Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-06 / 103. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 6. www.ujszo.com A pártba még nem lép vissza a volt alelnök Pfundtner visszatért a Híd frakciójába ÚJ SZÓ-HÍR Meggondolta magát a szaktárca, állítólag adminisztratív hiba történt a múlt héten R2: mégsem 2040-es sci-fi Egyelőre csak az R2-es Zólyom-kömyéki szakaszai épülnek (TASR-felvétel) Pozsony. Pfundtner Edit tegnaptól ismét a Híd parla­menti frakciójának tagja. ,Amióta tavaly visszatértem a parlamentbe, nem volt véle­ménykülönbség köztem és a párt között, a legtöbb esetben egyformán szavaztunk” mondta lapunknak a képviselő, aki 2010-2012 között a Híd- frakció tagja, a párt alelnöke volt, majd nem sokkal a 2012-es választás után kilépett a pártból. A kilépés okairól ak­kor nem beszélt bővebben sem ő, sem a pártvezetés. Pfundtner tavaly azt követő­en lett képviselő, hogy Nagy József az Európai Parlamentbe távozott, Andrej Hrnčiar pedig belépve a Siefbe lemondott mandátumáról. „A frakcióban sokkal nagyobb tere van a kép­viselőnek az érdekérvényesí­tésre, mintha függetlenként tevékenykedne” - tette hozzá Pfundtner. „Érkezésével egy olyan szakterületet sikerült megerősítenünk, amely fontos a párt számára” - nyilatkozta Sólymos László frakcióvezető. A parlamentben a szociális té­mákkal, a nők jogaival és a jog- biztonsággal akar foglalkozni. A képviselő a pártba egyelőre nem tér vissza, csak a Híd frak­cióját fogja erősíteni. „Beszél­tünk a hosszabb távú együtt­működés lehetőségeiről, ma még korai erről többet monda­ni” - fejtette ki Pfundtner, hoz­zátéve: arról még nem született döntés, hogy indul-e a 2016-os választáson a párt listáján. Érdekesség, hogy a Hídnak most több képviselője van, mint amennyit a választás eredményei alapján szerzett. 2012-ben 13 tagú frakció ala­kult, most Pfundtner visszatér­tével már 14-en vannak: a plusz egy embert Lucia Zitňanská alelnök jelenti, aki az SDKÚ-ból „emigrált” tavaly Bugárékhoz. Az elmúlt három évben volt még egy mozgás a frakcióban, Nagy és Hrnčiar tá­vozásakor Pfundtner mellett Vörös Péter is újra mandátu­mot szerzett. (MSz) Pozsony. 2020? 2040? Az autópálya-társaság meggondolta magát, és úgy döntött, mégsem tol­ja ki 2040-re az R2-es dé­li gyorsforgalmi út építé­sének folytatását. 1BOS EMESE Szinte napról napra módosul az R2-es gyorsforgalmi út meg­építésének időpontja. Múlt hé­ten a Nemzeti Autópálya-társa­ság hivatalosan is bejelentette, hogy a Zólyom-Kassa közötti gyorsforgalmi út egyes szaka­szainak megépítésének kezde­tét - elsősorban anyagi okokra hivatkozva - 2017-ről 2040-re tolta ki. Az érintett régiók la­kosságának felháborodását kö­vetően, ma már minden más­képpen van. A munkálatok kezdetének időpontja újabban 2017. Néhány nappal ezelőtt bom­baként robbant a hír, hogy a déli gyorsforgalmi út munkála­tainak kezdetét 2030-2040-re tolta ki a Nemzeti Autópálya­társaság (NDS). Az ország egyik legszegényebb régiójá­nak lakóit sokkalta és felhábo­rította a hír, melyet követően azonnal aláírásgyűjtésbe kezd­tek. Bár az illetékes hivatalok akkor állították, nincs mit ten­ni, Losonc, Rimaszombat és Rozsnyó lakossága még jó ideig nem közlekedhet gyorsforgal­mi úton, ma már minden más­képpen van. A Nemzeti Autó­pálya-társaság szerint a mun­kálatok kezdetének eredeti időpontja ismét 2017 és 2020. Az időpontok módosítását egy hibával magyarázzák, amit időközben sikerült elhárítani­uk. Közben a kormány is sokkol­ta a helyieket, prioritásai kö­zött ugyanis már nem szerepel a déli szakasz megépítése. Ján Počiatek közlekedési miniszter szerint az európai uniós forrá­sok autópályák építésére szánt csomagját már kimerítették. Ráadásul Brüsszel a jövőben az utópályák helyett a forgalma­sabb útszakaszok, az elkerülő utak illetve a balesetveszélyes szakaszok felújítását, rekonst­rukcióját támogatja. így to­vábbra sem világos, hogy a déli gyorsforgalmi út egyes szaka­szai valójában mikor épülhet­nek meg. Közben több vonalon már elkezdték az előkészületi munkálatokat. Az érintett ré­giók lakóinak nem marad más választásuk mint, hogy nyo­mást gyakoroljanak a kor­mányra annak érdekében, hogy mielőbb gyorsforgalmi úton közlekedhessenek, illet­ve, hogy az utaknak köszönhe­tően befektetők érkezzenek a régiókba. RÖVIDEN Már három jelölt van az NKÚ élére Pozsony. Már három ellenzéki jelölt is van az Állami Számvevőszék (NKÚ) élére: tegnap az SDKÚ bejelentette, hogy Karol Mitríket jelöli erre a funkcióra. Mitrík a szlovák titkosszolgálat igazgatója volt az Radičová-kormány idején. Úgy tűnik, hogy a jobboldali pártok ezúttal sem tudnak meg­egyezni egy jelöltben, az SaS már korábban bejelentette, hogy Milana Laurenčíkot, korábbi parlamenti képviselőjüket jelöli erre a posztra. A KDH Maroš Žilinka ügyészt jelöli, őt támogatja a Híd is. A Smer nem állít saját jelöltet, de az NKÚ elnökéről mégis ők fognak dönteni, a képviselők május 19-én döntenek. A parlament eddig már többször megkísé­relte megválasztani az NKÚ elnökét, de mivel a Smer azt kö­vetelte, hogy az ellenzék egységesen szavazzon, eddig nem sikerült új elnököt választani, (lpj, TASR) A cégek jövőre már adójuk 2 százalékát ajánlhatják fel, ami 7 millió euró pluszt jelent a civileknek Bőkezűbb, de átláthatóbb lesz a rendszer ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jövőre már adójuk 2 százalékát ajánlhatják fel a cégek a civil szervezeteknek, de csak akkor, ha legalább az adójuk 0,5%-val azonos össze­get saját nyereségükből is köz­hasznú célra fordítanak. Ebben állapodott meg tegnap Peter Kažimír pénzügyminiszter a ci­vil szervezetek képviselőivel. Mivel a rendelkezés már a 2015-ös adóévre is érvényes, a civil szervezetek már jövőre nagyobb támogatásra számít­hatnak. Jelenleg ugyanis a cégek leg­feljebb adójuk 1,5 százalékáról rendelkezhetnek, erről is csak abban az esetben, ha az adó 1%-val azonos összeget a nye­reségükből jótékony célra köl­tenek. Ha csak az adójukból akarják támogatni a civileket, akkor csak 1%-ot ajánlhatnak fel. A pénzügy számításai sze­rint ez a módosítás jövőre mintegy 7 millió euró pluszt je­lent a nonprofit szervezetek­nek. A 2013-as adóévben a cé­gek mintegy 46,7 millió eurót ajánlottak fel civil szervezetek­nek, a 7 millió eurós növek­mény tehát csaknem 15 száza­lékos emelkedést jelent. A pénzügy és a civilek közti megegyezés része azonban a pénzek felhasználásának átlát­hatóbbá tétele is. Létrehozzák ugyanis a fogadó szervezetek nyilvántartását, amely az ad­minisztratív adatok mellett tar­talmazni fogja a szervezet be­vételeinek és kiadásainak ada­tait is. Az adóhatóság egyben lehetőséget kap arra, hogy tá­jékoztassa a támogatottat ar­ról, hogy kitől kapott támoga­tást. ,A megegyezés fontos ré­sze az is, hogy biztosítja a rend­szer stabilitását, vagyis a jövő­ben nem fog változni” - jelen­tette ki Marcel Zajac, a civil szervezetek kamarájának kép­viselője. (lpj, SITA) A jobboldali pártok nem akarnak Matovičcsal együttműködni, de jobboldali kormányt az OLaNO nélkül biztosan nem lehet létrehozni Matovič-felvétel a magyarokról: autonómia, kacérkodás a Smerrel Rögzít és beszél (Tomáš Benedikovič felvétele) MÓZES SZABOLCS Pozsony. Nem csak a szlovák pártok viselt dolgairól beszélge­tett Igor Matovič és Radoslav Procházka, amikor előbbi ta­valy februárban titokban rögzí­tette kettejük tárgyalását. A be­szélgetésen a Híd és az MKP is téma volt. A Híddal kapcsolatban Pro­cházka azt mondta, hogy ők sem akarták a Smer egyik szponzorának tartott Jozef Brhel ügyét firtatni. „Figyeld meg, mi történt az emissziós ügyben. Egyszer sem mondták ki (az SDKU-sok- szerk. megj.) Brhel nevét, csak jártak körü­lötte, és amikor a SIS-t felügye­lő bizottságon Braňo Škripek azt kérte, hogy vegyék ezt fel a programba, kérjenek informá­ciókat, akkor az összes KDH-s ellene volt, és a hidasok is” - mondta a Sieť elnöke, hozzáté­ve: szerinte a legmagasabb - nem pártbeli, de pártszponzori - szinteken kötöttek egyezsé­get az illetékesek. Terelik a figyelmet Procházka azóta a beszélge­tés tartalmára nem kíván visszatérni, a KDH-t és a Hidat is kiemelt politikai partnernek tekinti. Nem teljesen világos, melyik ülésről lehetett szó, ugyanis a bizottság jegyző­könyvei nem találhatók meg a parlament honlapján. „Nem fogunk beszállni en­nek a két embernek a szeren­csétlenkedésébe. Eleve az, hogy valaki titokban rögzíti a beszélgetést, diszkvalifikálja az illetőt” - mondta lapunknak Sólymos László Híd-frakcióve- zető, aki szerint nem tudni, mi mennyire hiteles, hiszen Matovič előre tudta, hogy a fel­vétel egyszer kimegy, így ő azt mondhatott el, amit akart. „Az a legnagyobb probléma, hogy ezzel csak a Smernek segíte­nek, mivel elterelik a figyelmet Ficóék egyre nagyobb botrá­nyairól” - véli Sólymos. Segítség az MKP-nak? A beszélgetés egy másik ré­szében Matovič arról beszél, hogy a KDH-t minél lejjebb akarja szorítani, hogy egy gyenge 2016-os eredménnyel ne legyenek attraktívak a Smer számára. „És ugyanez a magya­rokkal is. Eltökélt vagyok, ne­kem mindegy, ha azt látom, hogy Bugár nem áll kötélnek, bármiben segítő kezet nyújtok az MKP-nak. Minél hamarább beszélni kell az MKP-val, azzal, hogy előre jelentsék ki: semmi­lyen autonómia nem lesz, semmi Fico. Csak közöttük, a magyarok között is olyan sze­mélyes ellentétek vannak, hogy ki tudja, egyesülnek-e” - mondta az OLaNO elnöke Pro- cházkának. „Nem Matovičtól függ, mit fogunk lépni. Eddig sem fog­lalkoztunk Matovičcsal, ezután pedig már végképp nem fo­gunk. Hiteltelen” - reagált a részletre Sólymos László. Be- rényi József, az MKP elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy Matovič akkor nem kereste fel őket. „Vagy két hete hívott fel, hogy leülnénk-e tárgyalni. Ám azóta sem jelentkezett” - tette hozzá Berényi. „Nem szoktuk felvett tele­fonbeszélgetések alapján meg­határozni a politikánkat - rea­gálta az MKP elnöke arra, hogy Matovič az autonómia témájá­nak mellőzését kérte volna tő­lük. - Programunk két pilléren áll, az egyik a regionális ön- kormányzat kialakítása.” Erről pedig nem mondanak le. „Számomra a rögzített beszél­getés lényege, hogy kifelé is megmutatta: nem igaz, hogy a szlovák politikusok nem állná­nak szóba velünk. Az MKP szerves része a hazai politikai életnek, minden azon múlik, hogy mandátumhoz jutunk-e” - tette hozzá Berényi. Matovič nem partner Egyelőre úgy tűnik, a Matovič-felvétel kiszivárgása arra volt jó, hogy a jobboldali pártvezetők még eltökéltebbek lettek: az Egyszerű Emberek vezérével nem fognak együtt­működni. „Nem tudok elkép­zelni olyan koalíciót, amelyben Matovič úr képviselői benne lennének” - jelentette ki tegnap Bugár Béla, a Híd elnöke. Ha­sonlóan nyilatkozott a KDH is, és a Sieť sem tartja partnernek Matovičot. ,A Radičová-kormány idejé­ben megbuktatta a kettős ál­lampolgárság rendezését, a ki­sebbségi nyelvtörvénynél zsa­rolt bennünket. Ezzel az ember­rel nem lehet együtt kormá­nyozni” - tette hozzá Sólymos László. Tény ugyanakkor, hogy a jelenlegi támogatottsági mu­tatók alapján egy Smer-nélküli jobboldali kormányt csak Matovičékkal lehetne össze­hozni. Akivel viszont szinte senki sem akar szóba állni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom