Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-15 / 136. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 15. www.ujszo.com WKMnUMM Három rakéta Japán felé Tokió. Észak-Korea teg­nap három rövid hatótá­volságú rakétát lőtt ki Ja­pán felé a tengerre. A dél­koreai hadsereg vezérka­rának tájékoztatása szerint mindegyik rakéta 100 ki­lométeres röppálya megté­tele után a Japán-tengerbe csapódott, kárt nem okoz­tak. A rakéták KN-01 típu­súak, a kínai Selyemhernyó nevű föld-víz rakéták mó­dosítottváltozatai. (MTI) Halálos összecsapás Jeruzsálem/Rámalláh. Összetűzés robbant ki pa­lesztinok és az izraeli hadse­reg között Ciszjordániában tegnap, egy palesztin férfi meghalt. Az izraeli hadse­reg tájékoztatása szerint a 22 éves férfi több társával együtt kövekkel és gyújtó­palackokkal dobált meg egy rajtaütésben részt vevő ka­tonai terepjárót. Amikor a gépkocsi sofőije ki akart térni az egyik palack elől, elgázolta a férfit, aki bele- haltsérüléseibe. (MTI) Amerikai rádió Kubában szólt Havanna. Washington és Havanna közeledésének jeleként 50 év után először sugárzott műsort amerikai rádió Havannában. A wa­shingtoni székhelyű Siri- usXM rádió szombaton a havannai Radio Taino stú­diójából sugározta műso­rát. Joe Madison műsorve­zető mélyen meghatónak és történelmi pillanatnak nevezte a közvetlen kubai adás lehetőségét. (MTI) Kétezer szíriai Pireuszban Athén. Csaknem két­ezer szíriai kivándorló és menekült érkezett tegnap Pireuszba, miután hosszú ideig vesztegeltek Lesz- bosz szigetén. A szigeten a hivatalos iratok tömeges ügyintézése miatt kellett rostokolniuk. Pireuszból Athénba igyekeztek, bár sem menhely, sem pénzse­gély nem várja őket. (MTI) Esz-Szíszi otthon marad Kairó. Lemondta rész­vételét Abdel-Fattáh esz- Szíszi az Afrikai Unió (AU) johannesburgi ta­nácskozásán, miután dél­afrikai jogászok az egyip­tomi államfő elfogatását követelték emberiesség ellen elkövetett bűncse­lekmények miatt - írta vasárnapi számában a Daily News Egypt című napilap. (MTI) A NATO-n belül politikai akadályok merülhetnek fel, többen aggódva tekintenek egy ilyen lépés lehetséges hatásaira Nehézfegyverek Kelet-Európába Washington/Vilnius/Varsó. A Pentagonban felmerült elképzelés szerint az Egye- sültÁllamoknehézfegy- verzetet állomásoztatna a Baltikumban és más kelet- közép-európai országok­ban az ukrajnai orosz be­avatkozás miatt aggódó NATO-szövetségesek meg­nyugtatására és esetleges további agressziók meg­előzésére - írta tegnap a TheNewYorkTimes. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Lengyelország és Litvánia megerősítette, hogy folynak a tárgyalások a nehézfegyverek telepítéséről. A tekintélyes amerikai napi­lap amerikai és NATO-illetéke- sekre hivatkozva azt írta, a ja­vaslat tankok, tüzérségi harci járművek és összesen akár öt­ezer katona felfegyverzésére elegendő más nehézfegyverzet Lettországba, Litvániába, Észt­országba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába és esetleg Magyarországra való ideiglenes áthelyezésére vo­natkozik. Az elképzelést még az ameri­kai védelmi miniszternek, a Fe­hér Háznak és a többi NATO- tagállamnak is jóvá kell hagynia. A The New York Times értesülé­se szerint a Pentagon várhatóan elfogadja a javaslatot a NATO védelmi minisztereinek június­ban esedékes tanácskozása előtt. A lap megjegyzi ugyanak­kor, hogy a szövetségen belül már politikai akadályok merül­hetnek fel, ugyanis többen ag­gódva tekintenek egy ilyen lépés lehetséges hatásaira. Tornász Siemoniak lengyel miniszterelnök-helyettes, a vé­delmi tárca vezetője tegnap kö­zölte: Lengyelország és az Egye­sült Államok már közel jár ah­hoz,-hogy az amerikai nehéz- fegyverek lengyelországi állo­másoztatásáról döntés szüles­sen. Elmondta, május 19-i wa­shingtoni látogatásán megvitat­ták a kérdést Ashton Carter ame­rikai védelmi miniszterrel. „A katonákat viszonylag könnyű át­irányítani, de jó lenne, ha a ka­tonai berendezések a potenciális veszélyt jelentő területekhez közelebb állomásoznának” - hangsúlyozta. Hozzátette, má­jusi tárgyalásain biztosították őt arról, hogy a döntés hamarosan megszületik. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus fényében az Észak-at­lanti Szövetségnek hosszú távra kell berendezkednie a keleti szárnyon, nem elegendő, ha csak pár évig növelik a hadgya­korlatok számát. Juozas Olekas litván védelmi miniszter is közölte, hogy Litvá­nia felkészül az amerikai nehéz- fegyverek - elsősorban Abrams és Bradley harckocsik - fogadá­sára, és folynak az infrastruktu­rális előkészületek a hadsereg­ben. Vilnius tárgyal nehézfegy­verek állandó állomásoztatásá- ról amerikai szövetségeseivel, elsősorban az ország védelmé­nek fokozásáért. „Ha meghoz­zák ezt a döntést, az kedvezően hat a biztonságunkra” - hangsú­lyozta Olekas. A The New York Times cikke szerint ha jóváhagynák a Penta­gonban felmerült elképzelést, az lenne a hidegháború vége óta az első eset, hogy az Egyesült Álla­mok nehézfegyverzetet telepít azon kelet-európai NATO-tagál- lamok területére , amelyek ko­rábban a szovjet befolyási öve­zetbe tartoztak. Az amerikai védelmi minisz­térium egyik szóvivője azt közöl­te, hogy a tervről még nem szüle­tett döntés. Rekordszámú támadás Kijev. 109 tüzérségi támadást hajtottak végre az elmúlt 24 órában a kelet-ukrajnai szakadárok a frontvonalnak ukrán kormányerők által ellenőrzött oldalán levő katonai állások és települések. Vasárnap két település lakott részein is löve­dékek csapódtak be. Tegnap délelőtt Novotoskivszke falu­ban csapódtak be tüzérségi lövedékek, miközben a szakadá- rök egy közeli katonai útellenőrző posztot vettek tűz alá. Az aknák a lakóházak közé csapódtak, a falu lakói alagsorok­ban, pincékben igyekeznek menedéket találni. A falvat és környékét nehézfegyverekkel, aknavetőkkel és önjáró tüzér­ségi eszközökkel lövik a szakadár erők. Reggel Tijohizbenka településen csapódtak be aknák, kigyulladt egy tbc-s betege­ket gondozó egészségügyi intézet. (MTI) A személyek szabad mozgása nem veszélyeztetheti a polgárok védelmét Bajorok: át kell gondolni Schengent Nemzeti emléknap Lengyelországban Megemlékezés a haláltáborban MTl-TUDÓSÍTÁS Berlin. Az ülegális bevándor­lás miatt át kell gondolni a schengeni rendszert, és Német­országnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti tagságát a bel­ső határellenőrzés nélküli uniós övezetben - véli a bajor tarto­mányi kormány pénzügyminisz­tere. Markus Söder a Bild am Sonntag című német lapban kö­zölt kommentárjában ldemelte, hogy a rendvédelmi szervek „meglepő sikereket” értek el a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport hétfőn vé­get ért bajorországi tanácskozá­sa miatt ideiglenesen visszaállí­tott határellenőrzés révén. A hatóságok őrizetbe vettek 3517 személyt, érvényt szerze­tek 135 letartóztatási parancs­nak, elindítottak 10 555 eljárást a beutazásról és tartózkodásról szóló törvény elleni vétség mi­att, további 237 eljárást pedig kábítószerrel való visszaélés mi­att, és ez csak a kéthetes (június 15-ig tartó) időszak első felének a mérlege - írta Söder, hangsú­lyozva: „ezek a drámai számok megkérdőjelezik az EU-n belüli nyitott határok rendszerét”. A személyek szabad mozgá­sának elve fontos érték, „de nem veszélyeztetheti a polgárok védelmét” - vélekedett a minisz­ter, aki szerint „veszít a támogatottságából” egy olyan állam vagy államszövetség, amely nem tud megfelelően gondoskodni határai, és így pol­gárai védelméről. Hozzátette: úgy tűnik, hogy egyes EU-tagállamok nem tel­jesítik kielégítően a schengeni övezet külső határainak vé­delmére vonatkozó kötelessé­geiket. Ez abban is megmutat­kozik, hogy tízezrével jöhet­nek Németországba menedék­kérők, „holott egy másik EU- tagországban már biztonság­ban voltak”, de az érintett ál­lamok hatóságai hagyták, hogy távozzanak Németország felé. „Mindez nem maradhat kö­vetkezmények nélkül: a schen­geni rendszer egészét felül kell vizsgálni” - sürgette a bajor konzervatív CSU politikusa. Söder szerint a bevándorlás témája választásokat is el- dönthet Németországban. AAT1-TUDÓSÍTÁS Varsó. Első alkalommal tar­tották Lengyelországban a né­met náci koncentrációs és meg­semmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját, amelyen a lengyelek első auschwitzi de­portálásának 75. évfordulójáról emlékeztek meg az auschwitz- birkenaui volt haláltábor terüle­tén vasárnap. A megemlékezések délben te­tőztek az auschwitzi haláltábor­ban bemutatott szentmisével és az úgynevezett Kivégzések falá­nál rendezett koszorúzással és gyertyagyújtással. A szertartáso­kon a tábor összes áldozatának emléke előtt tisztelegtek. A teg­napi megemlékezéseket a volt lengyel auschwitzi foglyok szer­vezete, az oswiecimi családokke- resztény egyesülete rendezte. Pénteken és szombaton a délke­let-lengyelországi Tamówban és Oswiecimban is szerveztek álla­mi megemlékezéseket. A német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldo­zatainak nemzeti emléknapjá­ról pénteken fogadott el hatá­rozatot a lengyel parlament al­sóháza, a szejm. 2006 óta a len­gyelek a náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldoza­tainak nemzeti emléknapját tartották, az elnevezést „a tör­ténelmi igazság nevében” vál­toztatták meg. Jan Janku, Esterházy János egykori rabtársa személyes emlékeit idézte fel a nehéz időkből Esterházy-emlékünnepséget tartottak Mírovban KOKESjÁNOS Mirov. Esterházy Jánosra, a szlovákiai magyarság két vi­lágháború közötti, illetve a má­sodik világháború alatti vezető politikusára emlékeztek szom­baton a morvaországi Mírov­ban, Esterházy halálának szín­helyén csehországi, szlovákiai és magyarországi magyarok. A18. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szö­vetsége (CSMMSZ), valamint a helyi önkormányzati szervek rendezték. A mírovi egykori rabtemető­ben megtartott megemlékezé­sen elhangzott magyar, cseh és lengyel nyelvű beszédek mél­tatták Esterházy Jánost és életművét. Jan Janku, Esterhá­zy egykori rabtársa személyes emlékeit idézte fel a nehéz időkből. A mírovi emlékünnepség előtt Olmützben (Olomouc) a Szent Vencel-katedrálisban szentmisét mutattak be Ester­házy János tiszteletére, ame­lyet Zsidó János esperes-plé­bános celebrált, akinek egy lengyel pap segédkezett. Zsidó János prédikációjában felidézte Esterházy János éle­tének legfontosabb állomásait. „Életének vezérelve volt segí­teni másoknak, a kisebbségbe került szlovákiai magyarok­nak” - szögezte le az esperes. A megemlékezésen a cseh­országi és a szlovákiai magyar szervezetek, a prágai magyar nagykövetség, a magyaror­szági magyarok képviselői ko­szorúkat és virágokat helyez­tek el a volt rabtemetőben le­vő jelképes síremléknél. Ugyancsak virágokat helyez­tek el a síremléknél az Ester- házy-család tagjai, az ostravai lengyel konzul, valamint Mi­rov polgármestere. Megkoszorúzták a jelképes síremléket (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom