Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-09 / 157. szám, csütörtök
12 Mozaik 2015. július EGÉSZSÉGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com Ä cigaretta veszélyei A cigaretta számlájára írható elhalálozások csaknem felét 12 daganatos betegség okozta 2011- benr állapította meg a JAMA Internal Medicíne című amerikai folyóiratban közölt tanulmány. A szerzők 346 ezer olyan halálesetet elemeztek, melyért a rák 12 fajtája volt felelős, csaknem felét, 48,5 százalékot a cigarettázás okozta. A tüdő-, hörgő- és légcsőrákosoknál volt a legnagyobb (75%), a gégerákosoknál 1,7 százalék. A szájüregi, nyelőcső- és húgyhólyagrákban elhunytak mintegy felénél játszott szerepet a cigaretta. Annak ellenére, hogy ötven éve csökken a dohányzók aránya, a többféle daganatos betegség miatti halálozások magas száma írható még mindig a cigaretta számlájára. A kutatók jelezték tanulmányuk korlátáit is: csak a cigarettázást vizsgálták, a dohányzás egyéb formáit - egyebek mellett a szivarozást vagy a pipázást - nem. A résztvevők etnikumi hovatartozása nem volt jellemző, iskolázottságuk is magasabb volt az amerikai átlagnál, így kizárt sok olyan csoportot, ahol magas a dohányzók aránya. Az elmúlt fél évszázadban több mint húszmillió ember korai halálát okozta a cigaretta az Egyesült Államok legutóbbi belgyógyászati jelentése alapján. A dohányzás látványos visszaszorulása ellenére - ma az amerikaiak 18 százaléka dohányzik, 1964-ben még 42 százalékuk - évente 443 ezren halnak meg a káros szenvedélyhez köthető betegségekben. A Heart című brit kardiológiai folyóirat online kiadásában megjelent újabb tanulmány készítői, azAberdeen-i Egyetem kutatói mintegy 25 ezer norfolki nőnél és férfinál vizsgálták meg ezt a kapcsolatot. Átlagosan egy évtizeden át kísérték őket figyelemmel. Összevetették a fogyasztott csokoládé mennyiségét, amelyről a résztvevők maguk számoltak be, illetve a koleszterinszintet, a szívroham és az agyi érkatasztrófák előfordulását. Azok között fordult elő a legkevesebb szívbetegség, akik a legtöbb csokoládét ették. „A jelentős csokoládéfogyasztás, amely akár napi 100 gramm fölé is emelkedhet, összefügg a szívkoszorúerek és az agyi erek betegségeivel" - írták a kutatók. A munka szerzői azt is hozzátették, hogy a legtöbb résztvevő általában fiatalabb, vékonyabb, egészségesebb volt és többet is sportolt. Lehetséges tehát, hogy nem annyira a csokoládé, mint inkább az életmód az, ami A csokoládé és az érrendszer aetegségei WfcWSi» A csokoládé brit kutatók szerint csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Korábban már számos tanulmány talált összefüggést a fekete csokoládé fogyasztása és a szív- és érrendszer jobb állapota között, de világos ok-okozati ösz- szefüggést nem tártak még fel. miatt ennél a csoportnál kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. A kutatók azt is megjegyezték, hogy akik tudnak a szívbetegségre való hajlamukról, feltehetően kevesebb csokoládét esznek, hogy egészségesebb életmódot folytassanak. Antibiotikumrezisztencia és következményei A baktériumok antimikrobiális szerekkel, köztük az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája világméretű veszélyt jelenthet, amely súlyos egészség- ügyi és gazdasági következményekkel is járhat. Jim O'Neill közgazdász, a Review on Antimicrobial Resistance nevű szervezet vezetője egy szakértőkből álló bizottság előtt New Yorkban arról beszélt, hogy a baktériumok rezisztenciájának globális költségei 2050-ig mintegy 100 milliárd dollárra is rúghatnak. A baktériumrezisztencia és a különböző fertőző betegségek - köztük az AIDS, a tuberkulózis és a malária - közötti szoros kapcsolat, valamint az antibiotikumok sokszor nem megfelelő alkalmazása mind növeli az egészségügyi költségeket - jelentette ki. „Ha nem % teszünk valamit, 10 millió ember halhat meg évente emiatt" - hívta fel a figyelmet Jim O'Neill, hozzátéve, hogy ez a szám magasabb, mint amennyien rákban évente meghalnak. A közgazdász reméli, hogy a probléma témaként 2016 novemberében Hangcsouban, a tizenegyedik G20-csúcsta- lálkozón is fel fog merülni. Nata Menabde, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) New York-i irodájának igazgatója hangsúlyozta: a baktériumrezisztencia már most is világméretű egészség- ügyi problémát jelent, például a tuberkulózisos esetek majdnem egyötöde ellenáll a gyógyszeres kezelésnek. Mindez ahhoz vezethet, hogy az orvosok kevesebb műtétet fognak végezni, mert nem fogják tudni kezelni a műtét utáni fertőzéseket - tette hozzá. Nata Menabde szerint a jelenség oka egyebek mellett az antibiotikumok helytelen használata, például számos esetben indokolatlanul írnak fel antibiotikumot, vagy a betegek nem követik az orvosi utasításokat, az előírtnál korábban hagyják abba a kezelést. (informed) mmm
