Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-22 / 116. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 22. Közélet 3 Az uniós alapok alig több mint kétharmadát sikerült eddig lehívni, maradt hét hónap Milliárdokat tapsoltak el Ficóék Több milliárd euró ma­radhat a brüsszeli kasszában, mert a kor­mány képtelen időben meríteni az uniós alapo­kat. A kabinet által készí­tett, nagyon optimista je­lentés szerint is legalább 600 millióval kevesebbet fogunk költeni, mint amennyit lehetett volna. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia nem fogja tudni kimeríteni a neki ítélt uniós pénzforrások jelentős részét. Az Európai Unió hosszú tárgya­lások után még 2006-ban jóvá­hagyta, hogy az úgynevezett 2007-2013-as programozási időszakban Szlovákia 11,48 milliárd eurónyi dotációt kap­jon. Hogy elképzelésünk le­gyen az összeg nagyságáról, je­gyezzük meg: az állam idén adókból összesen 10 milliárd eurótszed be. A bő 11 milliárdnyi pénzt 11 kalapba, operatív programba osztották szakterületek szerint, Pozsony megye azért kapott külön csomagot (viszonylag ki­csit), mivel a főváros és kör­nyéke uniós mércével gazdag­nak számít, így az első tíz ope­ratív programból kevesebb pénzt tud lehívni, mint a mara­dék hét megye. Lemaradtunk Hiába hagyott jóvá ennyi sok pénzt Brüsszel Szlovákiának, nagyon úgy néz ki, hogy jelen­tős részét nem fogjuk tudni le­hívni. A programozási időszak 2013. december 31-én ért vé­get, 2014 év végéig lehetett el­számolni a projektekkel, a gyenge felhasználás miatt Brüsszel adott még egy év ha­ladékot. A legfrissebb statiszti­ka alapján nyolc hónappal az utolsó utáni időpont lejárta előtt csak a pénz 70%-át sike­rült elkölteni, vagyis az uniós források szűk harmada tovább­ra is a levegőben lóg. Jelentős része pedig szinte biztosan kihasználatlan marad. A kormányhivatal friss jelenté­se igyekszik viszonylag opti­mista képet festeni, az elemzés szerint a programozási időszak legvégén mindig felgyorsul a merítés dinamikája, ám ők is azzal számolnak, hogy idén már csak 2,27 milliárd eurót si­kerül „behozni” Szlovákiába. Az egész összegből viszont je­lenleg 3,408 milliárd eurót nem sikerült még kimeríteni, vagyis Ficóék is bevallják, hogy legalább 600 milliónak végér­vényesen búcsút inthetünk. Elemzők szerint viszont en­nél sokkal több pénz is bennra­gadhat, a felhasználatlan uniós dotációk akár a 2 milliárd eurót is elérhetik. A kormány fél­évente készít jelentéseket az operatív programok merítésé­ről, ám a folyamat bonyolult­sága miatt gyakorlatilag lehe­tetlen megmondani, valójában mennyi pénzt hagyunk Brüsszelben. Csak egy biztos: az összes forrást nem sikerül lehívnia a kormánynak. Katasztrofális adatok Amint a grafikonból is kiol­vasható, az összes operatív programnál jelentős a lemara­dás, a legtöbb kihasználatlan forrás a környezetvédelmi ope­ratív programban ragadt be: itt csak a pénzek 56%-át sikerült eddig lehívni. A két legjobban teljesítő operatív program az egészségügyi és a regionális, ezeknél 82%-os a mutató. A gyenge merítés jórészt a Smer számlájára írható, ugyan­is a hétéves programozási idő­szakból ötben Ficóék kormá­nyoztak, plusz még további két év állt rendelkezésükre a dol­gok rendbetételére. A probléma nem új keletű, szakértők már két-három éve figyelmeztettek rá, ám a kormány komplex mó­don nem tudta kezelni. Ficóék az utóbbi hónapokban „last minute” akciókat találtak ki - ilyen például a közvilágítás fel­újítására kiírt pályázat, melyet gyakorlatilag lehetetlen időben lebonyolítani -, ám ezekkel már nem sok pénzt mentenek meg. Nem ez az első időszak, ami­kor Szlovákia pályázhatott az uniós alapoknál: a második Dzurinda-kormány alatt, a 2004-2006-os programozási időszakban a Brüsszel által megítélt források 96,3%-át si­került meríteni. (MSz) UNIÓS ALAPOK MERITESE Robert Fico és Ľubomír Vážny (TASR-felvétel) A kormány továbbra is optimista Ellenzék: a Smer miatt elúsznak az uniós pénzek 1BOS EMESE Pozsony. Az ellenzék szerint Szlovákia év végéig már nem képes lehívni az uniós alapok 30 százalékát, ezért teljes mér­tékben Robert Fico kormányfőt tartják felelősnek. Közben a kabinet jelentése pozitívan ér­tékeli az uniós források meríté­sét, sőt olyannyira bizakodó, hogy Ľubomír Vážný kor- mányalelnök szerint akár a rendelkezésre álló teljes össze­get fel tudjuk használni. Két napig vitázott a parla­ment az európai uniós források lehívására vonatkozó jelentés­ről. Ľubomír Vážny, a kormány beruházásokért felelős alelnöke szerint a kormány mindent el­követ azért, hogy a 2007-2013- as programozási időszakból a rendelkezésre álló összeg ma­ximumát felhasználja. „Sikere­sen vettük az akadályokat, ezt bizonyítja az is, hogy Szlovákia áprilisig 12,3 millió euró támo­gatásra kötöttek szerződéseket, ez több mint 107%-ot tesz ki. Ál­lítása szerint a Radičová-kor- mány idejében ez mindössze 65 % volt. „Az év első hónapjaiban duplájára nőtt a pénzek fel- használása, ha továbbra is így teljesítünk, akkor év végéig 2,2-2,3 milliárd euróra rúghat az uniós alapok merítése” - ál­lítja Vážný. Az ellenzék szerint azonban a kormány irreális számokkal dobálózik. Pavol Zajac (KDH) képviselő egy 2014-es EU-statisztikára hivatkozva rámutatott, hogy az uniós források 53%-os meríté­sével csak Romániát előzzük meg. „A kormánypárt nem arra törekszik, hogy az uniós pén­zeket hatékonyan és átlátható­an használja fel, csak azt nézik, nekik mi javuk származik belő­le, ezért manipulálják a közbe­szerzési eljárásokat” - mondta a képviselő. „Robert Fico szakemberei­nek köszönhetően Szlovákia év végén mintegy 2 milliárd euró uniós támogatástól, esik el vég­leg. A gyenge merítés mellett gondot okoz a pályázatok me­netközben történő módosítása, illetve az azokkal való vissza­élésekért kirótt büntetések” - mondta Simon Zsolt (Híd). A képviselő felszólította a kor­mányt, hogy számoljon be ar­ról is, Szlovákia milyen bünte­tést kapott az uniós botrányok - faliújságos tender, szociális vállalatok - miatt, és milyen pénzből fizette ki. „Az Európai Bizottság érté­kelő jelentésében folyamato­san a korrupciót az uniós forrá­sokkal való visszaéléseket és azt rója fel Szlovákiának, hogy még mindig képtelen az alapok megfelelő lehívására. Ez pedig a Fico-kormány hozzá nem ér­tését tükrözi” - mondta Erika Jurinová (OĽaNO). Miroslav Beblavý (Sieť) szerint a kor­mány tehetetlenségét tükrözi az is, hogy a 2014-2020-as új programozási időszak már 17 hónapja elkezdődött, melyből Szlovákia eddig még egyetlen centet sem használt fel. A távozó Jasovský, aki hét helyett tíz évig volt a hivatal vezetője, az egyik legnagyobb elért eredménynek a szauna megnyitását tartja Már Karol Mitrík áll az Állami Számvevőszék élén ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Beiktatta tegnap hivatalába Peter Pellegrini házelnök a Számvevőszék (NKÚ) szerdán megválasztott főnökét, Karol Mitríket, aki célkitűzései közt az első he­lyen azt nevezte meg, hogy nem vezet be semmilyen gyö­keres változásokat. „Én nem azért jöttem ide, hogy nagy változtatásokat vezessek be, de természetesen megkövete­lem a rendet, a tüzetességet és mindazt, amit egy független és tisztességes ellenőrzéstől elvárnak” - mondta Mitrík, hozzátéve: szorosabb együtt­működést akar az ügyészség­gel és rendőrséggel, ezért be­látható időn belül találkozni fog a főügyésszel és a rendőr­főkapitánnyal. A Számvevő- szék tevékenységéről rendsze­resen tájékoztatni akaija a közvéleményt. Mitrík, aki az SIS igazgatója­ként nem tette lehetővé a Goril­la-ügy egyik fontos tanújának kihallgatását, tegnap elmondta, hogy a Gorillát már lezárt ügy­nek tartja. Láthatóan zavarta, hogy az újságírók ezt a témát is feszegetik. „Én már a Gorilla­témával kapcsolatban elmond­tam mindent, amit el tudtam mondani. A titkosszolgálat igaz­gatójaként nem az volt a felada­tom, hogy eldöntsem, megbün- tetnek-e valakit az ügy kapcsán vagy sem. Együttműködtem a hatóságokkal, ennél többet nem tudok mondani. Kérem a követ­kező kérdést” - mondta kissé in­gerülten az NKÚ új elnöke. Bár az ellenzék 60 képvise­lője Maroš Žilinkát javasolta az intézmény élére, a Smer az SDKÚ elnökének, Pavol Frešónak a jelöltjét szavazta meg. Frešo és Robert Fico kormányfő egyaránt tagadják, hogy ez politikai üzlet lett vol­na. Ugyanúgy Pellegrini is ta­gadja a titkos egyezséget. „Igazán jó jelöltet választot­tunk, örülök, hogy új elnöke van az NKÚ-nak és végre sike­rült lezárni ezt az évek óta hú­zódó ügyet. Én, mint házelnök nem fogom kommentálni vagy értékelni a tevékenységét, a médiának kell ellenőriznie a munkáját” - mondta a házel­nök. Mitrík délelőtt Fresóval is találkozott, meg akarta neki köszönni, hogy jelölte a Karol Mitrík, az új főnök posztra. „Nagyon korrekt mó­don védte a választás előtt a személyemet, ezért a becsüle­tességért akartam köszönetét nyilvánítani” - mondta az NKÚ új főnöke. Frešo Pozsony megye elnöke, de a Számve­vőszék új főnöke szerint nem fogja befolyásolni a munkájá­ban, hogy ő jelölte őt erre a posztra, az „ellenőrzést nem fogja elkerülni”. Mitrík elődje, a HZDS által jelölt Ján Jasovský, aki az in­tézmény új elnökének megvá­lasztása körüli huzavona miatt hét helyett tíz évig volt a poszt­ján, legnagyobb sikerei közé sorolta azt is, hogy a Számve­vőszék alkalmazottainak az in­tézmény székházában létreho­zott egy fitneszközpontot, (SITA-felvétel) szaunával, (dem, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom