Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-06 / 154. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2015. július 6. RÉGIÓ 3 Képzés és fejlesztés Segítenek elhelyezkedni a megváltozott munkaképességűeknek V. KRASZNICA MELITTA A megváltozott munkakápes- ségű személyek foglalkoztatásának elősegítését célozta meg az a nemzetközi projekt, amely a nagymegyeri Együttműködéssel a jobb jövőért Polgári Társulás koordinálásával az Európai Unió Élethosszig tartó tanulás 2007-2013 programjának anyagi támogatásával valósult meg 2013 augusztusa és 2015 júliusa között. ikV] úfcliilLü A Lépésről lépésre az aktív polgárrá válás és a munkaerő-piaci rein- tegráció felé tervezet zárókonferenciáját a szlovák, a magyar, a cseh, a francia és az osztrák partnerek jelenlétében tartották Komáromban. Hanuliak Ildikó a projekt szlovákiai koordinátora egy kérdőíves felmérésről is beszámolt, amely azt vizsgálta, milyen nehézségekkel találkoznak az érintettek a foglalkoztatási rehabilitáció során, milyen a munkaerő-piaci kulcsszereplők hozzáállása és milyenek az elvárásaik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban. A kérdőíveket az öt partnerországban 126 megváltozott munkaképességű álláskereső és 96 vállalkozói szubjektum töltötte ki. A válaszok alapján leszögezhető, hogy a vizsgált célcsoport többnyire alacsonyabb képesítésű és a megfelelő munkahely megtalálása hosszabb időt vesz náluk igénybe, mint a többi álláskeresőnél. Az érintettek 60 százaléka úgy gondolta, az előítéletek, a negatív sztereotipiák és a munkáltatók empátiájának hiánya miatt csökkent az elhelyezkedési esélyük, és 30 százalékuk találkozott már diszkriminációval munkakeresése során. Túlnyomó A zárókonferencián az öt partnerország képviselői voltak jelen (A szerző felvétele) többségük, több mint 90 százalékuk hajlandó lenne szabadidejében továbbképzésre járni, kivétel Magyar- ország, ahol csupán 65 százalék ez az arány. Az elhelyezkedési esélyeket a megkérdezettek szerint javítaná a nagyobb személyre szóló támogatás, de a szakképzettség is. Rugalmas munkaidő, a részmunkaidő, illetve a munkahelyek személyre szabott átalakítása szintén segítené őket. Az inteijúban részt vett cégek többségében három okból alkalmaztak megváltozott munkaképességűeket: mert volt megfelelő munkakörük, jogszabályok kötelezték őket erre, valamint a pénzügyi támogatás miatt. Hiányosnak tartották ugyanakkor az együttműködést más munkaerő-piaci szereplőkkel, elsősorban a képzési központokkal; jellemzően inkább a munkaügyi hivatalokkal működnek együtt. Ahhoz, hogy több megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztassanak, hatékonyabb együttműködésre, a képzések kiterjesztésére, az adókedvezmények növelésére és jobb információáramlásra lenne szükség. A partnerek által javasolt intézkedések közé tartozik a megváltozott munkaképességű személyek önbizalmának és képzettségének fejlesztése, a diszkriminatív sztereotípiák feloldása és a tudatosság növelése, büntetések helyett a pozitiv intézkedések foganatosítása, valamint átfogó jogszabályi háttér megalkotása. Edita Bertová, a komáromi munkahivatal szakelőadója a helyi tapasztalatokról számolt be. A Komáromi járásban 2014 végén 93 védett műhelyt, illetve munkahelyet tartottak számon - ebből 59 volt jogi személy, elsősorban kft. és 34 magán- személy -, ahol 170 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztattak. A jelenleg nyilvántartott mintegy 9100 álláskereső 2 százaléka, közel 190 személy megváltozott munkaképességű. Május végén a járásban 15,51 százalék volt a munka- nélküliek aránya. A projektről bővebb tájékoztatást a www.starllp.eu honlapon olvashatnak az érdeklődők. Lakhatás fejében fizessek ki minden számlát? Élvezeti jogom van a házhoz, ahol két lányommal élek - az ő jóvoltukból. A házzal járó költségeket én állom. A villanyt, a gázt, a tv-t, az internetet is én fizetem, pedig az utóbbit nem is használom. Köteles vagyok mindent fizetni csak azért, mert ők megengedték, hogy ott lakjak? Sajnos, a számlák kifizetése után már alig marad a nyugdíjamból, ezért szeretném tudni, mihez van jogom, illetve mi a kötelességem. Feltételezem, hogy a ház tulajdonostársai fele-fele arányban a felnőtt lányok, míg olvasónknak élete végéig tartó használati joga fűződik hozzá (právo doživotného užívania). Ha ily módon közösen laknak a házban, mindhármuknak részt kell vennie annak a karbantartásával és használatával járó költségekben. A polgári törvény- könyv 15 In paragrafusának harmadik bekezdése szerint (eltérő megegyezés hiányában) mind a haszonélvező, mind az ott lakó tulajdonosok arányos mértékben járulnak hozzá a közös költségekhez. így a villany- és gázszámlát is háromfelé kellene osztani. Kivétel, ha valamelyik lakó nagyobb mértékben fogyasztja a villanyt/gázt, pl. munkájából vagy egyéb speciális tevékenységéből eredően. Olvasónk egyáltalán nem köteles fizetni az internetért, ha nem használja. Természetesen, ha a szolgáltató vele kötött szerződést, mely hűségidőhöz kötött, nem állhat csak úgy le a havi díj fizetésével. Mivel azonban az internetet csak a lányai használják, kötelesek az édesanyjuknak az internethasználattal járó költségeket megtéríteni. Az utóbbi évek egyik trendje, hogy a szolgáltatói csomagban az internetért csak jelképes összeget kell fizetni, míg a televízióért fizetett díj magasabb az átlagnál (esetleg fordítva). Ilyenkor a családi békéért javasolt megállapítani az internet- és televízióhasználat reális értékét, és ennek alapján osztani el a szolgáltató által számlázott havi díjat. Olvasónk másképp is megegyezhet a lányaival. Például mivel a nyugdíja alacsony, lányai átvállalhatják a költségekben az ő részét, vagy kisebb összegben állapíthatják meg. Ha pedig valamelyik lány munkanélküli lenne, ideiglenesen úgy is határozhatnak, hogy helyette a másik lány, esetleg a nyugdíjas édesanya állja a költségeket néhány hónapig, míg ő jobban kiveszi a részét a házimunkákból. A megegyezés tartalma bármi lehet a törvényes kereteken belül. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL A kérdés témájához lazán kapcsolódik a családtagok egymás iránti tartási kötelessége. A 2005/36-os számú családtörvény szerint a szülők addig kötelesek eltartani gyermekeiket, míg azok nem képesek magukról gondoskodni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, mig a gyerek felnő, befejezi a tanulmányait/kitanulja a szakmáját és képes munkát vállalni. A felnőtt gyermek, aki már tud munkát vállalni, köteles szülei létszükségleteit megfelelő módon biztosítani (zabezpečiť primeranú výživu), ha erre rászorulnak. Ha több gyereke is van a rászoruló szülőnek, azok lehetőségeik, képességeik és anyagi helyzetük szerint veszik ki a részüket a tartásból. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Hogyan értékeli a köztársasági elnök munkáját? Mátyás Hudák Katalin sajtó- referens, Királyhelmec Bár szinte semmit sem tudtam róla, mégis megkönnyebbültem, amikor tavaly Andrej Kiska lett Szlovákia köztársasági elnöke. Az államfő személyéről ugyan az eltelt egy év alatt sem sokat tudtam meg, mindenesetre azt örvendetesnek tartom, hogy - elődjével ellentétben - nincsenek magyarellenes kijelentései, sőt, néhány nappal ezelőtt, kétnapos dél-szlovákiai útja alatt a Selye János Egyetemre is ellátogatott. Azonban az, hogy kisebbségi ügyekben nem igazán szólal fel, egyfajta politikai passzivitásra vall, vagyis nem hiszem, hogy a magyarság gondjainak megoldásáért eddig bármi érdemlegeset tett volna. Egy évvel ezelőtt sokan abban a reményben voksoltak Kiskára, hogy szembefordul a kormánnyal, de úgy tűnik, ő nem szeretne „ellenzéki” elnök lenni. Ugyanakkor annak csak örülni tudok, hogy jól képviseli az országot, nem kell szégyenkezni a fellépése, viselkedése miatt. Láthatóan jó munkakapcsolata van a kormányfővel, és nem bocsátkozik nyilvános vitákba. Ebből arra következtetek, hogy az elnök óvatos, visszafogott ember. Összességében pozitívan értékelem a jellemét és az eddigi munkáját. (leczo) Seres Zoltán projektmenedzser, Farkasd Alapvetően elégedett vagyok Kiska tevékenységével, modem felfogású és szimpatikus. Úgy gondolom, hogy köztársasági elnökként megfelelően képviseli országunkat. Beszédei értelmesek és nem kell attól tartanunk, hogy egy nyelvbotlás miatt szégyen éri az országot. Ivan Gašparovičról ez nem mondhattuk el. Az elnök a közösségi oldalon rendszeresen tájékoztat a tevékenységéről. A posztok alatti hozzászólások is arról tanúskodnak, hogy a választók szeretik az államfőt és büszkék Kiskára. Az elnök azonosul a választókkal, nem egy elérhetetlen politikus képét mutatja. A kisebbségi ügyek és a magyarkérdés elhanyagolása viszont árnyalja a képet. Bízom benne, hogy ezzel a témával többet foglalkozik majd az államfő. (béva) Zsok Gizella, fordító-tolmács, Bátorkeszi Annak idején örültem, hogy Andrej Kiska lett a köztársasági elnök, denem tűnik annyira aktívnak, mint ahogyan az ígéretei alapján elvárhatnánk, de az is lehet, hogy a háttérben komolyabb munkát végez. Erről jobban kellene tájékoztatni a nyilvánosságot, nem elég a közösségi profilján elhelyezni a magáról szóló híreket. Szimpatikus, hogy emberközeli, közvetlen tudott maradni, és folytatja a jótékonysági akciókat. Az is tetszik, hogy nem kötelezte el magát egyik politikai tábornak sem. Talán bizonyos politikai kérdésekben erélyesebben kellene fellépnie, bár nem biztos, hogy az lenne a jó taktika. Összességében elégedett vagyok vele, fiatal, energikus, akinek vannak elképzelései, és nem megélhetési forrásként tekint funkciójára, (vkm) Könyv a hagyományos roma mesterségekről LECZO ZOLTÁN NAGYKAPOS Hiánypótló kiadvány jelent meg a szlovákiai, magyarországi, romániai és ukrajnai partnerszervezetek pályázatának keretében. A könyv kutatásait az Ung-vidéki szervezeten kívül a Türr István Képző- és Kutatóintézet, az Unio- Traian Vuia Szakközépiskola, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársai végezték. A magyar és angol nyelvű kötet négy fő részből áll: a nagykaposi Czap Edit által írt Roma kézművesmesterségek az Ung- vidéken című fejezetből, a szatmárnémeti Makara Kinga és Végh Balázs (a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének doncense) nevével fémjelzett Hagyományos cigány mesterségek Szatmár megyében című kutatásból, valamint a Kész Margit, a beregszászi főiskola tanára által összeállított, a Hagyományos roma/cigány mesterségek Kárpátalján a 21. században a történelmi Ugocsa és Bereg vármegyékben című fejezetből. Ezeket egészíti ki a Türr István Képző- és Kutatóintézet munkatársának, Tatár Csillának az írása, mely A roma integráció kérdésének megjelenése a magyar sajtóban címet viseli. Czap Edit elmondta, kutatásból kiderült, hogy a régió településeinek többségében ugyan még felfedezhetők a cigány közösségekben az egykor űzött mesterségek nyomai, ugyanakkor már csak néhány helységben és csak pár közösségben maradtak meg élő mesterségként. Egyes falvakban még ma is foglalkoznak például vesszőfonással vagy teknővájással, de például a vályogvetés mostanra szinte teljesen kiveszett. A régióra nézve szomorú megállapítása a könyvnek, hogy az Ung-vidéki roma közösségek életében egyre kisebb szerepet játszanak az egykori mesterségek, a termékek iránti kereslet visszaesésével együtt pedig olyan helyzet alakult ki, hogy ma már szinte alig akad olyan szakember, aki képes volna továbbadni a mesterségekkel kapcsolatos tudást a következő generáció számára.
