Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-14 / 161. szám, kedd
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 4 2015. július 14.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Itt a görög halállista országnak súlyos megszorításokat kell hoznia a segítségért Angela Merkel német kancellár görög mentőcsomaggal kapcsolatos tegnapi nyilatkozatára a tőzsdeindexek is pozitívan reagáltak (TASR/AP-feivétei) Többen dolgoznak a szolgáltatásokban Pozsony. Idén májusban több mint 11 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság a kiemelt szolgáltatásokban, 4 százalékkal az étkeztetésben, csaknem 2 százalékkal a távközlésben és az iparban is - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett elemzéséből. Továbbra sincs javulás azonban az építőiparban, ahol 1,4 százalékkal dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban. (TASR) A profikat nem izgatja a vérfürdő Peking. A kínai részvénypiacon lezajlott hatalmas áresés ellenére a profi befektetők nem estek pánikba, ők kitartanak kínai befektetéseik mellett. A június 12-i csúcs óta a Shanghai Composite index 25, míg a hongkongi index 15 százalékkal esett vissza. A Wall Street Journal szerint, míg a kínai kisbefektetők elképesztő mértékű eladásokba kezdtek az áresés közepette, a nagybefektetők viszonylag nyugodtan szemlélik az eseményeket. A lap szerint ennek oka, hogy általános körükben a vélemény, még ha lassul is valamelyest az ázsiai ország növekedési üteme, az még mindig jelentősen meghaladja a világ más országaiban tapasztaltat. Az eladási hullám inkább abban segített, hogy a kínai részvények árazása közelebb kerüljön a reálishoz, miután az a tavaly nyár vége óta bekövetkezett intenzív emelkedés hatására már a csillagokban járt. Persze a profi intézményi befektetőket sem saját bölcsességük, hanem a szabályozási környezete óvta meg attól, hogy nagyrészt kimaradjanak a kínai „belföldi” tőzsdék zuhanásából. (napi.hu) Még több helyen kell útdíjat fizetni Budapest. Magyarországon a nemzeti fejlesztési miniszter módosította a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló korábbi rendeletet. Két új autópályaszakasz került fel a nem fizetős listára, három viszont a jövő év elejétől fizetőssé válik. Díjfizetés nélkül használható mostantól az M43-as autópályának a makói csomópont és az országhatár közötti szakasza, illetve az M60-as autópályának a Pécs délnyugati elkerülő szakasza az 58. számú valamint az 5826. számú utak között. 2016. január 1-jévelkezdve viszont az M86-os autóút, az M85-ÖS autóút és az M9-es autópálya a rendelet szerint lekerül a nem fizetős listáról. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az eurózóna tegnap megállapodott Görögországgal, kisegítik a gödörbe került görög gazdaságot egy harmadik mentőcsomaggal, de cserébe kemény reformokat várnak el. A mostani megállapodás szerint Görögország sürgősen új mentőcsomaghoz juthat. Ehhez azonban súlyos spórolási feltételeket kell teljesítenie. Ebben adóemelések, bizonyos szolgáltatások és a turizmus szempontjából fontos szigetek áfaemelése és a nyugdíjkorhatár-emelés is benne van. A korábban a Sziriza- kormány által visszavett állami dolgozókat is ki kell rúgni. Adóemelés, elbocsátások A tegnap elfogadott dokumentum szerint a görögöknek végre kell hajtaniuk a nyugdíjreformot, valamint kompenzálniuk kell az alkotmánybíróság 2012-es nyugdíjügyi döntését is a korábbi reformról, hogy elérjék a zéró deficitet. A határidő október. Piaci reformokra is szükség lesz. Ebben benne vannak olyan ajánlások, mint a vasárnapi nyitvatartás, a patikák tulajdonosi köre, a tejpiac és a pékárupiac megnyitása, de ugyanígy a kompközlekedési ágazat reformja is. Privatizálni kell az ADMIE energiavállalatot. Szigorú lépések kellenek a munkaerőpiacon is, aminek részei lennének a kollektív elbocsátások is. A cél, hogy a munkaerőpiac is a fenntartható gazdasági növekedést szolgálja. A pénzügyi szektor is megerősítésre szorul, ki kell vezetni a rossz hiteleket, és a további banki vezetők kinevezésekor el kell kerülni a nyílt politikai befolyást. Privatizációs alap Bejött egy teljesen új teher is: Görögországnak az állam vagyonából létre kell hoznia egy 