Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-08 / 130. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 8. www.ujszo.com ♦ Olasz, brit és ír hadi­hajók tartottak szomba­ton a líbiai partok felé, a Földközi-tengeren, hogy kimentsék a csempészha­jókon Európába eljutni akaró migránsokat. A brit hatóságok figyelmeztet­tek, hogy nyáron akár félmillió ember is meg­próbálhat majd eljutni Af­rikából Európába. Nick Cooke-Priest, a Bulwark brit hadihajó kapitánya újságíróknak azt mondta: Líbiában 450-500 ezer ember vár arra, hogy fel­jusson az embercsempé­szek valamelyik hajójára. A Bulwark tagja a többnemzetiségű járőröző és mentőflottának. ♦ Benyújtotta lemon­dását Heidi Tagliavini, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) elnökének ukrajnai különmegbízott- ja, aki a szervezetet kép­viselte a háromoldalú, orosz-ukrán-EBES Z összekötő csoportban. Az összekötő csoportot a ke­let-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rende­zésének elősegítésére hozták létre. Heidi Tag­liavini nem hozta még nyilvánosságra lemondá­sának okát. Az ukrán saj­tó nem megnevezett for­rás alapján arról számolt be, hogy kedden, a kon­taktcsoport legutóbbi, Minszkben tartott ülésé­ről kivonult az orosz képviselő, Kulmuhame- tov, ami miatt félesza­kadt a tanácskozás. ♦ Őrizetbe vett két em­bert a francia rendőrség egy áprilisban Párizsban megakadályozott terror- támadással kapcsolatban. Azzal gyanúsítják őket, hogy annak a 24 éves al­gériai diáknak a tettestár­sai, aki keresztény temp­lomok ellen tervezett ter­rortámadást. ♦ Az Iszlám Állam fegy­veresei klórgázt vetnek be a harcokban és maga­san képzett szakembere­ket toboroznak annak ér­dekében, hogy vegyi fegy­vereket fejlesszenek ki - figyelmeztetett szomba­ton Julie Bishop ausztrál külügyminiszter. ♦ Elutasították a lu­xemburgiak a tegnapi népszavazáson, hogy az országban élő külföldiek (a lakosság 45 százaléka) szavazati jogot kapjanak a parlamenti választáso­kon. A voksok 82 százalé­kos feldolgozottsága alap­ján a referendumnak csak minden ötödik résztvevő­je támogatta a szavazati jog kiterjesztését a nagy- hercegségben élő külföl­diekre. A Xavier Bettel li­berális kormányfő által pártolt reform szerint azoknak a külföldi állam­polgároknak biztosítottak volna szavazati jogot a nemzeti választásokon, akik legalább 10 éve az or­szágban élnek. (MTI) A világ hét legfejlettebb ipari országa és az Európai Unió csúcstalálkozója ellen idén kisebb volt a tiltakozás G7-CSÚCS az Alpokban főleg Moszkváról Berlin. Tegnap délután kezdődött a világ hét leg­fejlettebb ipari országát összefogó G7 csoportve­zetőinek németországi csúcstalálkozója a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban. MTl-HÍR A házigazda Németország és az Egyesült Államok, Francia- ország, Japán, Kanada, Nagy- Britannia és Olaszország állam- , illetve kormányfője, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke részvételével zárt ajtók mögött hat munka­ülést tartanak a ma délutánig tartó találkozón. A G7 informá­lis egyeztető fórumot alkot, így a tagországok vezetői nem hoz­nak konkrét döntéseket a csúcs- találkozón. Oroszország ellenség Az előzetes nyilatkozatok szerint David Cameron brit mi­niszterelnök a kormányzati és üzleti korrupció elleni össze­hangolt, globális fellépést szor­galmazza a találkozón, Barack Obama amerikai elnök pedig az Oroszország elleni szankciók mellett való kitartás fontossá­gáról igyekszik meggyőzni a fó­rum résztvevőit. Az Európai Tanács elnöke, Doniad Tusk a tanácskozás előtt azt mondta, ha felmerül az Oroszország el­leni nyugati büntetőintézkedé­sek módosításának kérdése, ak­kor csak a szigorításról lehet szó. Oroszország 1998-ban csat­lakozott a G7 csoporthoz, és az több mint másfél évtizedig G8 csoport néven működött. Ta­valy óta ismét hét országból áll, mert Oroszország tagságát fel­függesztették az ukrajnai vál­ságban folytatott tevékenysége miatt. Tiltakozások A legmagasabb németországi hegycsúcs, a Zugspitze lábánál fekvő luxushotelben rendezett találkozó biztosítása a bajor rendőrség történetének legna­gyobb szabású művelete, több mint 20 ezer rendőrt mozgósí­tottak. A Stop G7 Elmau nevű - baloldali, környezetvédő és globalizációellenes civil csopor­tok által szervezett - tüntetés­sorozat résztvevőinek azonban így is sikerült több alkalommal rövid időre blokád alá venni a szállodához vezető egyik utat. Ugyanakkor a korábbi G7- vagy G8-csúcsokhoz képest béké­sebbek a találkozó ellen tiltako­zó demonstrációk. A szombati demonstráción kisebb össze­csapások történtek, a roham­rendőrök könnygáz bevetésével és gumibottal fékezték meg a rá­juk támadó tüntetőket. A de­monstrációnak egy heves ziva­tar vetett véget. Vasárnapra vir­radóra Lipcse belvárosában randalíroztak szélsőségesek, de nem derült ki, hogy az akció összefüggésbe hozható-e a G7- es csúcstalálkozóval. A vallások közötti megértést sürgette a katolikus egyház feje, aki hetvenezer ember előtt tartott misét Szarajevóban Szeretik a pápát Szarajevóban (TASR/AP-felvétel) Ferenc pápa Bosznia-Hercegovinában MTl-TU DÚSÍTÁS Szarajevó. A vallások közöt­ti párbeszéd fontosságát hang­súlyozta Ferenc pápa szomba­ton Szarajevóban, ahol a Bosz­nia-Hercegovinában jelen lévő egyházak - a római katolikus, az ortodox, a muszlim és a zsi­dó vallás - képviselőivel talál­kozott. Ferenc pápa emlékezte- _ tett arra, hogy ennek a térség­nek a gazdagságát sokáig a vál­tozatosság adta, később azon­ban ugyanez a változatosság sok szomorú esemény kiváltó­jává vált. Kijelentette, hogy az önsajnálat és egymás vádolása nem vezet jóra, Bosznia-Her­cegovinának ehelyett a békés egymás mellett élés példájává kellene válnia. A pápa korábban mintegy hetvenezer hívő előtt szólított békére és a háborúk elítélésére a Kosevo stadionban. A 3,8 mil­liós Bosznia-Hercegovina la­kosságának körülbelül 15 szá­zaléka katolikus. Ferenc pápa egynapos szarajevói látogatá­sára azonban nemcsak Boszni­ából, hanem Európa számos or­szágából érkeztek zarándokok. Ferenc pápa személyében harmadszor járt katolikus egy­házfő Bosznia-Hercegoviná­ban, 1997-ben és 2003-ban II. János Pál pápa szintén a békét hirdetni érkezett a balkáni or­szágba. A Fidesz följelentette az aktivistákat, rendőrök őrzik a plakátokat Plakátháború Magyarországon ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Feljelentést tesz a bevándorlásról szóló plakátok megrongálása kapcsán bűn- cselekményre felbujtás miatt a Fidesz - közölte Németh Szi­lárd, a kormánypárt ország- gyűlési képviselője. Németh felszólította Szigetvári Viktort, az ellenzéki Együtt elnökét és párttársait, hogy „ne uszítsák tovább az embereiket ilyen ag­resszív és törvénytelen csele­kedetek elvégzésére”. A párt közleményt is kiadott az ügy­ben. ,A baloldal ott folytatja, ahol abbahagyta. A sorozatos híd- és közintézmény-foglalá­sok, a törvénytelen útlezárások után most újra erőszakos esz­közökhöz folyamodnak, hogy hallassák hangjukat. Szigetvári Viktor és az Együtt felbujtására baloldali pártaktivisták az éj­szaka folyamán plakátokat rongáltak meg. Megdöbbentő, hogy a baloldal a magyar csa­ládokkal szemben a bevándor­lók oldalára állt, és az ő érdeke­iket fontosabbnak tartja, mint honfitársainkét. Ezért a Fidesz feljelentést tesz Szigetvári Vik­tor és bűntársai ellen” - írja a párt. „Szégyenteljes a Fidesz és Orbán Viktor bevándorlásról szóló, az országot megosztó plakátkampánya, amellyel a munkanélküliségről és az okta­tási rendszer válságáról akar­ják elterelni a figyelmet” - ezt Szigetvári Viktor nyilatkozta a hvg.hu-nak. A politikus leszö­gezte, a kampánnyal szemben a polgári engedetlenség eszkö­zét is elfogadhatónak tartja. „Ennek ellenére - fűzte hozzá Szigetvári - én nem bujtottam föl senkit semmire, de ha a Fi­desz jogi útra akarja terelni az ügyet, állok elébe”. Tegnap hajnalban előállítot­ták az Együtt ifjúsági szerveze­tének aktivistáit. A plakátokat ugyanis éjjel-nappal őrzi a rendőrség, (hvg, 444) A Ciprasz-kormány szerint Brüsszel terrorizálja a görög kormányt Görögország ellenáll az uniónak MTl-HÍREK Athén. Görög politikusok hétvégi nyilatkozatai szerint Görögország a jelenlegi formá­ban nem lesz hajlandó elfogad­ni az adósságfinanszírozás foly­tatása fejében tett uniós reform- javaslatokat. Az Európai Bizott­ság egy ötoldalas, egyebek kö­zött az áfa emelése mellett a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak csökkentését is ma­gában foglaló javaslattervet nyújtott be Görögországnak. „Ez egy agresszív húzás volt a kormány terrorizálására” - je­lentette ki Janisz Varifakisz pénzügyminiszter a Proto The­ma napilapnak adott interjú­ban. Közölte, az országnak re­formokra, adósságának átalakí­tására és beruházásokra van szüksége. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, továbbra sem tartja elképzelhetőnek Athén távozását az euróövezetből az adósságtörlesztési válság miatt. Közben Portugália bejelen­tette: a kamattörlesztés megta­karítása érdekében lejárat előtt visszafizet egy kétmilliárd eu- rós hitelt a Nemzetközi Valuta­alapnak (IMF). Portugáliát 2011-ben az Európai Unió és az IMF közös 78 milliárd eurós mentőcsomagja mentette meg az államcsődtől. Erdogan valószínűleg csalódni fog Választottak a törökök AATl-HÍR Ankara. Különösebb inci­densek nélkül zajlottak le teg­nap Törökországban a parla­menti választások, amelyek kimenetele dönti majd el, hogy a kormánypárt képes lesz-e be­vezetni az elnöki rendszert, megszüárdítva ezzel Recep Tayyip Erdogan államfő ha­talmát. A közvélemény-kutatások a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) fölényes győ­zelmét jósolták a voksok 40-42 százalékának megszerzésével, ám egy kurdbarát ellenzéki tömörülés, a Népi Demokrati­kus Párt (HDP) előretörése mi­att korántsem biztos, hogy az AKP-nak sikerül megtartania eddigi abszolút többségét. Az Erdogan mögött álló pártnak az elnöki rendszer önálló meg­valósításához az 550 fős tör­vényhozásban a képviselői he­lyek kétharmadára lenne szük­sége. A felmérések szerint a má­sodik helyen a voksok 28 száza­lékával a balközép Köztársasá­gi Néppárt (CHP) fut majd be, míg harmadik helyen 15 száza­lékos támogatottsággal a jobb­oldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) végezhet. A HDP egyes kutatóintézetek szerint akár a szavazatok 12,6 százalékát is megszerezheti, vagyis negye­dik pártként át tudja lépni a parlamentbe jutáshoz szüksé­ges 10 százalékos küszöböt. A választási kampány légkö­re meglehetősen feszült volt, több incidens is történt, a leg­utóbbi pénteken egy ellenzéki nagygyűlésen, a délkelet-tö­rökországi Diyarbakirban. A HDP elleni robbantásos táma­dásban ketten meghaltak és több mint százan megsebesül­tek. A rendőrség őrizetbe vette a támadás egyik feltételezett elkövetőjét. Az urnákhoz közel 54 millió választópolgárt vártak az euro- ázsiai országban, ahol a válasz­tási részvétel hagyományosan magas, 80 százalék körüli szo­kott lenni. Erdogan nyer, de veszt (SITA/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom