Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-08 / 130. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2015. JUNIUS 8. www.ujszo.com A hideg idő nem csak kellemeden Az időjárással összefüggő legtöbb halálozás a mérsékelten meleg és különösen az átlagosnál hidegebb napokon következik be. A hideg idő hússzor annyi halálesetet okoz, mint a meleg - állapította meg 74 millió haláleset adatainak elemzésével egy új brit tanulmány. A londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének Antonio Gasparrini vezette ku­tatócsoportja 13 országban, 1985 és 2012 között történt haláleseteket elemezte. Kiderült, hogy hétszer nagyobb a halálozás kockázata a mérsé­kelten meleg vagy hideg időjá­rás esetében, mint a szélsőséges meleghullámok és fagyos hideg idején, és mintegy hússzor any- nyi halál írható a hideg, mint a meleg idő számlájára. A tanulmány az eddigi legna­gyobb léptékű munka, mely az egészség és a hőmérséklet össze­függéseit vizsgálta. Európát Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia képviselte, a kutatást a Lancet brit orvosi hetilap ismertette. A túlzott meleg mindenekelőtt a szívnek és a vérkeringésnek árt, a túl hideg idő a légzőszer­vekben okoz problémát, és az immunrendszer is gyengébb ilyenkor. Az adatok alapján a hideg az összes haláleset 7,29 százalékát okozta, a meleg 0,42 százalékát, ám a szélsőséges hőmérséklet - akár a fagyos hideg, akár a hő­ség — csak viszonylag kevés ha­lálesetet okozott - magyarázta közleményében Gasparrini. (ss) A kéz szorítóereje és az agyérkatasztrófa A kéz szorítóerejének mérésével az orvos viszonylag megbízhatóan tájékozódhat arról, mekkora a páciens szívinfarktus- és agyérkatasztrófa-kockázata - állapította meg egy nagy léptékű ka­nadai kutatás. A The Lancet című brit orvostu­dományi hetilapban közzétett ta­nulmány szerzői 17 ország csak­nem 140 ezer, 35-70 év közötti páciensének adatait vizsgálták meg.. Négy éven át követték egészségi állapotuk alakulását. Az orvosi vizsgálatnál egyebek mellett azt kérték tőlük, szorítsanak meg egy készüléket, amely kezük erejét méri. A kéz szorítóereje az évek előreha­ladásával csökken, nagyobb a be­tegségek kockázata azoknál, akik­nek gyorsabban. A huszonéves nők esetében a szorítóerő mintegy 34 kilogramm, ami 70 éves korra mintegy 24 kilogrammra csök­ken. A férfiak esetében 54 kilo­grammról mintegy 37 kilo­grammra. A kutatás kimutatta, hogy öt kilogrammnyi csökkenés 16 százalékkal növelte a páciens korai halálának esélyét. A szívin­farktus kockázata 17 százalékkal, az agyvérzés esélye 9 százalékkal emelkedett. Az eredményeket nem befolyásol­ták azok a tényezők - a dohány­zás, az alkoholfogyasztás, az isko­lázottság és a foglalkozás -, ame­lyek egyébként az egészségi álla­potra hatással vannak. Nem állapították meg azt sem, van-e összefüggés a kéz szorítóereje és a diabétesz, valamint a légúti meg­betegedések között. A kutatók szerint a kéz szorítóere­je a vérnyomásmérésnél megbíz­hatóbb eszköz a korai halál veszé­lyének felismerésére. A kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a korai halálozás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata felismerésének egyszerű és olcsó módszere lehet a kéz szo­rítóerejének mérése. (medipress) Rukkoljon elő a rukkolával! A rukkolát már az ókorban is ismerték - mégis ma van igazán divatja a fűszernö­vénynek. De mire is jó? A rukkola másik neve borsmustár - afro- diziákumnak szá­mít, leginkább tér­ségünkben, Európa középső és déli részén honos, en­nek ellenére csak manapság kez­dünk jobban megismerkedni ve­le, a legtöbb jól ellátott zöldsé­gesnél már kapható. A rukkola növény gyorsan növő levélzöldség és fűszernö­vény. Nem véletlenül nevezték el borsmustárnak: íze, amely igen jellegzetes, a borsra, a mustárra, valamint kissé a tormára emlé­keztet. A keresztesvirágúak családjába tartozik és a káposztafélék roko­na. Vadon is megterem, Marokkó partvidékén, valamint Portugáliától Törökországig min­denhol. Mivel jól tűri a szárazsá­got, viszonylag igénytelen nö­vény, otthon a kertünkben vagy az erkélyen, cserépben, ládában is termeszthetjük. Vethető ta­vasztól őszig. Gyorsan nő, hirtelen egész kert lesz belőle. Miután a magvait el­vetettük, 3 hét elteltével már használható is a zöldség. Frissen a legjobb egyébként a fogyasztá­sa, hűtőben csak két napig áll el. A rukkola nemcsak finom zöld­ség — tele van vitaminnal. C-, A-, K-vitamin, B5- és B2- vitamin is található benne, kal­ciumban, magnéziumban, fosz­forban, káliumban, mangán­ban, szilíciumban, vasban is gazdag növény. A zöldség kü­lönlegességét adja, hogy a leve­lén kívül a magja és a virágja is ehető. A kiválasztott gyomorsav meny- nyisége csökken a rukkola fo­gyasztása által, varinak kutatók, akik az emésztőrendszer fekélyei ellen is javasolják a növényt. Szabályozó hatással van a ko­leszterin- és a vércukor szintjé­re. Régen tejszaporítóként is használták, a terhesség idején csökkenti a rosszullét tüneteit. Az ókorban a rómaiak vágykel­tőnek, de a testszag ellen, szep- lők enyhítésére, valamint a haj­hagymák növekedési serkentő- jeként is alkalmazták. Sőt, beve­tették köhögésre, bélférgek ellen is. A rukkolát elsősorban ízesítésre használják, mediterrán térségek­ben különösen kedvelt. A salá­ták kiváló alkotórésze lehet, de a szendvicsekre, a sajtokhoz, túró­félékhez, a rizottóhoz, kisült pizza tetejére rakható, tésztá­hoz, leveshez adható, kása-ki­egészítő lehet. A zöldség bal­zsamecettel, olívaolajjal keverve finom öntet lehet egy nem min­dennapi salátához. A rukkolával készült salátákhoz nagyon ízle­tes a parmezán- vagy füstölt sajt is. Számos országban használják a növényt ételekhez, az olaszok például pálinkát is készítenek n Mivel jól tűri a szárazsá­got, viszonylag igénytelen növény... belőle, ez a rucolino: borsos ízű, de inkább édes. Olaszország használja ki talán a legnagyobb mértékben a rukkola adta ízesí- tési lehetőséget, ott több neve is van. (napidoktor) POLLENSZINTJÉNEK NÖVEKEDÉSÉHEZ EGYHARMAD RÉSZBEN A FÖLDHASZNÁLAT ÉS A NEM ŐSHONOS NÖVÉNYEK TÉRHÓDÍTÁSA JÁRUL HOZZÁ Terjed a parlagfű A globális felmelegedés miatt a század közepére egyre többen prüszkölnek és szipognak majd Európában. Egy új tanul­mány szerint megnégyszere­ződhet a parlagfű pollenszintje a kontinens legnagyobb ré­szén. A pollenszint azért emelkedhet, mivel a melegebb időjárás lehe­tővé teszi, hogy még több helyen meghonosodjon a parlagfű, a széndioxidszint emelkedése mi­att pedig gyorsabban nő — szá­molt be róla a Nature Climate Change című folyóiratban meg­jelent tanulmány, amely szerint a klímaváltozással kapcsolatban nem álló körülmények is közre­játszhatnak a parlagfű elszaporo­dásában. A parlagfű nem őshonos Európában, a 19. század végén érkezett Amerikából. Egyelőre még nem terjedt el az egész kon­tinensen. Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország egyes területein még nem él az aller- gén növény, de 2050-re ott is el­terjed. A melegebb hőmérsékle­pollenszezonja Észak- Amerikában egyes északi terüle­teken már akár három hétre nyúlik, részben a klímaváltozás miatt. A francia tanulmány egybevág a korábbi kutatások eredmé­nyeivel és az Amerikai Országos Klímafelmérés adata­ival, amelyek arra utalnak, hogy „a klímaváltozás és maga a megnövekedett széndioxid mennyiség hozzájárulhat a nö­vényi alapú allergéntermelés növekedéséhez”. (medipress) tek és a magasabb szén-dioxid koncentráció miatt a parlagfű tovább terjed észak felé, ezért várhatóan többen szenvednek majd allergiától. A kutatók számítógépes szimu­lációval futtattak le különböző forgatókönyveket a következő 35 évre a szén-dioxid-szennye- zéssel kapcsolatban. Ha a káros- anyag-kibocsátásban nem áll be lényeges változás, az előrejelzés szerint a pollenszint éves átlaga 300 százalékkal nőhet. A par­lagfű pollenszintjének növeke­déséhez egyharmad részben a földhasználat és a nem őshonos növények térhódítása járul hoz­zá, a többiért a klímaváltozás felelős. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a parlagfű ■life 1 < LU P A közkedvelt Mistral COOLTEA termékcsalád most új ízű, hideg vízzel elkészíthető teával gazdagodott. Mivel nem tartalmaz tartósítószert és mesterséges édesítőt, a gyerekek is fogyaszthatják. Elég, ha hidegvízzel öntjük le, és máris fogyasztható az igazi nyári üdítő. Öt olvasónk alma és bodza, citrom, fekete ribizli és vérnarancs ízű teát nyerhet. Kérdésünk: Hogy hívják az újfajta teát? Válaszukat postai levelezőlapon - június 15-ig - szerkesztőségünk címére küldjék. ií

Next

/
Oldalképek
Tartalom