Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-28 / 121. szám, csütörtök
14 UTAZAS ■ 2015. MÁJUS 28. www.ujszo.com Tíz csodálatos hely, amit unokái már nem fognak látni Szívesen megnézné a Tádzs Mahalt, a Galápagos-szigeteket, vagy éppen gleccsersízne az Alpokban? S iessen, mert lehet, hogy már nem sokáig teheti meg mindezt. A Mental Floss blog összegyűjtötte a Föld tíz olyan zseniális látványosságát, amit végveszély fenyeget - ezt a veszélyt pedig javarészben mi okoztuk, legyen szó klímaváltozásról, a turisták áradatáról vagy éppen elvadult háziállatokról. I Galápagos-szigetek Az Ecuador partjaitól kö- ■ zel ezer kilométernyire fekvő szigetek különleges élővilágukról híresek - no meg arról, hogy Charles Darwin részben az itt gyűjtött tapasztalatok alapján dolgozta ki az evolúcióelméletét. A szigetekre látogató turisták száma évente 12 százalékkal növekszik, pedig már most is több százezren tapossák a szigetek kopár bazaltszikláit (2011-ben 272 ezren fordultak meg itt). Több mint kilencezer állatfaj él a szigeteken és a környező óceánban, a madár- és hüllőfajok több mint háromnegyede a világon egyedül itt honos. A szigetek törékeny ökoszisztémáját leginkább a turisták fenyegetik: a kirándulóhajók patkányokat hurcolnak be, az ingázó munkások pedig a tiltás ellenére kecskéket és disznókat hoztak magukkal, melyek elvadulva az őshonos faunával vetélkednek a szűkös táplálékforrásokért. Nem tudni, meddig élvezhetjük még az egyre kevésbé érinteden természet látványát. 2 Maldív-szigetek Bár a tömegturizmus a ■ Maldív-szigeteknek sem használ, létezésüket valami más fenyegeti: a globális felmelegedés. Ez a világ legalacsonyabban fekvő országa: 1200 szigetének nyolcvan százaléka fekszik a tenger szintjén vagy nem egészen egy méterrel fölötte. A búvárok kedvelt célpontjának számító Maldív-szigetek korallzátonyait szintén a klímaváltozás rombolja: becslések szerint a korallok kilencven százalékát érinti a korallpusztulás, amit a tengervíz megemelkedett hőmérséklete okozott. Becslések szerint a következő száz évben az ázsiai törpeállam területének legnagyobb része víz alá kerül. 3 Nagy-korallzátony Szintén a pusztulás fe- ■ nyegeti az ausztrál Nagykorallzátonyt, az egyetlen olyan földi élőlényt, amit az űrből is láthatunk szabad szemmel. Ez a gigantikus, 350 ezer négyzetkilométeres organizmus akkora területet fed le, mint Magyarország négyszerese. Több mint háromezer különálló korallrendszer alkotja, melyeken 350 különböző korallfajta él, nem beszélve a rengeteg halról, rákról és egyéb élőlényről, aminek otthont ad. Amikor Egyiptomban elkezdték építeni a piramisokat, akkor a Nagy-korallzátony már háromezer éve létezett - most nagyjából nyolcezer éves. A klímaváltozás, a tengerek elsavasodása és szennyezése okozta korallpusztulás azonban ezt a matuzsálemet sem kíméli: beavatkozás hiányában száz éven belül teljesen elpusztulhat. Becslések szerint 2030-ra a világ korallzátonyainak hatvan százaléka eltűnik. Velence Manapság már min- ■ dennapos a velencei Szent Márk téren gumicsizmában, bokáig vízben caplató turisták látványa. Nem volt azonban ez mindig így: míg 1900-ban évente kevesebb mint tíz alkalommal öntötte el a tenger a teret, száz évvel később már évente több mint hat- vanszor. Az emelkedő tengerszint mellett a velencei lagúna természetes süllyedése is hozzájárul ehhez, és persze a tömegturizmus sem segít rajta. 2007-ben például 21 millió turista fordult meg az olasz városban, közel negyvenszer any- nyian, mint lakosainak száma. Az árvizek pedig egyre komolyabbak, ahogy a város egyre mélyebbre süllyed: az elmúlt száz évben több mint húsz centimétert süllyedt Velence. A jelenlegi trendek mellett a városnak kevesebb mint hetven éve van hátra. Megmentésére számos terv született már, különböző high-tech árvízvédő kapuk állítását javasolják, ám a kivitelezés még várat magára. Holt-tenger Míg a világ óceánjai- ■ nak partján a vízszint növekedése okoz problémákat, a Holt-tengert - éppen ellenkezőleg - a kiszáradás fenyegeti. A világ legsósabb tavát csupán a Jordán folyó táplálja, melynek vízhozama azonban egyre csökken, ahogy a környező országok egyre nagyobb mértékben használják vizét. Az elmúlt négy évtized során a tó mérete egyharmadával, vízszintje pedig 24 méterrel csökkent, így az a különös helyzet állt elő, hogy a tengerparti üdülők hirtelen több mint egy kilométerre kerültek a víz partjától. A Holt-tenger vize tízszer sósabb az óceánnál, ezért mindenféle erőfeszítés nélkül lebeghetünk benne: korábbi látogatásunkról szóló cikkünket itt találja. Ha a víz utánpódásáról nem gondoskodnak, az a következő ötven év során teljesen eltűnhet. 6 Alpok Az Alpok fantasztikus ■ hósipkás hegyeit nem túl meglepő módon a globális fel- melegedés fenyegeti. A nyolcvanas évek óta eltelt idő során a gleccserek ötödé már elolvadt, és a maradék is rohamos ütemben fogy. Ha ez így megy tovább, ötven év múlva lőttek a gleccsersízésnek, és marad a kopár hegyoldal. 7 Madagaszkár Mindannyiunk kedvenc ■ lemúrjainak otthonát, a világ negyedik legnagyobb szigetét az emberi tevékenység teheti . kopárrá évtizedek leforgása alatt. Madagaszkár flórájának és faunájának nyolcvan százaléka csak itt őshonos (a pingvinek mondjuk pont nem), így ha innen eltűnnek, akkor az egész Földről eltűnnek örökre. A 310 ezer négyzetkilométernyi esőerdőből 50 ezer már eltűnt, és a maradékot is pusztulás fenyegeti. Égetéses gazdálkodók, fakitermelők és orvvadászok irtják az erdőt és állatait - így alig 35 év múlva eltűnhet ez a különleges ökoszisztéma. 8 Kongó-medence Ha azt mondom, meg- ■ mentésre váró esőerdő, mindenkinek az Amazonas jut eszébe. Pedig a Kongó-medence, a világ második legnagyobb esőerdője a maga 1,3 millió négyzetmér- fbldes területével legalább annyira veszélyeztetett, ha nem jobban. Becslések szerint a hét ország (Burundi, Ruanda, Angola, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság) területén fekvő gigantikus ökoszisztéma területének kétharmada elpusztul 2040-re. Madagaszkár erdeihez hasonlóan itt is az illegális fakitermelők és a gazdálkodók jelentenek fenyegetést, de mellettük a bányászat és a gerillaháborúzó seregek által okozott pusztítás is jelentős. 9 Gleccser Nemzeti Park Ezt az amerikai nemze- ■ ti parkot az Alpokhoz hasonlóan a globális felmelegedés fenyegeti. Száz éve több mint 150 gleccsert számoltak össze a parkban - 2005-re alig 27 maradt, és 2030- ra várhatóan valamennyi elolvad majd. A jéghideg víz hiányában a park ökoszisztémája drasztikusan megváltozhat. Jelenleg kétszáz vízesésben és több mint 700 tóban gyönyörködhetnek itt a turisták - a tavak közül még csak 131-nek adtak hivatalos nevet. Tádzs Mahal ■ Dzsahán sah síron I ■ tűiig tartó szerelmének fehér márványba álmodott megtestesülése India egyik legnépszerűbb turistalátványossága. A hatóságok most a légszennyezés és a tömegturizmus okozta károk miatt mégis a mauzóleum bezárását fontolgatják. A 17. századi épületet húszezer munkás építette 21 éven át, az alapanyagokat ezer elefánt cipelte a helyszínre - évente több mint hárommillió turista látogatja. Várhatóan öt év múlva elzárják a nyilvánosság elől. (travelo)
