Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-14 / 161. szám, kedd

KULTÚRA WWW .ujszo.com | 2015. július 14. Marastoni Jakab festménye Scherz Fülöp pozsonyi kereskedő családjáról, 1835 (Fotók: sng) Biedermeier séta Novemberig tart a Szlovák Nemzeti Galéria legvonzóbb idei tárlata TALLÓSI BÉLA Pozsony. Az otthonosságot, az érzelmességet, az egysze­rűséget és a gondos megmun- káltságot előtérbe helyező művészet világába vezet el a Szlovák Nemzeti Galéria nagyszabású nyári-őszi kiállítása, a november elsejéig megtekinthető, Biedermeier című tárlat. Ennek a finom eleganciájú, klasz- szicista-romantikus motívumokból kinövő stílusnak az átmeneti, foly­tonosan változó jellegét az Esterhá- zy-palota kiállítótermeiben az 1820- tól az 1860-as évekig teijedő idő­szakból válogatott portrékon, táj- festményeken, zsánerképeken és csendéleteken, továbbá bútorokon és használati tárgyakon (csészék, po­harak, üvegedények), valamint ék­szereken figyelhetik meg a látoga­tók. A kiállítás kurátorai illuzórikus teret alakítottak ki, ahol a közönség úgy érezheti, olyan megidézett tör­ténelmi helyszínen (helyiségekben) jár, amilyenben a kiállított műtárgyak eredetileg is létezhettek. Vagyis a ki­állítás megalkotóinak sikerült - ga­lériai viszonyok között - rekonstru­álniuk a korabeli polgári otthonok­nak azt a nyugodt, békés miliőjét, amelyet a szép- és alkalmazott művészet területének széles skáláját átfogó biedermeier annak idején ki­alakított, szolgált és erősített. Ezt nagyrészt az tette lehetővé, hogy az anyagot több mint harminc gyűjte­ményből, hazai és magyarországi Asztali óra Anton Thalhamer műhe­lyéből (1830-1850) múzeumoktól kölcsönözték. Látha­tunk műtárgyakat a budapesti Ipar- művészeti Múzeum, a Szépművé­szeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múze­um gyűjteményéből. A kiállításon hét tematikus cso­portba rendezték a gazdag anyagot. Hét szakasz mutatja be - egyebek mellett - a progresszív ízlésre, a ra­cionalitásra és az eleganciára építő asztalos- és bútorművesség fejlődé­sét. Kétségkívül ez a leglátványo­sabb komponense a kiállításnak. A biedermeier mint művészeti stílus térségünkben a városi polgárság megerősödésével jelentkezett, amely feltörekvő, új társadalmi erőként igyekezett saját ízlése szerint alakí­tani a környezetét. A kezdetek tehát abban az innovatív szándékban gyö­kereztek, amely a korábbi „divatok” túldíszítettsége helyett az egysze­rűségre törekedett. A művészeti és lakberendezési termékek megvá­lasztásakor az elsődleges szempont a komfortérzet kialakítása volt. A ki­állítás több darabja mutatja, mennyi­re a praktikusságra és a célszerű szer­kezetekre törekedtek a bútor elkészí­tésében. Láthatunk több olyan bú­tort, amely variálható, például már akkor divatba jött a lehajtható asz­tallap. Néhány olyan tárgy is látható, amely azt illusztrálja, hogy a polgár­ság mindennapjaiban egyre fonto­sabb szerepet játszott a higiénia. Még erre a területre (pl. a vécék formater­vezése) is rányomta jegyét a bieder­meier. Az is megmutatkozik a kiállí­tás anyagában - ezt egy elkülönített rész prezentálja -, hogy olykor a bie­dermeier alkotói is túlzásba estek, vagyis minden ízlést félretéve szol­gálták ki a pénzes megrendelőket. A portré, az életkép és a csendélet azért lett a stílus legjellemzőbb műfaja, mert az empire bútorral be­rendezett új otthonok gazdái - a pol­gári öntudat kifejezéseként - szíve­sen díszítették falaikat a ház lakói­nak arcképeivel, valamint olyan festményekkel, melyek a nyugalmat árasztó hétköznapi környezetet áb­rázolták. A biedermeier művészeti stílusa a magánszféra, a családi otthon béké­jét emelte ki és erősítette. Ebből fa­kad az az erős érzelmesség, amely a Szlovák Nemzeti Galéria kiállításán is magával ragadja a nézőt. TÉMA: Lakásfelújítás finanszírozása: Milyen hitelt válasszunk? Ez a lap jár Önnek! ÚJ SZÓ Hasznos tanács az Új Szóban! RÖVIDEN Újraforgatják Az édes életet Róma. Az új rendező és a fősze­replők neve még nem ismert, de Federico Fellini örököse engedé­lyezte, hogy az 1960-as La dolce vita című filmből új változatot for­gassanak. Francesca Fellini, az 1993-ban elhunyt olasz rendező unokahúga jelentette be, hogy Az édes életből új, modem verzió ké­szül. Fellini jogörököse az utóbbi években számos kérést kapott a La dolce vita újraforgatására, de eddig mindig nemet mondott. Az Ambi Group olasz-amerikai produkciós irodával azonban most kivételt tett, talán azért, mivel a film utolsó, még élő főszereplője, Anita Ekberg idén januárban elhunyt, a férfi fő­szereplő, Marcello Mastroianni pedig már 1996-ban meghalt. Az 1960-as cannes-i filmfesztiválon Aranypálma díjat és jelmezeiért Oscar-díjat is nyert kultikus Fellini-film pontosan ragadta meg kora tündöklő, mégis hanyatló „dolce vitájának” pillanatait. (MTI) Még nem ismert, ki veszi át Mar­cello Mastroianni és Anita Ekberg legendás szerepét (Képarchívum) Nem vonul vissza Julio Iglesias New York. Újabb - Mexikó által ihletett- album megjelenését je­lentette be a 71 éves, a közelmúlt­ban súlyos hátműtéten átesett Julio Iglesias, cáfolva a visszavonulásá­ról szóló híreszteléseket. Az aranylemez-halmozó legendás spanyol énekes hétvégén mutatta be a Fallaste Corazón című dalt, a szeptember 18-án megjelenő Me­xikó - Julio Iglesias című album első dalát. A 2006-os Romantics Classics album óta ez lesz az első stúdiófelvétele, és a 2003-ban megjelent Divorcio óta az első spanyol nyelvű lemeze. Iglesias elmondta, hogy albumát „a rend­kívüli mexikói zeneszerzőknek ajánlja, akik nemzedékről nemze­dékre szeretettel, nosztalgiával és emlékekkel töltötték meg az éle­tünket”. A romantikus balladáiról ismert Julio Iglesias a Guinness re­kordok könyve szerint az egyetlen spanyol ajkú énekes, aki 300 millió albumnál többet adott el. (MTI) Julio Iglesias 71 évesen új albu­mot ad ki (Képarchívum) 113 Depardieu Kevin Spacey nyomdo­kaiba lép (Képarchívum) Netflix-sorozat Depardieu-vel Párizs. Gérard Depardieu lesz a főszereplője a Netflix internetes műsorszóró első francia sorozatá­nak. A Marseille című nyolcrészes filmben a francia világsztár a dél­franciaországi nagyváros képze­letbeli polgármesterét, Robert Tarót fogja alakítani -jelentette be az amerikai szolgáltató. A 2016 első negyedévében bemutatandó széria témája a politika és a pénz viszonya lesz egy választási kam­pány tükrében. Az alapszituáció szerint a várost 25 vezető Robert Tarónak (Gérard Depardieu) ko­moly kihívója akad az önkor­mányzati választáson a fiatal, mindenre hajlandó Lucas Barres (Benőit Magimel) személyében. A forgatókönyvíróknak vállaltan a Kevin Spacey főszereplésével forgatott Kártyavár (House of cards) című amerikai politikai so­rozat példája lebegett a szeme előtt. A forgatás augusztusban kezdőik, a főbb szerepekben Be­nőit Magimel, Géraldine Pailhas, Nadia Fares, Pascal Első és Gé­rard Meylan lesz látható. (MTI) Tom Hanks sci-fit fr (Képarchívum) t Tom Hanks, a novellista Új szerepben ismerhetjük meg Tom Hankst: eredetileg a New Yorkerben, magyarul pedig a Ga­laktika magazin 2015 .júliusi szá­mában jelent meg Alán Beán plusz négy fő című novellája, amely négy barát tervezett ürtúrájáról szól. Hősei az indulást az Apollo- űrprogram évfordulójához akatják igazítani, igaz, a nap kitűzését ke­mény egyeztetési problémák ne­hezítik, hiszen egyikük fogorvos­hoz készül, másikuknak meg ko­szorúslányként kell helytállnia. A kilövést végül sikerül végrehajta­ni. Tom Hanks gazdag színészi pályájából merített ihletet az írás­hoz: egyik legemlékezetesebb szerepét a valós eseményeken alapuló Apolló 13 című filmdrá­mában alakította. A amerikai szí­nész, rendező, producer korábban több forgatókönyvet is írt már (Larry Crowne, Nyomul a banda), jelenleg pedig novelláskötetén dolgozik. (kb, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom