Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-14 / 161. szám, kedd

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 4 2015. július 14.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Itt a görög halállista országnak súlyos megszorításokat kell hoznia a segítségért Angela Merkel német kancellár görög mentőcsomaggal kapcsolatos tegnapi nyilatkozatára a tőzsdeindexek is pozitívan reagáltak (TASR/AP-feivétei) Többen dolgoznak a szolgáltatásokban Pozsony. Idén májusban több mint 11 százalékkal nőtt a foglal­koztatottság a kiemelt szolgálta­tásokban, 4 százalékkal az étkez­tetésben, csaknem 2 százalékkal a távközlésben és az iparban is - derül ki a statisztikai hivatal teg­nap közzétett elemzéséből. To­vábbra sincs javulás azonban az építőiparban, ahol 1,4 százalékkal dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban. (TASR) A profikat nem izgatja a vérfürdő Peking. A kínai részvénypiacon lezajlott hatalmas áresés ellenére a profi befektetők nem estek pá­nikba, ők kitartanak kínai befek­tetéseik mellett. A június 12-i csúcs óta a Shanghai Composite index 25, míg a hongkongi index 15 százalékkal esett vissza. A Wall Street Journal szerint, míg a kínai kisbefektetők elképesztő mértékű eladásokba kezdtek az áresés közepette, a nagybefekte­tők viszonylag nyugodtan szem­lélik az eseményeket. A lap sze­rint ennek oka, hogy általános körükben a vélemény, még ha lassul is valamelyest az ázsiai or­szág növekedési üteme, az még mindig jelentősen meghaladja a világ más országaiban tapasztal­tat. Az eladási hullám inkább ab­ban segített, hogy a kínai részvé­nyek árazása közelebb kerüljön a reálishoz, miután az a tavaly nyár vége óta bekövetkezett intenzív emelkedés hatására már a csilla­gokban járt. Persze a profi intéz­ményi befektetőket sem saját bölcsességük, hanem a szabá­lyozási környezete óvta meg at­tól, hogy nagyrészt kimaradjanak a kínai „belföldi” tőzsdék zuha­násából. (napi.hu) Még több helyen kell útdíjat fizetni Budapest. Magyarországon a nemzeti fejlesztési miniszter mó­dosította a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autó­utakról és főutakról szóló korábbi rendeletet. Két új autópálya­szakasz került fel a nem fizetős listára, három viszont a jövő év elejétől fizetőssé válik. Díjfizetés nélkül használható mostantól az M43-as autópályának a makói csomópont és az országhatár kö­zötti szakasza, illetve az M60-as autópályának a Pécs délnyugati elkerülő szakasza az 58. számú valamint az 5826. számú utak kö­zött. 2016. január 1-jévelkezdve viszont az M86-os autóút, az M85-ÖS autóút és az M9-es autó­pálya a rendelet szerint lekerül a nem fizetős listáról. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az eurózóna tegnap megállapodott Görögország­gal, kisegítik a gödörbe került görög gazdaságot egy harmadik mentőcsomaggal, de cserébe kemény reformokat várnak el. A mostani megállapodás szerint Görögország sürgősen új mentőcso­maghoz juthat. Ehhez azonban sú­lyos spórolási feltételeket kell telje­sítenie. Ebben adóemelések, bizo­nyos szolgáltatások és a turizmus szempontjából fontos szigetek áfa­emelése és a nyugdíjkorhatár-emelés is benne van. A korábban a Sziriza- kormány által visszavett állami dol­gozókat is ki kell rúgni. Adóemelés, elbocsátások A tegnap elfogadott dokumentum szerint a görögöknek végre kell haj­taniuk a nyugdíjreformot, valamint kompenzálniuk kell az alkotmánybí­róság 2012-es nyugdíjügyi döntését is a korábbi reformról, hogy elérjék a zéró deficitet. A határidő október. Pi­aci reformokra is szükség lesz. Ebben benne vannak olyan ajánlások, mint a vasárnapi nyitvatartás, a patikák tu­lajdonosi köre, a tejpiac és a pékáru­piac megnyitása, de ugyanígy a kompközlekedési ágazat reformja is. Privatizálni kell az ADMIE energia­vállalatot. Szigorú lépések kellenek a munkaerőpiacon is, aminek részei lennének a kollektív elbocsátások is. A cél, hogy a munkaerőpiac is a fenn­tartható gazdasági növekedést szol­gálja. A pénzügyi szektor is megerő­sítésre szorul, ki kell vezetni a rossz hiteleket, és a további banki vezetők kinevezésekor el kell kerülni a nyílt politikai befolyást. Privatizációs alap Bejött egy teljesen új teher is: Görögországnak az állam vagyo­nából létre kell hoznia egy 50 mil­liárd eurós alapot, amely nemzet­közi felügyelet mellett az adósság- rendezésre (és kisebb részben a nö­vekedés előmozdítására) megy majd. Ez lehet privatizálandó vál­lalatok vagy ingatlanok sora, illetve egyéb állami vagyon. A pénzből fi­zetik az adósságot, törlesztenek az Európai Stabilitási Mechanizmus­nak (ESM) és újratőkésítik a ban­„Az euróövezeti csúcsta­lálkozón született megálla­podásnak semmilyen pozitív hatása nem lesz a görög gazdaságra." Pogátsa Zoltán közgazdász kokat is. Ennek keretében az érték­kel bíró görög eszközöket egy füg­getlen alapba helyezik, ami ezeket az eszközöket privatizáció és egyéb eljárások segítségével pénzzé teszi. Ez lesz az egyik pénzforrása az új Európai Stabilitási Mechanizmus­tól (ESM) felvett hitel törlesztései­nek, az új hitelcsomag alatt ennek 50 milliárd eurót kell generálnia. Eb­ből 25 milliárd eurót a banki újra­tőkésítések visszafizetésére hasz­nálnak fel, és az alapban maradó összeg 50 százalékát az államadós­ság törlesztésére, míg a másik 50 százalékát beruházásokra fogják használni. Az alapot Görögország­ban hozzák létre, és a görög ható­ságok kezelik majd az illetékes eu­rópai intézmények felügyelete alatt. A görög kormány ez ellen tiltako­zott a leghevesebben, végül azon­ban nem sikerült elkerülnie. Pogátsa Zoltán közgazdász, szo­ciológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója tragédiának ne­vezte a brüsszeli euróövezeti csúcs- találkozón a görög adósságválság megoldására született megállapo­dást. A közgazdász szerint semmi­lyen pozitív hatása nem lesz a meg­állapodásnak a görög gazdaságra. A tőzsdék fellélegeztek A tőzsdék örültek a görög megol­dásnak. Az európai piacok tulajdon­képpen már csütörtökön megkezd­ték a szárnyalást, ami azóta is tart. Tegnap erősödni tudott az euró is a dollárral szemben 1,113-ról 1,12 közelébe. Tegnap 313 közelében in­dult a forint az euróval szemben, majd a kedvező görög hír hatására azonnal erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz is. Délelőtt 310 alá buktak az euróval szembeni jegyzé­sek, azaz új háromhetes forintcsúcs alakult ki. (TASR, MTI, hvg.hu) Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,83-26,29 324,83-296,86 T»tr» banka 1,15-1,08 27,93-26,30 323,24-298,68 ČSOB 1,15-1,09 27,80-26,42 Általános Hitelbank 1,15-1,08 27,92-26,29 324,78-296,80 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A tartatomba: Vadász: A Kárpátok hiúza Dísztárgyak levendulából Mi kell a patkánynak? Főleg egy társ Megnéztük a taksonyi Szent Koronát Füleket a világba - Jacsmenyík József festőművész Július 16-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ Folytatódott az árak esése Az elmúlt hónapok szlovákiai áresése az elemzők szerint elsősorban az üzem­anyagoknak köszönhető (Gábriel Kuchta felvétele) Szlovákiában az elmúlt hónapban sem állt meg az áresés - a jegybank tegnap közzétett jelentése szerint júniusban 0,1 százalékkal maradtak el az árak egy évvel korábbiaktól. Az idei első fél év egészét tekintve 0,3%-kal csökkentek az árak. A Fico-kabinet által bevezetett utazási kedvezményeknek és az ol­csóbb üzemanyagoknak köszönhe­tően a legnagyobb áresést a közle­kedésben mérték, az ágazat árai múlt hónapban 5,4%-kal voltak alacso­nyabbak az egy évvel korábbiaknál. Csaknem egy százalékkal csökken­tek a rezsiköltségek is, drágult ugyanakkor az alkohol, a cigaretta és több élelmiszerfajta is. „Szlovákiá­ban továbbra sem látunk olyan té­nyezőket, amelyek hozzájárulnának az infláció növekedéséhez, így az elkövetkező hónapokban is folyta­tódhat az árak stagnálása” - nyilat­kozta Ľubomír Koršňák, az Uni­Credit Bank elemzője. Szerinte azonban az év vége felé már felgyor­sulhat az áremelkedés üteme, az inf­láció decemberre így elérheti az 1%- ot is. Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője szerint az elmúlt hónapok áresése elsősorban az üzemanya­goknak köszönhető. „Ezek ára több mint 5%-kal csökkent a múlt év azo­nos időszakához képest” - nyilat­kozta Fojtík. Szerinte Szlovákia a környező országokhoz képest is kedvezőbb helyzetben van. Az itte­ninél nagyobb áresést az elmúlt hó­napban csak Lengyelországban mértek, miközben Csehországban és Magyarországon a drágulás már meghaladta a 0,5%-ot. (vív, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom