Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-01 / 150. szám, szerda

4 | KÜLFÖLD 2015. július 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nőket fejeztek le a dzsihádisták Görögország nem törlesztett Az Európai Bizottság tett még egy végső ajánlatot, Ciprasz kormányfő megint követel Damaszkusz. Először fejeztek le nőket Szíriában az Iszlám Állam dzsihádistái - jelentette az Em­beri Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH). A boszor­kánysággal és mágiával vádolt két nőt az ország keleti részén fekvő Deir Ezzor tartományban fejezték le. A két nőt férjeikkel együtt végezték ki. A részben iraki és szíriai meghódított terü­leteken lévő kalifátus megalakí­tása óta az Iszlám Állam több mint 3000 embert végzett ki, de ez volt az első alkalom, hogy nő­ket fejeztek le. (MTI) NSA: megfigyelt francia miniszterek Párizs. A francia gazdasági élet vezető szereplői után is kémke­dett 2004 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - derült ki a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került újabb doku­mentumokból. Francia politikai személyiségeket és magas rangú tisztviselőket, egyebek mellett Francois Báróin és Pierre Mos- covici gazdasági minisztert hallgatták le, előbbi 2010-2012- ben, utóbbi 2012-2014-ben töl­tötte be a posztot. A közzétett öt jelentés szerint az NSA Fran­ciaország kereskedelmi tevé­kenységét, exportszerződéseit és a nemzetközi bankokkal való viszonyát térképezte fel. (MTI) Elhunyt Charles Pasqua exminiszter Párizs. Nyolcvannyolc éves korában szívrohamban elhunyt Charles Pasqua franciajobbol- dali politikus, egykori ellenálló, belügyminiszter, szenátor és európai képviselő, aki évtizede­ken át meghatározó alakja volt a francia politikai életnek, de aki­nek halála előtt tucatnyi korrup­ciós ügyben kellett bíróság elé állni. „Franciaország egyik leg­jelentősebb szolgálóját veszí­tette el” - közölte Nicolas Sar- kozy volt államfő. Mások a bel­ügyminiszterként megvalósított szigorú bevándorlási politikáját és a közbiztonsági kérdésekben megfogalmazott elképzeléseit emelték ki. A posztot, ahol rendpártiságáról volt híres, 1986 és 1988, valamint 1993 és 1995 között töltötte be. (MTI) Menekülnek a szíriai kurdok Haszake. Legalább 30 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista csoport offen- zívája miatt az északkelet- szíriai, kurd többségű Haszake városban. „Az emberek arról beszélnek, hogy lényegében ki­ürül a város” - mondta Sam Duerden, a Nemzetközi Mene­kültügyi Bizottság (IRC) nevű humanitárius szervezet illeté­kese. A szélsőséges iszlamisták a hétvégén foglalták el a hadse­regtől Haszake egyes részeit. A városban azóta is harcok folynak a szembenálló felek között. (MTI) Harcias hellének. A nacionalista érzelmektől túlfűtött görögök magukat a hi­telezők által sanyargatott demokratáknak hiszik, az Európai Uniót meg fa­siszta kizsákmányolónak. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. Görögország nem fizette ki a Nemzetközi Valutaalapnak az 1,6 milliárd auráé törlesztőrészletet. Brüsszel tett még egy utolsó ajánlatot, ezt követően Athén egy újabb mentőesomag ötletével rukkolt elő. Bár nincs pánikhangulat, a görög bankok nem sokáig bírják az ügyfelek rohamát. Brüsszel újabb kísérletbe kezdett a görög adósságválság rendezésére. A legújabb javaslatot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tette. Az athéni kormánynak küldött javaslat lényege: amennyiben Alek- sžisz Ciprasz görög miniszterelnök kész támogatni a hitelezők javaslatát és a vasárnapra kitűzött referendum előtt a szavazókat annak jóváhagyá­sára, azaz „igen” szavazatra szólítja fel, az megnyithatja az utat a további tárgyalások előtt. Brüsszel végső ja­vaslata egy feltűnő engedményt tar­talmaz: a szállodai szolgáltatások nem a 23%-os, legfelső áfakulcs alá kerülnének hanem a 13%-os sávba. A görög kormány új javaslatot ter­jesztett az ország nemzetközi hitele­zői elé, azután, hogy Jean-Claude Juncker megtette utolsó indítványát az adósságválság rendezésére. Az athéni elképzelések szerint két évre szóló megállapodást kötnének, amelynek alapján az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) teljes mérték­ben biztosítaná a dél-európai ország finanszírozási szükségleteit - ez leg­alább 29 milliárd eurót jelentene. Tegnap este rendkívüli ülést tartott az euróövezeti országok pénzügymi­nisztereinek testületé, hogy megvi­tassa Ciprasz miniszterelnök áthida­ló kölcsönre irányuló kérelmét. Ciprasz fenyegetőzött Másrészt Ciprasz hétfő késő esti televíziós nyilatkozatában lemon­dását helyezte kilátásba arra az eset­re, ha a görögök többsége igennel szavazna a nemzetközi hitelezők ál­tal Görögországgal szemben tá­masztott feltételekről szóló vasár­napi referendumon. A kormányfő a görög szavazópolgárokat a hitele­zők reformjavaslatainak elutasítá­Görögnek a történések ► Brüsszel egy utolsó mentőövet dobott a görög kormánynak. ► A görög miniszterelnök tegnap harmadik mentő­csomagot kért, 2 éves hitelprogramot szeretne. ► Tegnap este rendkívüli ülést tartott az eurócsoport. ► Nyakatekertre sikerült a referendum kérdése. ► Leminősítette a Fitch a vezető görög bankokat. ► Leminősítette Görögországot a Standard &Poor's. sára szólította fel. „Ha a görög nép örökké folytami akarja a megszorí­tásokat, (...) tiszteletben fogjuk ezt tartani, de nem mi leszünk azok, akik végrehajtják” - mondta Ciprasz. A radikális baloldali Sziriza párt veze­tője arra buzdította a görögöket, hogy utasítsák el a hitelezők javas­latait, és azt mondta, ez Görögor­szágnak „erősebb fegyvereket” adna a kezébe a tárgyalóasztalnál. A kor­mányfő kijelentette, nem hisz ab­ban, hogy a hitelezők országa euró- zónabeli tagságának megszűnését akarják, mert ennek óriási az ára. Nyakatekertre sikeredett a vasár­napi referendum hivatalos szövege. A kérdés lényege, hogy elfogadják- e a június 25-én az Európai Bizott­ság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által előter­jesztett közös egyezménytervezetet, aminek egyik része a reformprog­ram folytatása, a másik pedig a fenn­tartható államadósság koncepciója. A nehézkes szövegre adható első válasz - furcsa módon - a nem és csak a második helyen áll az igen.. Hitelképtelenné váltak Görögországnak tegnap éjfélig kellett volna visszafizetni a Nem­zetközi Valutaalapnak (IMF) esedé­kes 1,6 milliárd eurós tartozását, azonban ezt pénz hiányában nem tette meg. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója jelezte: ha Athén nem teljesíti törlesztési kötelezett­ségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban, nem lesz azon­ban hozzáférése újabb IMF- hitelekhez mindaddig, amíg a szer­vezettel szembeni törlesztési hátra­lékát fel nem számolja. Görögország 2010 óta az első és a második men­tőcsomag révén 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF által összeállított hitelkeretekből. Leminősített ország Alig három héten belül másod­szor minősítette le (CCC mínuszra) Görögország eddig is mélyen spe­kulatív - vagyis nem befektetési ajánlású - államadós-besorolását a Standard & Poor's. A nemzetközi hi­telminősítő elsősorban azzal indo­kolta a lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggon­dolásokat a pénzügyi-gazdasági sta­bilitás, a kereskedelmi hitelek tör­lesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi. A Standard & Poor's indok­lásában közölte: megítélése szerint most már 50% körüli az esélye an­nak, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A cég szerint hat hó­napon belül a részleges törlesztési csődöt jelző Selective Default