítja. Fino­mabban, de kikosarazza a környék jómódú agglegényét (Michael She- en) is. Troy őrmester (Tom Sturridge) sodró erejű szenvedélyességének azonban nem tud ellenállni. Igent Távol a világ zajától ► Eredeti cím: Far from the MaddingCrowd ► Szlovák cím: Ďaleko od hlučného davu ► Színes amerikai-angol filmdráma, 119 perc, 2015 ► Rendező: Thomas Vinterberg ► Operatőr: Charlotte Bruus Christensen ► Szereplők: Carey Mulligan, Matthias Schoenaerts, Michael Sheen,Tom Sturridge, Jessica Barden, Bradley Hall mond a tisztnek. Döntése pusztulásba sodorná, ha nem állna mögötte őran­gyalként a pásztor, titkon remélve, hogy egyszer egymáséi lesznek. Addig azonban sok füvet lelegel­nek a birkái... s mi ámulattal nézzük a lenyűgöző angol vidéket a háborí­tatlan táj panorámájával. Amelyben érdekesen kuszálódik a négy aktőr viszonya. S bár sejtjük, mit tartogat a vég, a kiszámíthatóság nem rontja a műélvezetet. Vinterberg kellemes mozit rendezett karakteres színé­szekkel - akik jó szinten teljesítenek -, hatásos zenével és még hatáso­Troy őrmester (Tom Sturridge) sabb képi világgal. Amit meg kelle­ne tanulnunk a filmből, már megta­nultuk a 19. századi angol irodalom­ból (olvasással vagy filmes adaptá­ciókból). Ezért vívódás nélkül en­gedhetjük el magunkat a film nézése közben. Ha mégis viaskodunk ma­gunkba valami miatt - hogy lehet-e valamilyen logika mentén, okosan vezetni a szenvedélyeket, vagy hogy miért kell nagy árat fizetni a tévely­gésekért -, érdemes előhalászni a könyvet, és elmélyedni benne. E kor angol irodalma nagy gyönyörűséget tud szerezni. PENGE Az utolsó nyomozó Az emberiség a Maia névre ke­resztelt aszteroida árnyékában él. A hat kilométer átmérőjű objek­tum becsapódása fél év múlva kö­vetkezik be. Az armageddon el­kerülésére nincs forgatókönyv: a NASA nem kéri fel Bruce Willist, hogy lyukat fúrjon a kisbolygóba, és atombombával robbantsa föl a SÁNTA SZILÁRD KRITIKAI ROVATA Föld felé suhanó aszteroidát. Újabb és újabb számítások, esélylatolgatások lámák napvilá­got; a közelgő apokalipszis hatá­rozza meg a mindennapi életet. A jövőt, a reményt eltörölte a szá­guldó planetoida, előkerülnek a bakancslisták - egyesek az élve­zetekre összpontositanak, mások az öngyilkosságot választják. Ilyen körülmények között érkezik meg egy bűntény helyszínére a fi­atal, frissen kinevezett nyomozó, Hank Palace. A kollégák kivétel nélkül öngyilkosságként könyve­lik el az ügyet, de Hank nem haj­landó elfogadni a magyarázatot. A gyorsétterem mosdójában talált Peter Zell biztosítási ügynök esete látszólag semmiben sem külön­bözik a többi, egyre gyakoribb öngyilkosságtól. A kisváros rendőrsége, mint mindenki más, félvállról veszi a munkáját; sokan úgy vélik, teljesen fölösleges a részletekkel bajlódni, mikor úgyis mindjárt mindennek kampec. Csupán rutincselekvések marad­tak, az intézményrendszer recseg­ropog, s ekkor érkezik egy zöldfülű a noteszével, és minden­kit az őrületbe kerget a részletekre vonatkozó kérdéseivel. Winters krimijében nemcsak a rejtély megoldásajelenti az izgal­mat és a vonzerőt, hanem a sötét háttér megrajzolása - amikor apokaliptikus hangulat von be mindent - olyan szituációt teremt, melyben a police procedúrái rendhagyó módon bontakozhat ki. A kaotikus állapotok közepette Hank állhatatossága, makacs ki­tartása, konok munkavégzése szimpatikus ellenpólust képez. A noiros krimiben a munkáját végző fiatal nyomozó elszántsága, kér- lelhetetlensége bizonyul az egyetlen stabil pontnak: értelmet ad a tevékenységnek egy olyan világban, amelyből rövid idő alatt minden értelem elpárolgott. Ben H. Winters: Gyilkosság vi­lágvége előtt. Fordította: Falvay Dóra. Agave Könyvek, 2015. 272 oldal. Értékelés: 8/10 RÖVIDEN Kiállításmegnyitó a Vermes-villában Dunatzerdahely. Holnap 18 óra­kor nyitják meg a Vermes-villa földszinti termeiben Az új festé­szet körül - A nyolcvanas és a ki­lencvenes évek művészete a Kor­társ Magyar Galéria gyűjtemé­nyében című tárlatot. Ezen a láto­gató lemérheti, milyen trendek alakították a kor magyar festésze­tét. A kiállítás kurátora Lóska La­jos művészettörténész. Ezt köve­tően a galéria emeleti termében tárják közönség elé a XVI. Nem­zetközi Művésztelep résztvevői által adományozott müvekből rendezett kiállítást. A művésztelep résztvevői: Berkesi Ágota, Dobó Krisztina, Fejes Soma, Fekete Ist­ván, Homyák Evelin, Hupján At­tila, Lendvai Péter, Székely Géza, Varga Geri és Vörös András. A tárlatok augusztus 14-ig tekinthe­tők meg a Kortárs Magyar Galéri­ában. (tb) r Első külföldi zenekarként lép fel Eszak-Koreában a Laibach Első külföldi rockzenekarként lép fel augusztusban Észak- Koreában a Laibach. Az ipari zene és a techno szlovén úttö­rője ezer-ezer ember előtt két koncertet is ad Phenjanban. „A műsorban az együttes 36 éves pályafutásának legnagyobb sikerei mellett észak-koreai népdalok is szerepelnek” - mondta Morten Traavik, a koncertet tető alá hozó norvég rendező-színész a BBC-nek. Traavik évek óta kapcsolatban áll a phenjani vezetéssel. Közreműködött például abban, hogy a diktatúra által irányított és a világtól szinte teljesen elzárt országból egy harmonikás csapat nyugati popos produkciója felkerült a YouTube-ra, egy észak­koreai előadói delegációt pedig Nor­végiában léptetett fel. Az 1980-ban alakult, akkor még jugoszláviai Laibach elemi hatást gyakorolt a korszak gondolkodás- módjára. A Frankié Goes To Holly­woodtól a Rammsteinen át Marilyn Mansonig és a Nine Inch Nailsig számtalan zenekar és irányzat táplál­kozik a laibachi örökségből, akár a látványelemekre, akár a zenére, akár a szövegekre gondolunk. A tagok eredetileg képzőművész csoportként indultak, nevüket Ljubljana német elnevezéséből vették. Már korai kon­certjeik és performanszaik botrányt okoztak Jugoszláviában, ahol a náci jelképekkel kokettáló társaság az Ön­Két phenjani koncertjük műsorán koreai népdalok is szerepelnek (Képarchívum) magát a partizánmítosszal megala­pozó jugoszláv állam szívébe talált. A betiltások ellenére a Laibach 1985-től kezdve lemezeket adhatott ki, és nemzetközi hírneve is egyre nőtt, amikor 1987-ben a Mute-nál (a De- peche Mode és Nick Cave kiadójá­nál) megjelent az Opus Dei album. A lemezen található indusztriál feldol­gozásoknak, például az osztrák Opus rockhimnusza, a Life Is Life vagy a Queen One Visionjének metálos- wagneriánus-pszeudonáci átértel­mezéseinek komoly hírük ment. A kitalált neveken működő alapítók és tagok zenéje idővel fogyaszthatóbbá, leginkább technoba hajlóvá vált, ez­zel együtt tudatosan használják a popkultúra produkcióit. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom