Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-17 / 138. szám, szerda

Régió - kelet- és közép-szlovákia 2 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 17. A Hont megyei esperesség egyik legrégibb parókiája ma is a vidék jellegzetes látványossága Féltve óvják varázslatos templomukat a nagycsalomjaiak Nagycsalomja. Rengeteg látnivalót tartogat az Ipoly mente varázslato­san szép vidéke. A ka­nyargós utcájú, dimbes- dombos, bujkáló falva­kat jegenyesor mögé rej­tő, Mikszáth által Görbe­országnak titulált táj egyik ékköve Nagycsa­lomja mintaszerűen fel­tárt és rekonstruált rom­temploma, a történelmi Hont megye egyik legré­gebbi szakrális helye. SZÁSZl ZOLTÁN Pédás munkát végeztek a felújítók (A szerző felvételei) Tájoló Nagycsalomja romtemp­loma a falutól -északra, egy körülbelül 25-30 mé­ter magas domb platóján áll, rendezett környezet­ben. A falu Ipolyság és Balassagyarmat felől az 527-es úton közelíthető meg autóval vagy autó­busszal. Turisztikai szol­gáltatások helyben, a já­rási székhelyen, Nagykür­tösön, valamint a közeli Balassagyarmaton vehe­tők igénybe, (szász) Valószínűleg a tatárok elől rejtették el. Enyészet, majd újjászületés Az is joggal feltételezhető, hogy az Árpád-kori rom­templom egykori donátorai, alapítói Hont megye jeles családjai közé tartozhattak, talán maga a Hont Pázmány nemzetség volt ez a család. A templom sok évszázadon át szolgált, majd a 19. század első harmadának végén fo­kozatosan elhagyták. 1879-re, amikor Steindl Imre műépítész lerajzolta és meg­óvására kísérletet tett, már elég rossz állapotba került. A templom csak tovább rom­lott, egészen 2007-ig, amikor a falu polgármestere, Nagy Mihály kezdeményezésére elkezdődött a rom feltárása, felmérése, majd hosszú és fá­radságos munkával a részle­ges újjáépítés és konzerválás. Elévülhetetlen érdemei van­nak ebben az azóta elhunyt Václav Hanuliak régésznek és Majcher Tamásnak, a Szé- csényi Kubinyi Ferenc Múze­um szakemberének. Újjáéledt a hely Nagycsalomja utolsó pilla­natban megmentett rom­templomán 2014-ben fejez­ték be a munkálatokat. Azóta több családi és társadalmi rendezvénynek adott helyet az épület. Az ódon falak közé koncerteket, szabadtéri isten­tiszteleteket, múzeumi éjsza­kát, közösségi rendezvénye­ket terveznek. Érdemes lesz itt megállni, sétálni az ezer­éves falak, faragott kövek, régi téglák közt. Nagycsalomja parókiájá­nak első írásos említése 1070-ből származik. Ortvay Tivadar Magyarország egy­házi földleírása szerint ezek alapján 945 éve már létezett valamilyen szakrális épít­mény a falu fölötti dombol­dalon, mondhatni stratégiai helyen. Nagycsalomja első írásos emléke jóval későbbi, 1244-ben keletkezett, de biz­tos, hogy a hely jóval koráb­ban is lakott volt már, a késő bronzkor pilinyi kultúra né­pének, és kvádok településé­nek nyomát is megtalálták a falu feletti dombon, ahol egy igen jelentős lelet is előkerült - lóháton ülő lovast ábrázol és a Besztercebányai Megyei Múzeum emblémája ma - egy bronzból készült aqua- manille, azaz szakrális célok­ra használt víztartó edény. Misztikus élményben lehet része annak, aki meglátogatja a romtemplomot Az I. világháború időszakába visszanyúló történetet vitt színre a losonci Kármán József Színház. A Berlini liliom Bertolt Brecht Dobszó az éjszakában c. müve nyomán készült. A darabot Máté Krisztián (Salgótarján) rendezésében láthatta a közönség. A sze­replők: Erdélyi Gabriella, Csák Éva, Pünkösdi Mónika, Erdélyi Gábor, Erdélyi Attila, Setény Öcsi, Sándor Zsombor és Csák Ist­ván. A dalokat Németh Anna írta, Pünkösdi Mónika szolgáltatja a zenei kíséretet, (pj) Kassa. Véget ért a hatodik Gurmán Feszt. Az ételek és italok fesz­tiválját a városi parkban rendezték meg. Hazai ízek, finom bo­rok, jó hangulat várja az érdeklődőket. A magyaros ízekről idén az encsi Anyukám Mondta étterem, valamint a kassai Vecsési Savanyúság vállalat gondoskodott. (Németi Róbert felvétele) Előadások, gyalogtúrák, rajzverseny és műveltségi vetélkedők várták a résztvevőket, a gyerekek játékos formában ismerkedtek a geopark értékeivel A gyalogtúra festői tájakon át vezetett (A szerző felvétele) Sikeres volt az Európai Geoparkok Hete PUNT1GÁN JÓZSEF Fülek. Hetedik alkalommal rendezték meg az Európai geo­parkok hetét a Novohrad-Nóg- rád Geopark szlovákiai és ma­gyarországi szervezetei. A két­hetes rendezvénysorozat kere­tében megnyitották a Novo- hrad-Nógrád Geoparkon át nevű tanösvényt, átadták a nagyromhányi kilátót, Vanyar- con lovasturisztikai fejleszté­seket valósítottak meg. A Geo­park geológiai értékeiről Gaál Lajos rimaszombati barlan­gász, geológus és Prakfalvy Pé­ter, a Bükki Nemzeti Park geo­lógusa tartott előadást. A Ragyolc melletti Abron- csosi üdülőközpontban a fotky.sme.sk portál amatőr fényképészei találkoztak, akik a környékbeli természeti és geológiai értékekről készítet­tek felvételeket. A gyalogtúra résztvevői a kivételes szépségű kazári riolittufa-eróziót, a Bad­land-et, az Ajnácskő-Tilics-Po gányvár-Sőreg útvonal termé­szeti és geológiai képződmé­nyeit, a tanösvény Kalon- da-Rátka-Fülek szakaszát jár­ták be. A füleki óvodások a Nógrádi Turisztikai és Infor­mációs Központ udvarán talál­koztak és ismerkedtek játékos formában a geopark értékeivel, megnézhették a Füleki Vármú­zeum paleontológiái kiállítását is. A Legkedvesebb virágom képzőművészeti pályázatra kö­zel 100 alkotás érkezett, me­lyeket František Mráz, a füleki művészeti alapiskola igazgató­ja és Jacsmenyik József füleki festőművész értékelt ki. Az alapiskolák alsó tagozatos ta­nulóinak műveltségi vetélke­dőjét a füleki Iskola utcai alap­iskola csapata nyerte meg. A felső tagozatosok részére meg­rendezett Ősi világ határok nélkül műveltségi vetélkedőt a füleki II. Koháry István Alapis­kola nyerte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom