Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-06 / 154. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2015. július 6. RÉGIÓ 3 Képzés és fejlesztés Segítenek elhelyezkedni a megváltozott munkaképességűeknek V. KRASZNICA MELITTA A megváltozott munkakápes- ségű személyek foglalkozta­tásának elősegítését célozta meg az a nemzetközi projekt, amely a nagymegyeri Együttműködéssel a jobb jövőért Polgári Társulás koordinálásával az Európai Unió Élethosszig tartó tanulás 2007-2013 programjának anyagi támogatásával valósult meg 2013 augusztusa és 2015 júliusa között. ikV] úfcliilLü A Lépésről lépésre az aktív pol­gárrá válás és a munkaerő-piaci rein- tegráció felé tervezet zárókonferen­ciáját a szlovák, a magyar, a cseh, a francia és az osztrák partnerek jelen­létében tartották Komáromban. Hanuliak Ildikó a projekt szlová­kiai koordinátora egy kérdőíves fel­mérésről is beszámolt, amely azt vizsgálta, milyen nehézségekkel ta­lálkoznak az érintettek a foglalkoz­tatási rehabilitáció során, milyen a munkaerő-piaci kulcsszereplők hoz­záállása és milyenek az elvárásaik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban. A kérdőíveket az öt partnerországban 126 megváltozott munkaképességű álláskereső és 96 vállalkozói szub­jektum töltötte ki. A válaszok alapján leszögezhető, hogy a vizsgált célcso­port többnyire alacsonyabb képe­sítésű és a megfelelő munkahely megtalálása hosszabb időt vesz náluk igénybe, mint a többi álláskeresőnél. Az érintettek 60 százaléka úgy gon­dolta, az előítéletek, a negatív szte­reotipiák és a munkáltatók empátiá­jának hiánya miatt csökkent az elhe­lyezkedési esélyük, és 30 százalékuk találkozott már diszkriminációval munkakeresése során. Túlnyomó A zárókonferencián az öt partnerország képviselői voltak jelen (A szerző felvétele) többségük, több mint 90 százalékuk hajlandó lenne szabadidejében to­vábbképzésre járni, kivétel Magyar- ország, ahol csupán 65 százalék ez az arány. Az elhelyezkedési esélyeket a megkérdezettek szerint javítaná a na­gyobb személyre szóló támogatás, de a szakképzettség is. Rugalmas mun­kaidő, a részmunkaidő, illetve a munkahelyek személyre szabott át­alakítása szintén segítené őket. Az inteijúban részt vett cégek többségé­ben három okból alkalmaztak meg­változott munkaképességűeket: mert volt megfelelő munkakörük, jogsza­bályok kötelezték őket erre, valamint a pénzügyi támogatás miatt. Hiá­nyosnak tartották ugyanakkor az együttműködést más munkaerő-piaci szereplőkkel, elsősorban a képzési központokkal; jellemzően inkább a munkaügyi hivatalokkal működnek együtt. Ahhoz, hogy több megválto­zott munkaképességű személyt fog­lalkoztassanak, hatékonyabb együtt­működésre, a képzések kiterjeszté­sére, az adókedvezmények növelé­sére és jobb információáramlásra lenne szükség. A partnerek által ja­vasolt intézkedések közé tartozik a megváltozott munkaképességű sze­mélyek önbizalmának és képzettsé­gének fejlesztése, a diszkriminatív sztereotípiák feloldása és a tudatos­ság növelése, büntetések helyett a pozitiv intézkedések foganatosítása, valamint átfogó jogszabályi háttér megalkotása. Edita Bertová, a komáromi mun­kahivatal szakelőadója a helyi ta­pasztalatokról számolt be. A Komá­romi járásban 2014 végén 93 védett műhelyt, illetve munkahelyet tartot­tak számon - ebből 59 volt jogi sze­mély, elsősorban kft. és 34 magán- személy -, ahol 170 megváltozott munkaképességű személyt foglal­koztattak. A jelenleg nyilvántartott mintegy 9100 álláskereső 2 százalé­ka, közel 190 személy megváltozott munkaképességű. Május végén a já­rásban 15,51 százalék volt a munka- nélküliek aránya. A projektről bővebb tájékoztatást a www.starllp.eu honlapon olvashat­nak az érdeklődők. Lakhatás fejében fizessek ki minden számlát? Élvezeti jogom van a házhoz, ahol két lányommal élek - az ő jóvoltukból. A házzal járó költ­ségeket én állom. A villanyt, a gázt, a tv-t, az internetet is én fi­zetem, pedig az utóbbit nem is használom. Köteles vagyok mindent fizetni csak azért, mert ők megengedték, hogy ott lak­jak? Sajnos, a számlák kifizeté­se után már alig marad a nyug­díjamból, ezért szeretném tudni, mihez van jogom, illetve mi a kötelességem. Feltételezem, hogy a ház tulajdo­nostársai fele-fele arányban a fel­nőtt lányok, míg olvasónknak élete végéig tartó használati joga fűződik hozzá (právo doživotného užívania). Ha ily módon közösen laknak a házban, mindhármuknak részt kell vennie annak a karban­tartásával és használatával járó költségekben. A polgári törvény- könyv 15 In paragrafusának har­madik bekezdése szerint (eltérő megegyezés hiányában) mind a haszonélvező, mind az ott lakó tulajdonosok arányos mértékben járulnak hozzá a közös költségek­hez. így a villany- és gázszámlát is háromfelé kellene osztani. Kivé­tel, ha valamelyik lakó nagyobb mértékben fogyasztja a villanyt/gázt, pl. munkájából vagy egyéb speciális tevékenységéből eredően. Olvasónk egyáltalán nem köteles fizetni az internetért, ha nem használja. Természetesen, ha a szolgáltató vele kötött szerződést, mely hűségidőhöz kötött, nem állhat csak úgy le a havi díj fizeté­sével. Mivel azonban az internetet csak a lányai használják, kötelesek az édesanyjuknak az internet­használattal járó költségeket megtéríteni. Az utóbbi évek egyik trendje, hogy a szolgáltatói cso­magban az internetért csak jelké­pes összeget kell fizetni, míg a te­levízióért fizetett díj magasabb az átlagnál (esetleg fordítva). Ilyen­kor a családi békéért javasolt megállapítani az internet- és tele­vízióhasználat reális értékét, és ennek alapján osztani el a szol­gáltató által számlázott havi díjat. Olvasónk másképp is megegyez­het a lányaival. Például mivel a nyugdíja alacsony, lányai átvál­lalhatják a költségekben az ő ré­szét, vagy kisebb összegben álla­píthatják meg. Ha pedig valame­lyik lány munkanélküli lenne, ideiglenesen úgy is határozhatnak, hogy helyette a másik lány, esetleg a nyugdíjas édesanya állja a költ­ségeket néhány hónapig, míg ő jobban kiveszi a részét a házi­munkákból. A megegyezés tartal­ma bármi lehet a törvényes kere­teken belül. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL A kérdés témájához lazán kap­csolódik a családtagok egymás iránti tartási kötelessége. A 2005/36-os számú családtörvény szerint a szülők addig kötelesek eltartani gyermekeiket, míg azok nem képesek magukról gondos­kodni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, mig a gyerek felnő, befejezi a tanulmányait/kitanulja a szak­máját és képes munkát vállalni. A felnőtt gyermek, aki már tud munkát vállalni, köteles szülei létszükségleteit megfelelő módon biztosítani (zabezpečiť primeranú výživu), ha erre rászorulnak. Ha több gyereke is van a rászoruló szülőnek, azok lehetőségeik, ké­pességeik és anyagi helyzetük szerint veszik ki a részüket a tar­tásból. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Hogyan értékeli a köztársasági elnök munkáját? Mátyás Hudák Katalin sajtó- referens, Királyhelmec Bár szinte sem­mit sem tudtam róla, mégis megkönnyeb­bültem, amikor tavaly Andrej Kiska lett Szlo­vákia köztársa­sági elnöke. Az államfő szemé­lyéről ugyan az eltelt egy év alatt sem sokat tudtam meg, minden­esetre azt örvendetesnek tartom, hogy - elődjével ellentétben - nin­csenek magyarellenes kijelentései, sőt, néhány nappal ezelőtt, kétnapos dél-szlovákiai útja alatt a Selye Já­nos Egyetemre is ellátogatott. Azonban az, hogy kisebbségi ügyekben nem igazán szólal fel, egyfajta politikai passzivitásra vall, vagyis nem hiszem, hogy a ma­gyarság gondjainak megoldásáért eddig bármi érdemlegeset tett volna. Egy évvel ezelőtt sokan abban a re­ményben voksoltak Kiskára, hogy szembefordul a kormánnyal, de úgy tűnik, ő nem szeretne „ellenzéki” elnök lenni. Ugyanakkor annak csak örülni tudok, hogy jól képviseli az országot, nem kell szégyenkezni a fellépése, viselkedése miatt. Látha­tóan jó munkakapcsolata van a kor­mányfővel, és nem bocsátkozik nyilvános vitákba. Ebből arra kö­vetkeztetek, hogy az elnök óvatos, visszafogott ember. Összességében pozitívan értékelem a jellemét és az eddigi munkáját. (leczo) Seres Zoltán projektmenedzser, Farkasd Alapvetően elégedett va­gyok Kiska te­vékenységével, modem felfo­gású és szimpa­tikus. Úgy gon­dolom, hogy köztársasági el­nökként megfe­lelően képviseli országunkat. Be­szédei értelmesek és nem kell attól tartanunk, hogy egy nyelvbotlás miatt szégyen éri az országot. Ivan Gašparovičról ez nem mondhattuk el. Az elnök a közösségi oldalon rendszeresen tájékoztat a tevé­kenységéről. A posztok alatti hoz­zászólások is arról tanúskodnak, hogy a választók szeretik az állam­főt és büszkék Kiskára. Az elnök azonosul a választókkal, nem egy elérhetetlen politikus képét mutat­ja. A kisebbségi ügyek és a ma­gyarkérdés elhanyagolása viszont árnyalja a képet. Bízom benne, hogy ezzel a témával többet fog­lalkozik majd az államfő. (béva) Zsok Gizella, fordító-tolmács, Bátorkeszi Annak idején örültem, hogy Andrej Kiska lett a köztársasági elnök, denem tűnik annyira aktívnak, mint ahogyan az ígé­retei alapján el­várhatnánk, de az is lehet, hogy a háttérben komolyabb munkát végez. Erről jobban kellene tájékoztatni a nyilvánosságot, nem elég a közösségi profilján elhelyezni a magáról szóló híreket. Szimpati­kus, hogy emberközeli, közvetlen tudott maradni, és folytatja a jóté­konysági akciókat. Az is tetszik, hogy nem kötelezte el magát egyik politikai tábornak sem. Talán bizo­nyos politikai kérdésekben erélye­sebben kellene fellépnie, bár nem biztos, hogy az lenne a jó taktika. Összességében elégedett vagyok vele, fiatal, energikus, akinek vannak elképzelései, és nem megélhetési forrásként tekint funkciójára, (vkm) Könyv a hagyományos roma mesterségekről LECZO ZOLTÁN NAGYKAPOS Hiánypótló kiadvány jelent meg a szlovákiai, magyarországi, romá­niai és ukrajnai partnerszervezetek pályázatának keretében. A könyv kutatásait az Ung-vidéki szervezeten kívül a Türr István Képző- és Kutatóintézet, az Unio- Traian Vuia Szakközépiskola, va­lamint a II. Rákóczi Ferenc Kár­pátaljai Magyar Főiskola munka­társai végezték. A magyar és angol nyelvű kötet négy fő részből áll: a nagykaposi Czap Edit által írt Ro­ma kézművesmesterségek az Ung- vidéken című fejezetből, a szat­márnémeti Makara Kinga és Végh Balázs (a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének doncense) nevével fémjelzett Ha­gyományos cigány mesterségek Szatmár megyében című kutatás­ból, valamint a Kész Margit, a be­regszászi főiskola tanára által összeállított, a Hagyományos roma/cigány mesterségek Kárpát­alján a 21. században a történelmi Ugocsa és Bereg vármegyékben című fejezetből. Ezeket egészíti ki a Türr István Képző- és Kutatóin­tézet munkatársának, Tatár Csillá­nak az írása, mely A roma integrá­ció kérdésének megjelenése a ma­gyar sajtóban címet viseli. Czap Edit elmondta, kutatásból kiderült, hogy a régió települései­nek többségében ugyan még felfe­dezhetők a cigány közösségekben az egykor űzött mesterségek nyo­mai, ugyanakkor már csak néhány helységben és csak pár közösség­ben maradtak meg élő mesterség­ként. Egyes falvakban még ma is foglalkoznak például vesszőfonás­sal vagy teknővájással, de például a vályogvetés mostanra szinte telje­sen kiveszett. A régióra nézve szo­morú megállapítása a könyvnek, hogy az Ung-vidéki roma közös­ségek életében egyre kisebb szere­pet játszanak az egykori mestersé­gek, a termékek iránti kereslet visszaesésével együtt pedig olyan helyzet alakult ki, hogy ma már szinte alig akad olyan szakember, aki képes volna továbbadni a mes­terségekkel kapcsolatos tudást a következő generáció számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom