Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-06 / 129. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 6. Közélet 3 Szlovákiában a legtöbb embert pervitin-, heroin- és marihuánafüggőség miatt kezelik A középiskolások harmada már kipróbálta a marihuánát A legelterjedtebb drog a marihuána (Képarchívum) Pozsony. Bár Európában rekordmennyiségű új drog terjed, Szlovákiá­ban csak a hagyományos kábítószereket vásárol­ják; a szlovákiai közép- iskolások körében már évek óta a marihuána a legközkedveltebb kábí­tószer. Egy iskolások kö­rében végzett országos felmérésből kiderült, hogy a középiskolások harmada minimum egy­szer már szívott marihu­ánát. DEMECS PÉTER A felmérésben 4900 diák kapcsolódott be a 15-19 éves és 5400 a 11-14 éves korosztály­ból. Mint kiderült, a fiatalabb korosztályban a válaszadók több mint két százaléka már ki­próbálta a szert. Eleonóra Kas- telová, a Nemzeti Drogmegfi­gyelő Központ munkatárasa csütörtökön elmondta, mari­huánát főként a 15-24 éves korosztály szív leggyakrabban. Szlovákiában a marihuána­fogyasztás az EU-s átlaghoz kö­zelít. „Tavaly 15 millióan éltek ezzel a szerrel az Európai Unió országaiban, ami a 15-34 éves korosztály 12 százalékát teszi ki, az unió állampolgárainak egy százaléka szív naponta marihuánát” - mutatott rá Lu­cas Wiessing, az Európai Drog­megfigyelő Központ munkatár­sa. Jó hír legalább, hogy a mari­huána fogyasztóinak száma az elmúlt években nem emelke­dett, sem Európában, sem Szlovákiában. Újfajta „marihuána” A kábítószerfüggők már nemcsak a klasszikus kanna- biszt, hanem ennek a kábító­szernek a szintetikus változatát is egyre gyakrabban vásárolják. A laikusok nem ismerik az úgy­nevezett szintetikus füvet, vi­szont Európában csak tavaly 130 új típusú ilyen szintetikus drogot foglaltak le a hatósá­gok. Ezeket a kábítószereket szinte kivétel nélkül Kínában gyártják, különböző tabletták formájában csempészik a szer­vezett bűnbandák Európába, ahol klasszikus, természetes marihuánával keverik és árul­ják. Az európai drogpiacon árult kannabisz jelentős része viszont valamelyik európai or­szágból származik, a nálunk árult hasist pedig rendszerint Marokkóból csempészik. A természetes és a szintetikus fű hatásai egyébként hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi sokkal erősebb és na­gyobb veszélyt jelent a szerve­zetre. Szlovákiában tavaly 11 új­fajta kábítószert foglaltak le a hatóságok különböző akciók, házkutatások során. Ezek mindegyike szintetikus mari­huána volt. „A legmegrázóbb, hogy az anyagok közt voltak olyanok is, amelyek Európá­ban már több tucat halálese­tet okoztak” - magyarázta Kastelová. Ennyi nőt tíz éve nem kezeltek Tavaly Szlovákiában 577 embert kezeltek marihuána­függőség miatt, Kastelová sze­rint körülbelül ugyanennyi he­roinfüggőt kezeltek. A legtöb­ben azonban a pervitinfüggők akarnak leszokni a szerről. Az országban összesen 2483 drog­függőt kezeltek, 80 százalékuk 20 és 39 év közötti. A kezelt drogfüggők többsége férfi (2035), bár a nők száma is évről évre emelkedik.’Tavaly 448 nőt kezeltek, ami az elmúlt tíz év legmagasabb száma. A kezelt 15-19 évesek 85%-a marihuá­nafüggő. 734 páciens már leg­alább 11 éve drogfüggő. A felmérésből egyébként ki­derül, hogy a csehek nemcsak sörfogyasztásban, hanem ma­rihuánaszívásban is élenjárnak az európai országok közt. A 15-16 éves korosztály 42 száza­léka már legalább egyszer szí­vott marihuánás cigarettát. Az összehasonlítás kedvéért Szlo­vákiában ennek a korosztály­nak csak 16 százaléka próbálta ki a „füvet”. A második helyre került Franciaország, minimális viszont a marihuánafogyasztók száma Törökországban és Svédországban. A 2016 júliusa után feketén épülő ingatlanokat mindenképpen le kell majd bontani, és bírságot is kell fizetni 30 ezer euróba is kerülhet az illegális építkezés Engedély nélkül épült a pozsonyi Hviezdoslav téren az étterem terasza (Gabriel Kuchta felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akik az új építési törvény jövő év júliusára terve­zett hatályba lépését követően építik fel feketén, vagyis enge­délyek nélkül az ingatlanukat, azoknak ezt le kell majd bonta­niuk, az utólagos engedélye­zésre ugyanis már nem lesz le­hetőség - nyilatkozta a napok­ban František Palkó a közleke­dési és építésügyi tárca állam­titkára. A kormány által elfo­gadott törvényjavaslattal kap­csolatban az elmúlt napokban szerinte rengeteg téves infor­máció jelent meg a sajtóban. Palkó szerint nem igaz, hogy a 2016 júliusa után feketén épü­lő ingatlanokra is el lehet majd utólagosan intézni a szükséges engedélyeket. „Aki engedély nélkül épít házat, ennek ezt le kell majd bontania” - állítja Palkó. Akiknek azonban még a tör­vény hatályba lépése előtt sike­rül feketén felépíteniük az in­gatlanjukat, azoknak három évük marad arra, hogy kérvé­nyezzék a legalizálásukat. Vagyis, akik korábban felhúzták a házat, ám ehhez nem voltak meg a szükséges engedélyeik, azoknak 2019. június 30-ig ad­tak időt a kérvény benyújtására. Ha ezt elmulasztják, nekik is le kell majd bontaniuk až ingat­lant. Palkó szerint az építésügyi hivatalok saját hatáskörben 2024. június 30-ig dönthetnek az utólagos engedélyezésről. Az építésügyi tárca Palkó szerint eredetileg csak egyéves átme­neti időszakot javasolt a legali­zálás igénylésére, később azon­ban belátták, hogy az építésügyi hivatalok jelenlegi munkatem­pója mellett ez túl rövid idő az engedélyek elintézésére. Hogy hány feketén épült ház van az országban, azt a tárca sem tudja pontosan, becslések szerint azonban a számuk akár több tízezer is lehet. Rossz hír a feketén építke­zőknek, hogy a büntetést azok sem kerülhetik el, akiknek utó­lag legalizálják az ingatlanju­kat. Magánszemélyek 100 és 30 ezer euró közötti büntetésre számízhatnak, vállalkozóknál azonban elérheti akár a 150 ezer eurót is. Akik utólag sem kapnak engedélyt az épületre, vagy jövő július után építkez­nek feketén, azoknak az ingat­lanját saját költségeikre kell le­bontaniuk. Ha ezt a megsza­bott időben nem teszik meg, az építésügyi felügyelet végrehaj­tót küldhet a nyakukra. Szélső­séges esetben akár kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztére is számíthat az, aki figyelmen kívül hagyja a hivatali felszólí­tást. (mi, SITA) BAAG Invest, Horizont Nem adja ki Szerbia Matíkot Pozsony/Belgrád. Megha­tározatlan időre elnapolták a szerb hatóságok František Ma­tík, az egykori BMG Invest és Horizont Slovakia nem banki pénzintézetek vezetőjének ki­adását. Egyelőre kérdéses, hogy mikor szállítják haza a férfit. Sajtóértesülések szerint Matík menedékjogot kért Szer­biától. A férfit a szlovák rendőrség és az Interpol 2002-től köröz­te. A Legfelsőbb Bíróság Vla­dimír Frunival és Marián Šebeščákkal együtt 2007-ben 11,5 év szabadságvesztésre ítélte a BMG Invest és a Hori­zont Slovakia mintegy 170 ezer ügyfelének megkárosítá­sa miatt. Matíkot egyébként távollétében ítélte el a bíróság. A nem banki pénzintézetek fi­ókjait 2002-ben zárták be, összesen mintegy 2 milliárd euró értékű (62,78 milliárd korona) pénzt tettek zsebre, a károsultak nagy többsége so­sem látta viszont a pénzét. Ma­tík tizenhárom éve volt szö­késben, január végén hamis papírokkal - Fero Braník névre kiállított személyi igazolvány­nyal és jogosítvánnyal - fogták el a szerbiai Vajdaságban. Szlovákia január 30-án kérvé­nyezte a férfi kiadatását. Ügy­védje megerősítette, hogy a szlovák hatóságok kiadatási kérelmét a napokban a szerb bíróság elnapolta. Az igazság­ügyi minisztérium még nem kapott hivatalos tájékoztatást Szerbiától. Azt sem lehet ki­zárni, hogy ha megkapja a menekültstátust, akkor a csaló sohasem tölti le kiszabott bün­tetését. Közben Matík kiadatásának elnapolása miatt nem tudják lezárni Jozef Majský ügyét sem, aki a Horizont Slovakia csődbe juttatása miatt áll bí­róság előtt. Idén már két alka­lommal napolták el Majský tárgyalását, mivel a Bazini Specializált Bíróság tanúként hallgatná ki Matíkot. Az ügy­ben eljáró speciális ügyész szerint azonban Matík vallo­mása lényegtelen az ügy szempontjából. Már tett lépé­seket azért, hogy Matíkot le­vegyék a tanúk listájáról, és tizenhárom év után végre va­lóban felelősségre vonják Jo­zef Majskýt a Horizont Slova­kia ügyfeleinek megkárosítása miatt. (SITA, ie) František Matík (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom