Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-06 / 154. szám, hétfő
6 | KÜLFÖLD 2015. július 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tiltott fegyverekkel lőttek a szakadárok Az eurójáról voksolt a görög Viszonylag magas részvétel mellett zajlott a tegnapi népszavazás, a „nem" nyerhetett Kijev. Nem enyhül a feszültség a kelet-ukrajnai front mentén, a kijevi hadműveleti parancsnokság tegnapi jelentése szerint a szakadárok ismét olyan nehéz- fegyvereket vetettek be a katonai állások ellen, amelyeket a februári minszki megállapodás szerint ki kellett volna vonniuk a szemben álló felek közötti ütközőzónából. Luhanszk megyében szombaton 3 katona vesztette életét, három sérült meg. A nemzetközi megfigyelők drónja, azaz pilóta nélküli repülőgépe jelentős mennyiségű katonai eszköz koncentrációját rögzítette a Donyeck megye déli részén, a szakadár erők által ellenőrzött területen, Mariupol kikötővárostól északkeletre. (MTI) Nigéria: robbantás egy templomban Lagos. Egy zsúfolásig megtelt evangélikus templomban tegnap felrobbantotta magát egy öngyilkos merénylőnő Nigéria északkeleti részén, Yobe tartományban, szemtanúk szerint a terrorcselekményben közel 10- en meghaltak. Pénteken több, ugyancsak női merénylő robbantotta fel magát a Yobéval szomszédos Bomo állambeli Maiduguri közelében, Zabarmari településen. A robbantásokban legalább 55 ember meghalt, és száznál többen megsebesültek. A katonák találtak egy robbanóanyaggal megpakolt gépkocsit is. Ezeket a merényleteket, mint ahogyan az elmúlt napok terror- támadásait is, a Boko Haram iszlamista szélsőséges csoport számlájára írják. (MTI) Egyiptom: végeztek a fegyveresekkel Iszmáilija. Egyiptomi harci repülőgépek 25 iszlamista fegyveressel végeztek a hétvégén a Sínai-félsziget északi részén - miközben az egyiptomi elnök látogatást tett a tartományban, ahol az elmúlt napokban kiszélesedett a fegyveres konfliktus. A légi csapások Sejk-Zuveid városa melletti katonai célpontokat értek, fegyvereket és robbanószerraktárakat semmisítettek meg. A hadsereg az elmúlt napok harcaiban legkevesebb 200 szélsőségest ölt meg. (MTI) Légi csapások az IÁ központjára Rákká. Légi csapások sorozatát mérte tegnap az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció az észak-szíriai Rakkára, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet fellegvárára. A támadásokban legkevesebb tíz dzsihádista meghalt. Ez volt az egyik leghevesebb légitámadás, amelyet a Washington vezette terrorellenes koalíció végrehajtott - mondta Thomas Gilleran alezredes, a szövetség szóvivője. Hozzátette, a légi csapások célja az volt, hogy hátráltassa az IÁ az utánpótlás eljuttatásában Irakba és egész Szíria területére. (MTI) Indokolt a jókedv? Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, aki teljes mellszélességgel állt ki a „nem" mellett, az elsők között adta le voksát. Értesülések szerint ma Brüsszelbe utazik, hogy alkudozzon az adósságlefaragásról. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Athén . Történelmi jelentőségű népszavazást rendeztek tegnap Görögországban arról, hogy hajlandé-e a lakosság elfogadni a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy elutasítja a megállapodásért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését. A görögök valójában az euréövezeti tagságukról szavaznak. Az első, nem hivatalos exit pollok szerint a „nem” győzött a görögországi népszavazáson. A European Post szerint kis többséget szereztek az euróövezeti hitelezői javaslat elutasítói, a hibahatáron belüli eredmény 51-53%-os arányt mutat. A Mega TV csatorna 51,5 százalékot jósolt a „nem” győzelmének. Már kora délután meghaladta a 40%-ot a részvételi arány a népszavazáson, s így a referendum elérte az érvényességi küszöböt. Görögországban a népszavazások érvényességéhez a szavazásra jogosultak legalább 40%-ának kell leadnia a voksát. A mintegy 9,8 millió választásra jogosult közép-európai idő szerint 18 óráig járult az urnákhoz. Az elmúlt napokban többféle közvéleménykutatás jelent meg, volt olyan amelyik a „nemek”, és volt olyan, amelyik az „igenek” győzelmét valószínűsítette, de a különbség minden esetben legfeljebb 1-2 százalékos volt, vagyis a statisztikai hibahatáron belül mozgott. Schäuble újra beszólt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kijelentette: „A görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat. Vasárnap nem csak arról döntünk, hogy Európában éljünk. Arról is, hogy méltóságban éljünk Európában.” Ciprasz és Janisz Va- rufakisz pénzügyminiszter még a voksolás előtt kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit. Va- rufakisz egyenesen „terrorizmussal“ vádolta Görögország hitelezőit. A német pénzügyminiszter nem zárja ki, hogy Görögország kiválhat az euróövezetből. Wolfgang Schäuble megjegyezte: „hogy az euróval vagy átmenetileg anélkül” vészelik át ezt a helyzetet, „erre a kérdésre csak maguk a görögök tudnak válaszolni”. Ugyanakkor „az is egyértelmű, hogy Görögország népét nem fogjuk cserbenhagyni” - fűzte hozzá a pénzügyminiszter, nyilvánvalóan Görögország továbbra is fennmaradó EU-tagságára utalva. Schäuble hangsúlyozta, hogy az euróövezet államai szigorúan betartják a valutaunió szabályait, „egy közösség csak akkor működhet, ha a tagjai betartják a szabályokat.” Zavaros népszavazás A népszavazás egyébként számos problémát vet fel. Először is zavaros a feltett kérdés, ráadásul a kérdésben szereplő dokumentumok, mint hiGörögnek a történések ► A népszavazás erősen megosztotta a görög társadalmat. ► Wolfgang Schäuble nem zárja ki a görögök kiválását az euróövezetből. ► JaniszVarufakisz pénzügyminiszter a hitelezők terrorjáról beszélt. ► Athén megállapodástakar kötni Svájccal, hogy hozzájusson a svájci bankszámlákon illegálisan elhelyezett görög pénzek egy részéhez. vatkozási alapok sokáig csak angolul voltak elérhetők (a fordítás során pedig hibák csúsztak be), emellett mindössze koncepciókról, megvitatandó munkaanyagokról van szó. Vagyis nem hivatalos dokumentumokról van szó, de ha még azok is lettek volna, annak a mentőprogramnak a meghosszabbítására vonatkoztak, ami június 30-án lejárt, magyarán már nincs az asztalon. Végül zavaró, hogy külföldön nem lehet szavazni, holott több mint félmillió görög van távol a hazájától (nagyrészt a válság miatt más EU- államban dolgoznak). ... és következményei Mi lesz a következménye annak, ha végül a nemek nyernek? Minden eddiginél nagyobbra nő az esélye annak, hogy a görögök elhagyják az eurózónát, és be-, azaz visszavezetik a drachmát. Sokan állítják, a görög történet bárhogy is végződik, fordulópont lesz az Európai Unió és az eu- rózóna életében, hatásai is messze túlmutatnak a konkrét helyzeten. A görögöknek két fájdalmas dolog közül kell választaniuk. Azzal, hogy szerdáig nem fizettek a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), gyakorlatilag csődbe mentek, jelenleg szinte kizárólag az Európai Központi Banktól függ, hogy meddig tartja még lélegeztetőgépen az országot - várhatóan legfeljebb július 20-ig, akkor kell ugyanis Athénnak törlesztenie 3,5 milliárd eurót, amire nincs pénze. A négy legnagyobb görög bank közül egy kezd kifogyni a bankjegyekből - ugyanúgy ahogyan az automaták is. Ha a görögök úgy döntenek, nem hajlandóak végrehajtani a kért reformokat, a külső forrásaik gyorsan el fognak apadni. Ebben az esetben nem lesz más választásuk, saj át pénzt kell bevezetniük, vállalva a bevezetés negatív hatásait is - a leértékelést, ami a hatalmas euró hitelállomány miatt igen fájdalmas lenne. De a nemzetközi szervezetek által kért reformok végrehajtása sem lenne kellemes, a görög vezetők pedig attól tartanak, hogy valójában fájdalmasabb lenne megvalósítani a javaslatokat, mint amennyi pozitívum azoktól várható. (MTI, index) Nekilendült a szír haderő Rendkívüli állapot Tunéziában Tunisz. 30 napra rendkívüli állapotot hirdetett ki Tunéziában szombaton az államfő, Bédzsi Káid esz-Szebszi. Az intézkedés annak következménye, hogy az észak-afrikai országban június 26-án egy terrorista megölt 38 külföldi, többségében brit turistát a népszerű szúszai tengerparti üdülőhelyen. Egyidejűleg több állami és rendőri vezetőt elbocsátottak hivatalából politikai és biztonsági tehetetlenség miatt. A menesztettek között van a szúszai tartomány kormányzója, három további helyi vezető, valamint a merénylő szülővárosának, Gáfumak és annak a városnak, Kairuannak egy-egy illetékese, ahol a merénylő egyetemi tanulmányokat folytatott. Az elnök a néphez intézett szózatában kijelentette, hogy az ország nincs biztonságban további szélsőséges támadásoktól, ezért van szükség a rendkívüli állapot kihirdetésére, hogy az ország elkerülje az „összeomlás kockázatát”. (MTI) Damaszkusz/Bagdad. A libanoni síita Hezbollah fegyveres szervezet és a szíriai hadsereg katonái ostrom alá vették a libanoni-szíriai határ közelében fekvő az-Zabadánit, miután szombaton a Bassár el-Aszad szíri elnökhöz hű kormányerők nagy offenzívát indítottak a libanoni és a szíriai fővárost, Bejrútot és Damaszkuszi összekötő főút környékének elfoglalására. A szíriai hadsereg szerint többtucatnyi terroristát öltek és sebesítettek meg. A libanoni határ közelében fekvő, stratégiailag fontos az-Zabadáni, Damaszkusztól 45 km- rel északnyugatra fekszik, és a szíriai polgárháború kezdete után egy évvel, 2012-ben foglalták el a felkelők. A települést többségében szélsőséges szunnita dzsihádisták védik. Az Iszlám Állam terrorszervezet a hétvégén az interneten közzétett egy videofilmét, amelyen az ókori Palmüra romváros amfiteátrumában 25 szíriai katonát végeznek ki közönség előtt. A kivégzés Palmüra május 21-i eleste után zajlott le. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő, Tadmur szélén található ókori romváros a világ legismerSíita milicisták segítik a szír hadsereget egy fontos határváros visszavételében (TASR/AP-felvétel) tebb történelmi helyszínei közé tartozik, Damaszkusztól 240 km-re északkeletre fekszik. Két öngyilkos merényletet hajtottak végre az IÁ fanatikusai a legnagyobb iraki olajfinomitó melletti városban, Beidzsiben, több katonát megölve. A dzsihádisták elfoglalták a város központját is. (MTI) Iráni atom: előrelépés történt Béc«. Irán és az atomprogramjáról vele tárgyaló hat nagyhatalom előzetes megállapodásra jutott az Iráni Iszlám Köztársaságra kirótt nyugati szankciók enyhítésének ügyében. A Bécs- ben zajló tárgyalásokon sikerült megegyezni a hosszú távú megállapodást kísérő öt függelék egyikében, amely arról rendelkezik, hogy milyen amerikai és nyugati szankciókat kell feloldani, és milyen gyorsan kell ennek megtörténnie. A tárgyaló felek abban bíznak, hogy a július 7-ig meghosszabbított határidőre sikerül véglegesíteni a megállapodást. A szankciók enyhítése az egyik legkényesebb kérdés azok között, amelyekben ellentét áll fenn Irán és az USA között. Washington attól tart, a te- heráni urándúsítás és egyéb nukleáris tevékenység atomfegyver előállítására irányul. Irán viszont kitart amellett, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, áramtermelésre akarja használni. (MTI)
