Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-30 / 123. szám, szombat
o N on Jamie Oliver brit sztárszakács 40 éves 2015. május 30., szombat, 9. évfolyam, 22. szám Nagycenk és a Széchenyiek A H. világháború után 25 évnek kellett eltelnie, mire hozzákezdtek a nagycenki Széchenyi-kastély helyreállításához. Ráadásul sokáig nem is volt biztos, hogy az újjászülető épületben a legnagyobb magyarnak emléket állító múzeum kaphat helyet. A Nógrád megyéből származó kisnemesi Széchényi-család Fer- tőszéplakról költözött Kiscenkre. A széplaki birtokhoz, akárcsak a Kiscenket és Nagycenket is magába foglaló Sárvár-felsővidéki birtokhoz zálogjogon jutott a Széchényi-család, melyet Széchényi II. György 1711-ben végleg megvásárolt a Draskovichoktól. A két birtok zálogjogának megszerzése még Széchényi György nevéhez fűződött, aki hosszú és sikeres élete folyamán megalapozta a családi vagyont, melyet az őt követő utódok olyan sikeresen gyarapítónak, hogy a Széchényi-család hamarosan a Dunántúl egyik leggazdagabb föld- birtokosa lett. Nagycenken Széchényi Antal kezdett el építkezni, és ehhez Franz Anton Pilgramtól nagyvonalú terveket rendelt, azonban ezek megvalósítására végül nem került sor. Az egyemeletes barokk kastély a majorság helyén, annak alapfalainak felhasználásával épült meg, 1750 és 1760 között. Az épületből a földszinti teremsor, a lépcsőház és az emeleti nagyterem őrizte meg eredeti, barokk formáját. A keleti szárnyban eredetileg kápolna volt, a nyugatiban színházterem. A kastély építésével egy időben az épület körüli barokk parkot is kialakították, és ekkor ültették ki a híres hársfasort. Széchenyi István mellett a kastély másik kiemelkedő lakója édesapja, Széchényi Ferenc volt, aki feleségével 1783-ban költözött Nagy- cenkre. Széchényi Ferenc Nagycenken őrizte több tízezer darabos - nyomtatványokból, kéziratokból, érmekből, metszetekből és térképekből álló - híres gyűjteményét és könyvtárát, melyek később a Nemzeti Múzeum és Nemzeti Könyvtár (a mai Országos Széchényi Könyvtár) alapját adták. Az ő idejében építették át és bővítették az emeleti szinteket, és építették át klasszicista stílusban a főhomlokzatot. Széchényi Ferenc halála után kisebbik fia, István örökölte a nagycenki kastélyt (1820-ban). Széchenyi figyelme az 1820-as évek végére fordult erőteljesebben Nagycenk irányába, ekkor még a kastélyépület nagyobb volumenű bővítésében is gondolkozott, végül azonban csak az épület nyugati szárnyrészét alakította át, ahol saját lakrészt alakított ki, itt helyezte el könyvtárát és dolgozószobáját. Széchenyi István külföldi tapasztalatai alapján több technikai újdonsággal szereltette fel a kastélyt. Ebben az időszakban a keleti szárny a híres cenki ménes otthona volt. Széchenyi István még Döblingből is rendszeresen küldött utasításokat a kastéllyal és a park fenntartásával kapcsolatban. A „legnagyobb magyar” halála után fiai, Béla és Ödön örökölték a birtokot. Mindkét fiú sokat utazott, egyikük sem a családi sírboltban nyugszik: Bélát fiatalon elhunyt felesége mellé temették a hársfasor végében, a pasai rangig emelkedett Ödön az isztambuli temetőben kapott díszsírhelyet. Az addig önálló településeket - Kis- és Nagycenket - 1893 októberében egyesítették Nagycenk néven. - A Széchényi-család 1944 tavaszán hagyta el Nagycenket. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott kastélyépület újjászületésére hosszú időt kellett várni, a főépület helyreállítási munkálatai csak 1970-ben kezdődtek meg. Az Emlékmúzeumot 1973-ban nyitották meg. Jelenleg a nagycenki épületegyüttes középső és nyugati szárnyában az Emlékmúzeum kiállításai kaptak helyett, a keleti szárnyban méntelep van, az egykori Vörös Kastélyban és virágházban pedig szálloda és étterem. A felújítási munkák elkezdése előtt számtalan ötlet merült fel a kastély- épület hasznosításával kapcsolatban, szerencsére ezek közül végül a Széchényi családnak életének és tevékenységének emléket állító Emlékmúzeum koncepciója valósult meg. Az Emlékmúzeum céljára a főépületet és a nyugati, úgynevezett Széchenyi-szárnyat állították helyre. A főépületben kapott helyett a Széchenyi István életét, tevékenységét illetve a Széchényi-család történetét bemutató kiállítás, melyben tárgyi emlékek és korabeli enteriőrök segítségével (például Széchenyi István miniszteri dolgozószobája berendezésének bemutatásával) kívánták érzékeltetni a család életmódját. A helyreállított barokk lépcsőn megközelíthető emeleti termekben Széchenyi István személyéhez köthető - közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait - bemutató tárlatokat helyeztek el. A makettek, modellek, korabeli eszközök és dokumentumok segítségével a látogatók megismerhetik a folyamszabályozások, a közlekedésfejlesztés és az úthálózat korszerűsítésének részleteit, mellettük helyet kaptak még Széchenyi egyik szenvedélyének, a lótenyésztésnek, illetve a lóversenyzésnek a relikviái is. A „Nagy Palotának” is nevezett emeleti díszterem rokokó kályhája mellett az innen nyíló kilátás érdemel figyelmet, erről a pontról mutatja legszebb arcát a barokk kert és a hársfasor. (szepmagyarorszag.hu) » Nyár közepére felújítják a Széchenyi-mauzóleumot Nyár közepére fejeződik be a nagycenki Széchenyi-mauzóluem felújítása. A rekonstrukció az utolsó pillanatban kezdődött meg április elején, ugyanis a mauzóleum erősen nedvesedő alagsori része már nemcsak a sírokat, hanem az egész épületet veszélyeztette. A Nemzeti Sírkert részeként védett mauzóleumban a Széchényi-család sok tagja mellett nyugszik Széchenyi István is. A mauzóleum felújításával párhuzamosan a Széchenyi-kastély homlokzatának helyre- állítása is elkezdődött. Egy úgynevezett drainrendszert építenek a mauzóleum köré, amely összegyűjti a csapadékvizet és a talajvizet is, hogy ne vizesedjen a kripta. Emellett felújítják a homlokzatot és restaurálják a sírok aranyozott feliratait. (MTI)