szintre süllyesztheti a hosszú távú görög be­sorolást, ha Görögország hátralékba kerül adósságának törlesztésével. T ü ntetések Athénba n Tüntetések voltak hétfőn Athén­ban és Thesszalonikiben Görögor­szág nemzetközi hitelezőinek leg­újabb ajánlata ellen. A mintegy 17 ezer demonstráló zsarolással vádolja a kölcsönt nyújtókat. „Görögország népe sok áldozatot hozott. Engem nem az euró érdekel, hanem a bizto­síték arra, hogy következő nemze­dékeinknek méltó életmódjuk le­gyen” -mondta egy 50 éves tüntető, aki az adósságválság kezdete, 2010 óta munkanélküli. „Az életünk nem a hitelezőké” - hirdették a tüntetők plakátjaikon. Helyi beszámolók szerint a görögök szomorúan látják saját jövőjüket, mindenképpen je­lentős áremelkedésekre számítanak. Alapjában véve nyugalomban telt a hétfő Görögországban, bár a bezárt bankok borzolják a kedélyeket. Vérfürdő volt Jemenben Kiürült ukrán település MTI-HÍR Egyetlen civil lakóé sem maradt az Azovi-tenger partján, Mariupol kikötőváros mellett fekvő, rommá lőtt Sirokine faluban. Kijev. Kiürült a rommá lőtt Siro­kine falu - erősítették meg tegnap az EBESZ megfigyelői. A település­nek a 2001-es utolsó népszámlálás szerint csaknem 1500 lakosa volt, de a március elejétől folyamatosan tar­tó harcok miatt mindenki elmene­kült. A települést a szakadár erők azután kezdték ostromolni, hogy el­foglalták a két, harcok sújtotta me­gye székhelye között fekvő, kulcs- fontosságú közlekedési csomó­pontnak számító Debalceve városát a minszki egyezmény nyomán feb­ruár 15-én életbe léptetett tűzszünet után. A szakadár erők keletről be­nyomultak Sirokinébe, a falu nyuga­ti részét továbbra is az ukrán hadse­reg ellenőrzi. A kijevi hadműveleti parancs­nokság tegnap arról számolt be, hogy csak hétfőn 83-szor nyitottak tüzet a szakadárok a frontvonal mentén lévő katonai állásokra, illetve civil tele­pülésekre. Tüzérségi csapásokat haj­tottak végre a front teljes hosszán, a Luhanszktól északra, illetve nyugat­ra fekvő térségben, továbbá Arte- mivszk és Donyeck városok környé­kén, valamint Donyeck megye déli részén egyaránt. Több ízben vetettek be a minszki egyezmény által tiltott 120 milliméter kaliberű aknavetőket, illetve 122 milliméteres tarackágyú­kat és rakéta-sorozatvetőket. MTI-HÍR Szanaa. Gépkocsiba rejtett po­kolgép robbant a jemeni főváros­ban, legalább 30 ember meghalt. A merénylet elkövetését az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet vállalta magára. A robbanás egy szanaai katonai kórház mögött történt, halálos áldozatai közül ti- zenketten nők. Az áldozatok a tá­madás idején gyászszertartáson vettek részt. Az IÁ egy internetes közleményben azt írta, a merény­lettel „a húszi hitetleneken álltak bosszút a muzulmánokért”. Az IÁ szunnita radikálisai hitetleneknek tartják a síitákat, így ajemeni húszi felkelőket is. Ajemeni fővárosban korábban június 17-én történt au­tóba rejtett pokolgépes robbantás három mécseméi és egy húszi po­litikai irodánál, a merényletekben többtucatnyian meghaltak. Márci­us 20-án két mecsetben öngyilkos merénylők százharminchét hívőt öltek meg és több százat megse­besítettek a pénteki imák idején. A terrortámadásokat akkor is az IÁ vállalta magára. A húszi erők szó­vivője tegnap közölte, hogy Scud- rakétát lőttek ki egy Rijádtól mint­egy 450 kilométerre fekvő szaúdi katonai támaszpontra, „válasz­képpen a szaúdi agresszió brutális bűncselekményeire” - idézte Saraf Lukman dandártábornokot a je­meni állami televízió. A pontatla­nul célzó Scud-rakéták egyszerű­ségük miatt a világ számos szegé­nyebb országában elterjedtek. Je­menben a Teherán támogatását él­vező síita lázadók a külföldre me­nekült Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök erői ellen harcolnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom