Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-01 / 150. szám, szerda
4 | KÜLFÖLD 2015. július 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nőket fejeztek le a dzsihádisták Görögország nem törlesztett Az Európai Bizottság tett még egy végső ajánlatot, Ciprasz kormányfő megint követel Damaszkusz. Először fejeztek le nőket Szíriában az Iszlám Állam dzsihádistái - jelentette az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH). A boszorkánysággal és mágiával vádolt két nőt az ország keleti részén fekvő Deir Ezzor tartományban fejezték le. A két nőt férjeikkel együtt végezték ki. A részben iraki és szíriai meghódított területeken lévő kalifátus megalakítása óta az Iszlám Állam több mint 3000 embert végzett ki, de ez volt az első alkalom, hogy nőket fejeztek le. (MTI) NSA: megfigyelt francia miniszterek Párizs. A francia gazdasági élet vezető szereplői után is kémkedett 2004 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - derült ki a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került újabb dokumentumokból. Francia politikai személyiségeket és magas rangú tisztviselőket, egyebek mellett Francois Báróin és Pierre Mos- covici gazdasági minisztert hallgatták le, előbbi 2010-2012- ben, utóbbi 2012-2014-ben töltötte be a posztot. A közzétett öt jelentés szerint az NSA Franciaország kereskedelmi tevékenységét, exportszerződéseit és a nemzetközi bankokkal való viszonyát térképezte fel. (MTI) Elhunyt Charles Pasqua exminiszter Párizs. Nyolcvannyolc éves korában szívrohamban elhunyt Charles Pasqua franciajobbol- dali politikus, egykori ellenálló, belügyminiszter, szenátor és európai képviselő, aki évtizedeken át meghatározó alakja volt a francia politikai életnek, de akinek halála előtt tucatnyi korrupciós ügyben kellett bíróság elé állni. „Franciaország egyik legjelentősebb szolgálóját veszítette el” - közölte Nicolas Sar- kozy volt államfő. Mások a belügyminiszterként megvalósított szigorú bevándorlási politikáját és a közbiztonsági kérdésekben megfogalmazott elképzeléseit emelték ki. A posztot, ahol rendpártiságáról volt híres, 1986 és 1988, valamint 1993 és 1995 között töltötte be. (MTI) Menekülnek a szíriai kurdok Haszake. Legalább 30 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista csoport offen- zívája miatt az északkelet- szíriai, kurd többségű Haszake városban. „Az emberek arról beszélnek, hogy lényegében kiürül a város” - mondta Sam Duerden, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) nevű humanitárius szervezet illetékese. A szélsőséges iszlamisták a hétvégén foglalták el a hadseregtől Haszake egyes részeit. A városban azóta is harcok folynak a szembenálló felek között. (MTI) Harcias hellének. A nacionalista érzelmektől túlfűtött görögök magukat a hitelezők által sanyargatott demokratáknak hiszik, az Európai Uniót meg fasiszta kizsákmányolónak. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. Görögország nem fizette ki a Nemzetközi Valutaalapnak az 1,6 milliárd auráé törlesztőrészletet. Brüsszel tett még egy utolsó ajánlatot, ezt követően Athén egy újabb mentőesomag ötletével rukkolt elő. Bár nincs pánikhangulat, a görög bankok nem sokáig bírják az ügyfelek rohamát. Brüsszel újabb kísérletbe kezdett a görög adósságválság rendezésére. A legújabb javaslatot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tette. Az athéni kormánynak küldött javaslat lényege: amennyiben Alek- sžisz Ciprasz görög miniszterelnök kész támogatni a hitelezők javaslatát és a vasárnapra kitűzött referendum előtt a szavazókat annak jóváhagyására, azaz „igen” szavazatra szólítja fel, az megnyithatja az utat a további tárgyalások előtt. Brüsszel végső javaslata egy feltűnő engedményt tartalmaz: a szállodai szolgáltatások nem a 23%-os, legfelső áfakulcs alá kerülnének hanem a 13%-os sávba. A görög kormány új javaslatot terjesztett az ország nemzetközi hitelezői elé, azután, hogy Jean-Claude Juncker megtette utolsó indítványát az adósságválság rendezésére. Az athéni elképzelések szerint két évre szóló megállapodást kötnének, amelynek alapján az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) teljes mértékben biztosítaná a dél-európai ország finanszírozási szükségleteit - ez legalább 29 milliárd eurót jelentene. Tegnap este rendkívüli ülést tartott az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek testületé, hogy megvitassa Ciprasz miniszterelnök áthidaló kölcsönre irányuló kérelmét. Ciprasz fenyegetőzött Másrészt Ciprasz hétfő késő esti televíziós nyilatkozatában lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a görögök többsége igennel szavazna a nemzetközi hitelezők által Görögországgal szemben támasztott feltételekről szóló vasárnapi referendumon. A kormányfő a görög szavazópolgárokat a hitelezők reformjavaslatainak elutasítáGörögnek a történések ► Brüsszel egy utolsó mentőövet dobott a görög kormánynak. ► A görög miniszterelnök tegnap harmadik mentőcsomagot kért, 2 éves hitelprogramot szeretne. ► Tegnap este rendkívüli ülést tartott az eurócsoport. ► Nyakatekertre sikerült a referendum kérdése. ► Leminősítette a Fitch a vezető görög bankokat. ► Leminősítette Görögországot a Standard &Poor's. sára szólította fel. „Ha a görög nép örökké folytami akarja a megszorításokat, (...) tiszteletben fogjuk ezt tartani, de nem mi leszünk azok, akik végrehajtják” - mondta Ciprasz. A radikális baloldali Sziriza párt vezetője arra buzdította a görögöket, hogy utasítsák el a hitelezők javaslatait, és azt mondta, ez Görögországnak „erősebb fegyvereket” adna a kezébe a tárgyalóasztalnál. A kormányfő kijelentette, nem hisz abban, hogy a hitelezők országa euró- zónabeli tagságának megszűnését akarják, mert ennek óriási az ára. Nyakatekertre sikeredett a vasárnapi referendum hivatalos szövege. A kérdés lényege, hogy elfogadják- e a június 25-én az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által előterjesztett közös egyezménytervezetet, aminek egyik része a reformprogram folytatása, a másik pedig a fenntartható államadósság koncepciója. A nehézkes szövegre adható első válasz - furcsa módon - a nem és csak a második helyen áll az igen.. Hitelképtelenné váltak Görögországnak tegnap éjfélig kellett volna visszafizetni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását, azonban ezt pénz hiányában nem tette meg. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója jelezte: ha Athén nem teljesíti törlesztési kötelezettségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF- hitelekhez mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja. Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF által összeállított hitelkeretekből. Leminősített ország Alig három héten belül másodszor minősítette le (CCC mínuszra) Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis nem befektetési ajánlású - államadós-besorolását a Standard & Poor's. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi. A Standard & Poor's indoklásában közölte: megítélése szerint most már 50% körüli az esélye annak, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A cég szerint hat hónapon belül a részleges törlesztési csődöt jelző Selective Default szintre süllyesztheti a hosszú távú görög besorolást, ha Görögország hátralékba kerül adósságának törlesztésével. T ü ntetések Athénba n Tüntetések voltak hétfőn Athénban és Thesszalonikiben Görögország nemzetközi hitelezőinek legújabb ajánlata ellen. A mintegy 17 ezer demonstráló zsarolással vádolja a kölcsönt nyújtókat. „Görögország népe sok áldozatot hozott. Engem nem az euró érdekel, hanem a biztosíték arra, hogy következő nemzedékeinknek méltó életmódjuk legyen” -mondta egy 50 éves tüntető, aki az adósságválság kezdete, 2010 óta munkanélküli. „Az életünk nem a hitelezőké” - hirdették a tüntetők plakátjaikon. Helyi beszámolók szerint a görögök szomorúan látják saját jövőjüket, mindenképpen jelentős áremelkedésekre számítanak. Alapjában véve nyugalomban telt a hétfő Görögországban, bár a bezárt bankok borzolják a kedélyeket. Vérfürdő volt Jemenben Kiürült ukrán település MTI-HÍR Egyetlen civil lakóé sem maradt az Azovi-tenger partján, Mariupol kikötőváros mellett fekvő, rommá lőtt Sirokine faluban. Kijev. Kiürült a rommá lőtt Sirokine falu - erősítették meg tegnap az EBESZ megfigyelői. A településnek a 2001-es utolsó népszámlálás szerint csaknem 1500 lakosa volt, de a március elejétől folyamatosan tartó harcok miatt mindenki elmenekült. A települést a szakadár erők azután kezdték ostromolni, hogy elfoglalták a két, harcok sújtotta megye székhelye között fekvő, kulcs- fontosságú közlekedési csomópontnak számító Debalceve városát a minszki egyezmény nyomán február 15-én életbe léptetett tűzszünet után. A szakadár erők keletről benyomultak Sirokinébe, a falu nyugati részét továbbra is az ukrán hadsereg ellenőrzi. A kijevi hadműveleti parancsnokság tegnap arról számolt be, hogy csak hétfőn 83-szor nyitottak tüzet a szakadárok a frontvonal mentén lévő katonai állásokra, illetve civil településekre. Tüzérségi csapásokat hajtottak végre a front teljes hosszán, a Luhanszktól északra, illetve nyugatra fekvő térségben, továbbá Arte- mivszk és Donyeck városok környékén, valamint Donyeck megye déli részén egyaránt. Több ízben vetettek be a minszki egyezmény által tiltott 120 milliméter kaliberű aknavetőket, illetve 122 milliméteres tarackágyúkat és rakéta-sorozatvetőket. MTI-HÍR Szanaa. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a jemeni fővárosban, legalább 30 ember meghalt. A merénylet elkövetését az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet vállalta magára. A robbanás egy szanaai katonai kórház mögött történt, halálos áldozatai közül ti- zenketten nők. Az áldozatok a támadás idején gyászszertartáson vettek részt. Az IÁ egy internetes közleményben azt írta, a merénylettel „a húszi hitetleneken álltak bosszút a muzulmánokért”. Az IÁ szunnita radikálisai hitetleneknek tartják a síitákat, így ajemeni húszi felkelőket is. Ajemeni fővárosban korábban június 17-én történt autóba rejtett pokolgépes robbantás három mécseméi és egy húszi politikai irodánál, a merényletekben többtucatnyian meghaltak. Március 20-án két mecsetben öngyilkos merénylők százharminchét hívőt öltek meg és több százat megsebesítettek a pénteki imák idején. A terrortámadásokat akkor is az IÁ vállalta magára. A húszi erők szóvivője tegnap közölte, hogy Scud- rakétát lőttek ki egy Rijádtól mintegy 450 kilométerre fekvő szaúdi katonai támaszpontra, „válaszképpen a szaúdi agresszió brutális bűncselekményeire” - idézte Saraf Lukman dandártábornokot a jemeni állami televízió. A pontatlanul célzó Scud-rakéták egyszerűségük miatt a világ számos szegényebb országában elterjedtek. Jemenben a Teherán támogatását élvező síita lázadók a külföldre menekült Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök erői ellen harcolnak.