Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-15 / 162. szám, szerda
www.ujszo.com I 2015. július 15. KELET-ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Lehet, hogy vörös barátok laktak itt Barátkút - rejtélyes hely Rimaszombat határában, amely adna munkát a régészeknek, ha lenne pénz a feltárásra Alig néhány faragott kő maradt belőle (A szerző felvétele) Néhány szerteszérédott, faragott kváder formájú homokkő, elmállott malter nyomai, dimbes-dombos terep, egy mesterséges tó gátja, valami erődítésre emlékeztető árok halvány nyoma ás egy forrás. RIMASZOMBAT/KURINC Csupán ennyi utal arra, hogy Rimaszombat határában, a ma már termálfürdőjéről ismert Kurincon bő nyolcszáz évvel ezelőtt a vörös barátoknak, avagy johannita, más néven ispotályos lovagrendnek volt kolostora. Hely a Rima-völgy ben Messziről ma már alig tűnik fel a százéves fákkal, bozóttal benőtt terület, csak a figyelmesebb szemlélődő látja, hogy ez a hely rendkívül érdekes. A Rima folyó teraszán, a folyó szintje fölé legalább tíz méter magasba kiemelkedő dombocskáról szinte akadálytalanul körbe lehet nézni a Rima völgyén. Észak felé Magin vára és a Királyhegy felé, délre Serke- Kapla vára, azon túl, egészen a Bükk hegység szélét jelentő Bélkőig, keletre Balog váráig, meg Jánosi román kori templomára, nyugat felé pedig a Bucsony hegyre és a guszonai dombra nyílik kilátás innen. A szelíd kis dombocska, amelyen egykor a Barátkúti kolostor állt, ma sajnos elég elhanyagolt, még mindig fel nem fedezett, méltatlanul elhanyagolt területe Rimaszombatnak. Kik laktak itt A vörös barátok, más néven jo- hanniták a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elődei. A harcos és gyógyító rend valamikor az első keresztes hadjáratok idején Jeruzsálemben alakulhatott, 1080-tól tudni róla. A rendnek Rimaszombattal való kapcsolatáról B. Kovács István Gömörológia című könyvében találhatunk információt. Eszerint: „III. Orbán pápának 1187. június 23-án kiadott és a stefanita ispotályos kanonokrendet jóváhagyó bullájg egyebek mellett egy csura- szombati Szent János egyházat is említ. Az említett település lokalizálása a mai napig nem történt meg...” Bár nem bizonyított, nagy valószínűséggel ez a csuraszombati egyház lehetett a Rimaszombat ispotályos rend egyháza. A kérdés nyitott, érdekes lenne a végére járni, létezett-e Csuraszombat mint helynév máshol, vagy a krónikás elírt pár betűt és Rimaszombatból Csuraszombatot kreált. Az az egyháztörténeti tény viszont mindenképpen Rimaszombat mellett szól, hogy egyháza mindig is Szent Jánossal volt kapcsolatba hozható. Két kolostor A már csak nagyon nehezen azonosítható Barátkúti romoktól légvonalban alig kilométernyi távolságra van Jánosi román kori kolostorának remekmívű templomától, ahol a föld alatt szintén ott rejtőznek az egykori kolostor romjai, talán a barátok sírjával, a néhol kibukkanó faragott kövekkel, jelzett téglákkal. Felmerülhet hát a kérdés, hogyan lehet egymáshoz ilyen közel két kolostor vagy kolostorhely? Válasz akad rá. Azért tudni ilyen kis területen két kolostorról is, mert a stefaniták és későbbi utódaik, a johanniták rendháza valószínűleg már a tatárjárás előtt megépülhetett. Olyan rendházat kell feltételezni, amely egyben ispotály, azaz kórház, de gazdasági központ is, magtárakkal, raktárakkal, műhelyekkel, és természetesen szakrális hely is. A műhelyekre utaló egyik igen fontos jel, hogy egy leletmentő terepbejáráskor és ásatáskor a Barátkúton egy kályhacsempe- készítő műhely félkész és selejtes darabjai kerültek elő kész termékekkel. A kályhacsempék jól azonosíthatóan román koriak. A tatárjáráskor azonban ez a rendház elpusztulhatott, majd a hadak kivonulás után az új kolostor már Jánosiban kaphatott területet, alapítványt, azaz domíniumot. Annyi biztos, hogy a két kolostorhely, teTájoló A Rimaszombat melletti Kurincon levő Barátkút helyet Pozsony és Kassa felől is az 50-es útról a város felé lekanyarodva, az 531-es úton érhetjük el. A Barátkút hely mellett visz az út a Zöld Víz üdülőterületre, annak parkolójától alig tízperces séta eljutni a Rima teraszán lévő romokhoz. A GPS-koordináták szerint (48.355669, 20.032770) található meg. hát Jánosi és Barátkút feltárása tucatnyi régésznek adna munkát akár egy életre is. De ahogy a Jánosi kolostor ismeretlen bencés rendi barátainak, úgy a lovag szerzeteseknek is még sokáig nyugtuk lesz. Nincs most arra Gömörben se pénz, se szándék, hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Sajnos. Áram nélkül maradtak a hármas ikrek A fejszési hármas ikrek édesapja azt mondta, más kiadásaik miatt nem fizették a villanyszámlát, de az adósságot minél előbb rendezni szeretné (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Támogatóktól kapott pénzből rendszeresen segíti a családot a hivatal illetékes osztálya. KIRÁLYHELMEC Lekapcsolta a szolgáltató a villamosvezeték-hálózatról a hármas ikreket nevelő fejszési férfi házát, ugyanis a család több mint 300 eurós tartozást halmozott fel. Molnár Ildikó, a Királyhelmeci Városi Hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője lapunknak elmondta, az önkormányzat 2009 óta rendszeres támogatást nyújt a családnak arról a számláról, amelyre magánszemélyek és vállalatok küldik adományaikat. Nemrég egy dunaszerdahelyi hölgy - miután olvasta az ikrekről megjelent riportot a Vasárnapban - májusban 100 eurót küldött az osztályvezetőnek azzal a kéréssel, juttassa el a pénzt a gyerekekhez. Oláhék meg is kapták a pénzt, és a segítséget a hivatal levélben köszönte meg az adakozónak. A család az említett számláról még ebben a hónapban újabb 60 eurót vett fel, majd június 3-án 50 és június 22-én további 70 eurót kaptak. Molnár Ildikó tájékoztatása szerint a családfő, Oláh Róbert a pénzt épp azért kérte, hogy a villanyszámláját ki tudja fizetni. Oláh Róbert bevallotta, nem erre a célra fordította a pénzt, ugyanis élettársával - akivel egy 10 hónapos gyereket is nevelnek - az elmúlt hónapokban rengeteg kiadásuk volt. A kisgyerek kórházi ellátásra szorult, és bírósági ügyeiket is intézniük kellett, ezért a 172 eurós tartozásból csak 55-öt fizetett ki. Az elmúlt két hónapban nem rendezte a 107-107 eurós havi díjat sem, tehát a tartozás 331 euróra emelkedett, ami miatt a szolgáltató lekapcsolta házukat a hálózatról. Mivel a család havi összbevétele alig 364 euró - amiből hatan kénytelenek megélni -, a tartozás kifizetése szinte megoldhatatlannak tűnik. A királyhelmeci ön- kormányzat néhány hónapja kénytelen volt megvonni a hármas ikrek Édesanyjuk meghalt A közigazgatásilag Királyhel- mechez tartozó Fejszésen élő Oláh házaspárnak 2008 májusában születtek hármas ikrei, a család a kezdetektől komoly anyagi nehézségekkel küzdött. A gyerekek édesanyja 2012 karácsonya előtt, 39 éves korában elhunyt. Oláh Róbert egy ideig egyedül nevelte a gyerekeket, majd új élettársat talált, és 10 hónappal ezelőtt megszületett közös gyerekük. egészségügyi kezelésére szánt hozzájárulást is, mivel ennek felhasználása során különböző szabálytalanságokat állapított meg. A testület még 2011 szeptemberében határozatot fogadott el, mely lehetővé tette, hogy a komoly egészségi problémákkal küzdő gyerekeket nevelő családoknak havi 66 eurós támogatást fizessenek. Ennek feltétele volt, hogy az érintettek a hozzájárulást a gyerekek egészségügyi ellátásával kapcsolatos kiadások fedezésére költsék, és hogy a számlákat rendszeresen bemutassák. A hármas ikrek édesapja azonban 2014 decemberében olyan számlákat adott le a hivatalban, melyek több szempontból sem feleltek meg a szabályozásnak. Miután az elmúlt évekre visszamenőleg ellenőrizték a többi kifizetést is, kiderült, hogy nem egyedi esetről van szó, a családnak jó néhány olyan gyógyszer árát is kifizették, melyeket bizonyíthatóan nem a gyerekeknek írtak fel. Oláh Róbert lapunknak akkor elismerte, hogy mulasztást követett el, ám mivel az elmúlt években soha senki sem kifogásolta a bemutatott számlák tartalmát, illetve a támogatást rendszeresen kifizették neki, nem gondolta, hogy szabályellenesen jár el. Az önkormányzat a történtek ismeretében úgy határozott, ideiglenesen felfüggeszti az Oláh családnak adható egészségügyi hozzájárulás kifizetését, az adományokból összegyűlt pénzt viszont továbbra is rendszeresen folyósítja a családnak.