50 milliárd eurós alapot, amely nemzetközi felügyelet mellett az adósság- rendezésre (és kisebb részben a növekedés előmozdítására) megy majd. Ez lehet privatizálandó vállalatok vagy ingatlanok sora, illetve egyéb állami vagyon. A pénzből fizetik az adósságot, törlesztenek az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) és újratőkésítik a ban„Az euróövezeti csúcstalálkozón született megállapodásnak semmilyen pozitív hatása nem lesz a görög gazdaságra." Pogátsa Zoltán közgazdász kokat is. Ennek keretében az értékkel bíró görög eszközöket egy független alapba helyezik, ami ezeket az eszközöket privatizáció és egyéb eljárások segítségével pénzzé teszi. Ez lesz az egyik pénzforrása az új Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM) felvett hitel törlesztéseinek, az új hitelcsomag alatt ennek 50 milliárd eurót kell generálnia. Ebből 25 milliárd eurót a banki újratőkésítések visszafizetésére használnak fel, és az alapban maradó összeg 50 százalékát az államadósság törlesztésére, míg a másik 50 százalékát beruházásokra fogják használni. Az alapot Görögországban hozzák létre, és a görög hatóságok kezelik majd az illetékes európai intézmények felügyelete alatt. A görög kormány ez ellen tiltakozott a leghevesebben, végül azonban nem sikerült elkerülnie. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója tragédiának nevezte a brüsszeli euróövezeti csúcs- találkozón a görög adósságválság megoldására született megállapodást. A közgazdász szerint semmilyen pozitív hatása nem lesz a megállapodásnak a görög gazdaságra. A tőzsdék fellélegeztek A tőzsdék örültek a görög megoldásnak. Az európai piacok tulajdonképpen már csütörtökön megkezdték a szárnyalást, ami azóta is tart. Tegnap erősödni tudott az euró is a dollárral szemben 1,113-ról 1,12 közelébe. Tegnap 313 közelében indult a forint az euróval szemben, majd a kedvező görög hír hatására azonnal erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz is. Délelőtt 310 alá buktak az euróval szembeni jegyzések, azaz új háromhetes forintcsúcs alakult ki. (TASR, MTI, hvg.hu) Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,83-26,29 324,83-296,86 T»tr» banka 1,15-1,08 27,93-26,30 323,24-298,68 ČSOB 1,15-1,09 27,80-26,42 Általános Hitelbank 1,15-1,08 27,92-26,29 324,78-296,80 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A tartatomba: Vadász: A Kárpátok hiúza Dísztárgyak levendulából Mi kell a patkánynak? Főleg egy társ Megnéztük a taksonyi Szent Koronát Füleket a világba - Jacsmenyík József festőművész Július 16-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ Folytatódott az árak esése Az elmúlt hónapok szlovákiai áresése az elemzők szerint elsősorban az üzemanyagoknak köszönhető (Gábriel Kuchta felvétele) Szlovákiában az elmúlt hónapban sem állt meg az áresés - a jegybank tegnap közzétett jelentése szerint júniusban 0,1 százalékkal maradtak el az árak egy évvel korábbiaktól. Az idei első fél év egészét tekintve 0,3%-kal csökkentek az árak. A Fico-kabinet által bevezetett utazási kedvezményeknek és az olcsóbb üzemanyagoknak köszönhetően a legnagyobb áresést a közlekedésben mérték, az ágazat árai múlt hónapban 5,4%-kal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbiaknál. Csaknem egy százalékkal csökkentek a rezsiköltségek is, drágult ugyanakkor az alkohol, a cigaretta és több élelmiszerfajta is. „Szlovákiában továbbra sem látunk olyan tényezőket, amelyek hozzájárulnának az infláció növekedéséhez, így az elkövetkező hónapokban is folytatódhat az árak stagnálása” - nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte azonban az év vége felé már felgyorsulhat az áremelkedés üteme, az infláció decemberre így elérheti az 1%- ot is. Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője szerint az elmúlt hónapok áresése elsősorban az üzemanyagoknak köszönhető. „Ezek ára több mint 5%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához képest” - nyilatkozta Fojtík. Szerinte Szlovákia a környező országokhoz képest is kedvezőbb helyzetben van. Az itteninél nagyobb áresést az elmúlt hónapban csak Lengyelországban mértek, miközben Csehországban és Magyarországon a drágulás már meghaladta a 0,5%-ot. (vív, TASR)