Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-02 / 125. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 2. www.ujszo.com Új határkijelölési módszert fogadnak el Utoljára módosulhat a szlovák-magyar határ UJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Szlovák-magyar területcsere lesz”, átrajzolják a szlovák-magyar határt” - az ilyen című cikkek garantáltan a legolvasottabbak közé tartoznak a sajtóban, ám csak kis kiigazításokról szólnak. Ha a szlovák és a magyar parlament is megszavazza a két kormány által előkészített új határmegállapítási módszert, akkor a fenti címek is eltűnnek a médiából. Nem lesznek ugyanis határmódosítások. A 679 km hosszú szlovák-magyar határ többsége folyami szakaszokból áll, az eddigi államközi szerződések alapján a határ a határfolyó medrének közepén fut. A folyók értelemszerűen erről nem sokat tudnak, így folyamatosan megváltoztatják medrüket - a természetes folyamat miatt többször kisebb kiigazításokat kellett eszközölni, melyek technikailag és jogilag is komplikáltak, emiatt pedig drágák. Szlovákia és Magyarország még közel egy évtizede döntött arról, hogy új módon fogják meghatározni a közös határt, az egyeztetések még 2008-ban, Gyurcsány Ferenc kormányzása és az első Fico-kabinet idejében indultak meg. A szakértői tárgyalások 2010-ben zárultak, azóta öt év kellett, hogy az összes technikai és jogi részletet tisztázza a két fél. Az új határmegállapítási módszerről holnap dönt a kormány, majd a parlamentnek kell szavaznia a szlovák-magyar államszerződésről, valamint a határról szóló alkotmánytörvényről. Utóbbihoz a Smernek az ellenzék támogatására is szüksége lesz, mivel legalább 90 igen kell elfogadásához. Az eddigi, úgynevezett mozgó határ nem felelt meg az uniós és Európa tanácsi előírásoknak sem. A mostani államközi szerződés részeként egyébként 17 hektárnyi területet cserél ki a két ország. A tervezet szerint az alábbi községek határait érintheti a területcsere: Leléd, Ipolyszalka, Ipolykiskeszi, Ipolyszakállos, Szete, Ipolyság, Sátorosbánya. (MSz) Az Ipoly már szabadon kanyaroghat, a határ nem fog változni (SomogyiTibor felvétele) RÖVIDEN Lemondott az Új Szó főszerkesztője Pozsony. Tíz év után lemondott posztjáról Molnár Norbert, az Új Szó főszerkesztője. Tevékenységét a lap élén nyár végén fejezi be. „Eredetileg egy évre vállaltam a megbízatást. Tíz év egy ilyen tisztségben hosszú idő, egészségtelenül hosszú. Előtte öt főszerkesztő cserélődött ki tíz év alatt. Új ember kell, aki új elemeket hoz a szerkesztőségi munkába” - indokolta lépését a távozó főszerkesztő. Nyáron arculatváltás elé néz a lap. „Ezt még szeretném levezényelni” - mondta. Kiadónk nyár végére szeretné megtalálni Molnár utódját, (ú) Véget ért a fegyveramnesztia Pozsony. Vasárnap lehetett utoljára büntetlenül leadni illegálisan tartott fegyvereket a rendőrségen, a hétvégén ugyanis véget ért az ország történetének harmadik fegyveramnesztiája. Mivel az utolsó napokban leadott fegyvereket és lőszereket még nem számolták össze, egyelőre nem lehet tudni, pontosan hány fegyvert adtak le az amnesztia kezdetétől, december elejétől. A legutóbbi nyilvánosságra hozott adat szerint öt hónap alatt 2296 fegyvert 28 241 lőszert adtak le. A végleges eredményeket jövő héten teszikközzé. (SITA) Hollandé Pozsonyba látogat Pozsony. Szlovákiába látogat Francois Hollandé francia államfő, két hét múlva június 19-én Pozsonyban találkozik a visegrádi országok kormányfőivel - tájékoztatott tegnap a külügyminisztérium. A francia államfővel Andrej Kiska szloyák elnök is tárgyalni fog, a megbeszélések témáit, illetve Hollandé pontos pozsonyi programját még nem közölték. (TASR) Kitálalt az egyik legnagyobb lT-cég vezetője, szerinte a korrupció mindent megmérgez Ma már szinte természetes a korrupció a hivatalokban Pozsony. Kitálalt az állami közbeszerzési pályázatokat övező korrupcióról a Websupport informatikai cég igazgatója. Michal Truban állítása szerint több alkalommal nyíltan azzal keresték meg, hogy provízió fejében garantáltan megnyerheti a közbeszerzési pályázatokat. 1BOS EMESE Szlovákiában a Websupport az egyik legsikeresebb vállalat az informatikái ágazatban, 82 ezer ügyfele és 45 alkalmazottja van. Michal Truban blogján hozta nyilvánosságra az állami megbízásokkal kapcsolatos tapasztalatait. Azt állítja, több alkalommal, számára teljesen idegen emberek keresték meg azzal az ajánlattal, hogy provízió fejében garantálják neki a győzelmet bizonyos pályázatokon. A forgatókönyv mindig ugyanaz volt. Előre megállapodtak volna a pályázat összegében, a sikerről a megszólító fél gondoskodik, aki később kiszámlázza a „sikeresen átpasszirozott” pályázatért járó províziót. Bár az igazgató nem konkretizálja, mely megbízásokkal kapcsolatban szólították meg, írásából egyértelmű, hogy állami intézményekről, hivatalokról van szó. Michal Truban úgy fogalmaz, eddig is nyilt titoknak számított a pályázatok körüli korrupció, de a különböző praktikák csak elvétve szivárogtak ki. Mostanra viszont a korrupció olyan méreteket öltött, hogy teljesen nyíltan tesznek ajánlatot a közbeszerzési pályázatok „ügyintézésére”. Annyira magabiztosak - hogy a megszólított fél örül az ajánlatnak és elfogadja azt - hogy már nem ismerősökön vagy többéves üzleti partnereken keresztül szólítják meg a pályázót, hanem teljesen vadidegen emberek tesznek kendőzetlenül ajánlatot. Arra sem ügyelnek, hogy a kommunikáció titkosított legyen, elektronikus levélben vagy üzleti tárgyaláson nyíltan beszélnek a feltételekről. A férfi állítása szerint minden ilyen esetet jelentett a rendőrségnek és mindenkit arra kér, hasonlóan járjon el. Úgy fogalmaz, nem ő a legerkölcsösebb ember az országban, de ilyen lopásokban nem kíván részt venni. Michal Truban arra is figyelmeztet, hogy az állam 9 év alatt mindössze 2 nagy uniós pályázatot tudott befejezni az informatika ágazatában. Ráadásul az IT-s pályázatok körüli hiányosságok miatt Szlovákia 100 millió eurót bukhat. Közben az ágazatban dolgozók pontosan tudják, hogy a kormányközeli IT-vállalatok több százmillió euróért milyen silány szolgáltatást nyújtanak, ami miatt ráadásul senki sem tiltakozik. A lap kifogásolja, hogy a kormány és a minisztériumok diszkriminálják a lapot és olvasóit Alkotmánybírósághoz fordul a Denník N ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Alkotmánybírósághoz fordult a Denník N, mert Robert Fico kormányfő utasítására, a kormányhivatal nem válaszol a napilap kérdéseire. Ráadásul a minisztériumokat is felszólította, hogy hasonlóképpen járjanak el. A kormány május 6-ai tanácskozásán határozott arról, hogy mellőzi a közelmúltban alakult napilapot. A kormány- hivatal azzal indokolta a lépést, hogy a Denník N egyoldalúan tájékoztat a kabinet munkájáról. Lukáš Fila, az N Press kiadó igazgatója törvényellenesnek tartja a kormány döntését, mely véleménye szerint sérti az alkotmányt. „Itt elsősorban arról van szó, hogy a kormány és az állam önkényesen ne sérthesse meg az alkotmányt és más törvényeket” - magyarázta Fila. „A beadvánnyal azt szeretnénk elérni, hogy az Alkotmánybíróság törölje a kormány határozatát, illetve a döntésig függessze fel annak érvényességét - mondta Peter Kubina ügyvéd. - A kormány olyasmivel bünteti a napilapot, amit a törvény és az alkotmány nem ismer. A hatályos jogszabályok alapján, minden sajtóorgánumot azonos módon kötelesek tájékoztatni. Ráadásul a lépéssel megsértik a szabad versenyhez való jogot.” Fila elmondása szerint a minisztériumok különbözőképpen állnak a kormány határozatához. A napilap attól tart, hogy idővel más állami intézmények is megtagadják a tájékoztatást, (ie, TASR) A szlovák külügy tiltakozik, a cseh berendelte az orosz nagykövetet Moszkva az 1968-as „baráti invázióról” beszél Tavaly így emlékeztek Pozsonyban a „baráti invázióra" (Gabriel Kuchta felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Felháborodást keltett Európa több országában az oroszországi Rossijal köztévében sugárzott dokumentumfilm a Varsói Szerződés erőinek 1968-as csehországi megszállásáról. A filmben a NATO készülő invázióját megelőző intézkedésnek nevezték a megszállást, mivel orosz történészek szerint Prágában titokban rendszerváltás készült, és Moszkva csak baráti kezet nyújtott a hadsereg bevonulásával, így akarta megvédeni Csehszlovákiát attól a veszélytől, amit a szocialisták jelentettek. Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt 25 évben az orosz államfők többször elfogadhatatlan cselekedetnek nevezték az inváziót, morális felelősséget vállaltak Csehszlovákia megszállásáért és bocsánatot kértek tőle. A szlovák külügyminisztérium a dokumentumfilmet, illetve az invázió efféle értelmezését elfogadhatatlannak tartja. „Mindez annál felháborítóbb, hogy Szlovákia néhány hete élesen bírálta azokat, akik megpróbálták bagatellizálni a Vörös Hadsereg nácizmus feletti győzelmét a II. világháborúban, illetve megkérdőjelezték szerep- vállalását Európa felszabadításában. A győzelem győzelem marad, a megszállás pedig megszállás” - nyilatkozta Peter Stano, a külügyminisztérium szóvivője. A filmet Prága is élesen bírálta, Ľubomír Zaorálek külügyminiszter ráadásul berendelte az orosz nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen az orosz köztévében sugárzott dokumentumfilm miatt. (dem) A pénz már nem borítékban cserél gazdát, egyszerűen kiszámlázzák (Illusztrációs felvétel)
