Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-23 / 143. szám, kedd
10 FOCITÖRTÉNELEM FOCITIPP ■ 2015. JUNIUS 23. www.ujszo.com Futballmágusok és labdazsonglőrök Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről a Bálna Budapest kulturális központban. Az MTK Budapest és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) együttműködésében megvalósult interaktív tárlat augusztus 16-ig tekinthető meg. K épzeletbeli futball- pálya, tizenegy papírmasé játékos és a szomorú-vidám történelem - így lehetne tömören jellemezni a tárlatot, amelyen 11 játékos - köztük minden idők legsikeresebb magyar trénere, a kétszer BEK-győztes Guttmann Béla, valamint a többek között az Internéi is játszó, majd edzősködő Weisz Arpád -, továbbá egy másik nagy edző, a Real Madridot első bajnoki címére vezető Hertzka Lipót alakja elevenedik meg. Nemcsak a történelem, de az értékrend is fontos „Van mire büszkének lennünk, mert a magyarországi polgárosult zsidóság az MTK sikereit is megalapozta - fogalmazott a kiállítás megnyitóján Deutsch Tamás, a kék-fehér klub elnöke. - Kiállításunk méltó emléket állít a vészkorszakban meghurcolt és meggyilkolt sportolóknak, edzőknek, sportvezetőknek” — jelentette ki beszéde végén Deutsch Tamás, aki szerint „csak akkor állíthatjuk helyre a futballmágusok és labdazsonglőrök országát, ha a kiállításon bemutatott értékrendet adjuk át a fiataloknak”. A tárlat létrejöttében jelentős szerepet vállaló Deák Andrea, a Mazsike ügyvezetője azt mondta: „Magyar- ország az 1867-es kiegyezéstől fantasztikus ötven évet tudhat magáénak, és a kiállítás most egy olyan területre hívja fel a figyelmet, amelynek történelmi vonatkozásairól keveset beszélünk, ez pedig a magyar labdarúgás kialakulása és fejlődése.” Emlékeztetett arra, hogy Guttmann Béláék olyan korban sajátították el tudományukat, amikor a kedvező kultúrpolitika és sportpoliuka mindent megtett annak érdekében, hogy a szabadidő- és a versenysport méltó módon induljon el, és rövid időn belül nemzetközi szintre jusson. „Amikor irigykedve nézzük a mai elit futballt, vegyük számba, hány magyar focista és szakember tette le napjaink nemzetközi labdarúgásában kimagasló eredményeket elérő klubjai sikereinek alapjait”- fogalmazott a Mazsike ügyvezetője, aki szerint ezen emberek emléke eddig gyakorlatilag teljesen feledésbe merült. De milyen közegből táplálkoztak kezdetben Magyarország - és Közép-Európa- legsikeresebb klubjai? Futball és polgárosodás Bécsben és Budapesten A 18-19. század Magyarországának polgári rétegét zömében betelepült és asszimilált csoportok, elsősorban németek, svábok és zsiAz interaktív kiállítás a második világháború előtti magyar futballt mutatja be (Fotó: MTI) Villányi Gergely » A kiállítás kezdőcsapata Az interaktív tárlaton 11 játékos alakja elevenedik meg, külön érdekesség, hogy mind más csapatot képviselnek: Fischer Lajos (VÁC) - Szendrő Oszkár (BTC), Sternberg László (Újpest), Kertész II Vilmos (MTK) - Guttmann Béla (Hakoah Wien), Blum Zoltán (FTC) - Braun József (Brooklyn Wanderers), Molnár György (New York Giants), Nikolsburger Rezső (Makkabi Brno), Eisenhoffer József (Kispest), Weisz Árpád (Törekvés) volt az alapítókra Max Nordau doktrínája is, melyben az „izmos zsidóság” mellett tett hitet. Az FK Austria és az UTE történelme a klubszíneken kívül nem sok hasonlóságot mutat, a bécsi csapat az 1911-es alapításától - a pestiekkel ellentétben - a belvárosban székel, és a városi értelmiség kedvenc csapatának mondhatja magát. A Rapid és az FTC már több hasonlóságot mondhat el magáról. Mindkettőt 1899-ben alapították hivatalosan, és mindkét gárda tábora a gyarapodó kispolgári-munkás rétegekből fejlődött ki, így nem csoda, hogy rengeteg edzőmérkőzést játszottak egymással, és mindkettő hatalmas népszerűségnek örvendett. A klubok névválasztása sem véletlen Ha csak a csapatok elnevezését is vizsgáljuk, számos más következtetést is levonhatunk. Az Újpesti Torna Egylet és a Ferencvárosi Torna Club nevében is egyértelműen leszögezi, hogy lokális jellegű, az „anyaföldhöz” kötődik ezer szállal, ugyanakkor a „torna” németes fogalma már a helyi kisebbségek hatásaként is felfogható, és a maga kötött, konzervatív, zsidó-német szobatorna jellegével szemben állt az angolos és arisztokratikus modern adétikával. Az „egylet” régies, konzervatív jellege is arról árulkodik, hogy az UTE-t tanáremberek alapították, míg a „club” angolos használata arra utal, hogy az FTC a kezdetektől törekedett az univerzalizmusra és az exkluzivitásra is a lokálpatrióta jellegzetességek mellett. A Magyar Testgyakorlók Köre az előbbi két egyesülettel ellentétben pont azért választotta a „magyar” jelzőt elnevezésébe, hogy kifejezze asszimilációs szándékait, a „testgyakorlókkal” pedig azt jelezte, hogy mind az adétika, mind a torna hívei megtalálják náluk a számításukat. A „kör” tovább erősítette azt a jelleget, hogy a klubok és az egyletek közöndók képezték. A 19. század végén Újpest lakosságának közel negyede zsidó vallású volt, és nagyjából ugyanilyen arányban képviseltették magukat a németek is. Utóbbiak Ferencvárosban is jelentős réteget képeztek, ugyanakkor mindkét helyen és mindkét nép körében erős szándék volt az asszimilációra, és az egyre gyarapodó gyárak létrejötte a kispolgári-munkás csoportok gyors szaporodásához vezetett. Hadas Miklós: A modern férfi születése című könyvében az MTK és az FTC „asszimilációs versenyfutásáról” beszél, ám a két csapat mellé vehetjük az UTE-t is. Érdekes megfigyelni, hogy Budapest sorsa több ponton is hasonlóságot mutat Bécs fejlődésével. Az 1920-as évek végére mindkét helyen kialakult egy-egy nagy hármas, akik a véleden folytán azonos színeket képviseltek: az UTE és az FK Austria lila-fehér, az MTK és a Hakoah Vienna kék-fehér, míg az FTC és az SK Rapid zöld-fehér színekben játszott. Mivel az MTK és a Hakoah is zsidó alapítású egyesület volt, így nem meglepő, hogy mindkettő címere a tallitot, a zsidó imasálat idézi, amely kék csíkos fehér szövetből készül. Az MTK viszont a magyarosodás útjára lépő zsidók egyesülete volt a kezdetektől (1888), akik minél több „nem zsidót” is próbáltak magukhoz csábítani, míg a Hakoah 1909-es megalapítása az akkoriban uralkodó antiszemitizmusra volt válasz, emellett hatással Képzeletbeli futballpálya, tizenegy papírmasé játékos és a szomorú-vidám történelem (Fotó: MTI) sége is otthonra talál a kék-fehéreknél. Az FTC, amelynek beceneve: a „Fradi” is a németajkúak lakta városrész (Franzstadt) német rövidítésére utal, asszimilációs törekvéseit a zöld-fehér színek választása jelezte a nemzeti trikolórból. Verseny a pályán és azon kívül is A csapatok nem csak a pályán versenyeztek, ezért miután az FTC megnyitotta korszerű, nagy befogadóképességű stadionját az Üllői úton, egy évvel később az MTK is felhúzott egy kicsit korszerűbb létesítményt pár száz méterrel arrébb. Az újpestiek lassan hozták be a lemaradást, de tíz évvel később már övék volt a legmodernebb stadion az országban. A futball jó eszköznek mutatkozott a nemzeti öntudat növelésére is. Különösen az osztrákok elleni válogatott meccsek hoztak nagy érdeklődést, a tét ugyanis a Monarchia sportdominanciája volt. A sportsajtó sem volt más, mint az ország szurkolói hangulatának egy szelete. Közveden kapcsolatokat kerestek a nemzeti karakterológia és a sportteljesítmények között. Ügy tartották: „A győzelem nyomán támadó dicsőség az egész nemzet dicsősége, a vereség az egész nemzet veresége” - ennek az eszmének állít emléket a Futballmágusok és labdazsonglőrök tárlata is. Az Európában egyre erősödő antiszemita eszmék az 1930-as évek végére a zsidók vagyonának és állásainak elkobzásával elérték a futballt is, ahol első számú ellenségnek az MTK, illetve profi csapata, a Hungária számított. Utóbbi 1940 nyarán önmagát oszlatta fel, és a labdarúgók az MTK amatőr csapatában sportoltak tovább. A magyar-zsidó futballisták és sportvezetők közül nagyon sokan a holokauszt áldozatává váltak, és nem csak MTK-sok. Az FTC neves játékosai közül a 17-szeres válogatott Weisz Ferenc és Bródy Sándor, az Újpesttől a legendás elnök, Szűcs János és Langfelder Ferenc, az MTK-tól pedig szintén az elnök, Brüll Alfréd halt meg.
