Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-21 / 115. szám, csütörtök
2 I Zöldségeskert 2015. május • www.ujszo.com KERTÉSUDVARi Zöldellő vetemények, fejlődő palánták Május másik felétől is akad elég tennivalónk a kertben, és már megörvendeztet bennünket az első termények betakarítása is. A veteményesben, ha szükséges, ritkítanunk kell a sárgarépát, petrezselymet, salátát, céklát. Az ágyások soraiban megjelennek a gyomok is, amelyek elveszik a tenyésztem letet, fényt, tápanyagot a kultúrnövényeinktől. Ezek eltávolításával egyúttal lazítsuk is termőtalajunkat, így a levegő és a víz bejutásának is nagyobb esélye lesz. A tápanyag-utánpótlásáról se feledkezzünk meg, a fejtrágyákat a sorok közé szórhatjuk és bekapálhatjuk. A korai burgonyát, borsót töltögessük fel. A májusi meleg, nedves földben a palánták is gyorsan fejlődésnek indulnak. A salátát, káposztát, karalábét, zellert ültessük a helyükre. A védett, napos termőhelyet szereti a paradicsom, paprika, cukkini, padlizsán, dinnye, uborka, csemegekukorica. Az időjárás szeszélyessége folytán arra is számítani kell, hogy jöhetnek még hideg éjszakák, ezért az érzékeny palántákat május vége felé ültessük csak ki. Ha sikerült fólia alatt salátát, retket, spenótot nevelnünk, bizony már be is takaríthatunk belőle. Az első rebarbaraszárakat is felhasználhatjuk. Az egyéves fűszernövényeket is helyre vethetjük. A tenyészidőszak alatt lehullott csapadék nem elegendő a legtöbb zöldségnövény megfelelő termésátlagának kialakításához. A zöldségfélék nagy része igen sok vizet használ fel, ezért öntözni kell. Gondoljunk a szinte állandó jelleggel jelenlévő szél szárító hatására is. Kelesztő vízpótló öntözésre a vetés, illetve palántázás után kerül sor. Ezzel segítjük a fiatal növények kezdeti fejlődését. Ekkor a növénynek csak kisebb vízadagokra van szüksége. Vízpótló öntözéssel a talajból elpárolgó vagy a növény által elfogyasztott nedvességet pótoljuk. Erre az öntözésre júniustól van szükség, amikor az őszi-téli tárolt csapadék a zöldségfélék számára nem elégséges. A frissítő, kondicionáló öntözés (pár mm főleg éjjeli órákban) hatására a növényállományban megnő a páratartalom, és így a növények kevesebbet párologtatnak. A talajra kerülő víz lehűti a felszínt, és az kevesebbet párologtat majd. A vízzel tápanyagot, növényvédő vegyszereket, műtrágyákat is kijuttathatunk. A késő tavasszal jelentkező hajnali fagyok ellen fagyvédő öntözéssel tudunk védekezni. Fucsek Margit kertészmérnök A káposztafélék betegsége: gyökérgolyva Ez a súlyos betegség mindenütt előfordulhat, ahol káposztafélét termesztenek. Okozóját gombának tartották, de ma már inkább az állati egysejtűekhez sorolják. A gyökereken különböző alakú daganatok, golyvák keletkeznek. A gyökér károsodik, víz- és tápanyagszállítása nem megfelelő. Hervadnak, sárgulnak vagy lilulnak a levelek, majd a növény elpusztul. A kórokozók ún. pihenő spórák formájában akár több évig is megőrzik életképességüket, még akkor is, ha nincs gazdanövény. Egy gramm fertőzött talajban több millió spóra található. Hajlamosító tényező lehet, ha savanyú a talajunk, vagy magas a talajnedvesség. Feltétlenül csak egészséges növényt szabad elültetnünk. Ne fertőzzük meg talajunkat fertőzött talajrészecskével, t fertőzött komposzttal vagy istálló- S trágyával. Ha mégis fertőzött a talajunk, arra a területre csak 8-10 év , Jg múlva kerülhet vissza káposztaféle. M Védekezésként 2-3 héttel ültetés előtt mésznitrogént alkalmazhatunk. % Kisebb területeken hőkezeléssel is próbálkozhatunk. A fejes káposzta Valaha a szegények orvosának is nevezték. A belőle készült ételekről már az ókorban és a középkorban is tudták, hogy mennyire egészségesek. A legrégebbi kerti növényeink egyike. Vitaminokban, elsősorban C-vitaminban gazdag. Ásványi anyagokat, vasat, kalciumot, ként, foszfort, káliumot is tartalmaz. Nyersen vagy főzve is egészséges, tápláló. Rosttartalma jelentős, kedvez a bélflórának is. Alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúrázóknak is ajánlott a fogyasztása, s fertőtlenítő, anti- biotikus hatású is. pálos, hidegtűrő növény, optimális számára a 13±7 °C. Ha a hőmérséklet meghaladja a 25°C-t, A káposztát már időszámításunk előtt ismerték és termesztették. TALAJ, VÍZ, HŐ Minden kerti talajon megterem, ahol megfelelő a tápanyag- és vízellátása. A keresztesvirá- gúak családjába tartozik. Kétéves növény, az első évben káposztafejet, / a második évben maghozó szárat fejleszt. Hosszúnapfejlődése lelassul, kisebb fejek keletkeznek. Igényes a hőre, a nedvességre és a légköri páratartalomra. A korai fajták számára a lazább, hamar átmelegedő talajok a megfelelőek. A későbbi fajtáknak a kötöttebb talajok is megfelelnek. A közömbös vagy gyengén lúgos talajokat kedveli. Szerves trágyát kíván, de tápanyagigényét műtrágya-adagolással is kielégíthetjük. Alaptrágyaként a foszfor- és káliumtartalmú trágya kétharmadát alkalmazzuk. A szerves trágyát a gyökeresedés mélységéig, azaz 20-30 cm-re, míg az indító és fejtrágyát a talaj felső rétegébe adjuk. Indító trágyaként nitrogént és káliumot adjunk- ezek gyorsítják a fejlődését, és javítják a minőségét. A kései fajtáknál a sok nitrogén okozhatja, hogy a zöldség rosszul tárolhatóvá válik. Fejtrágyaként csak nitrogént adunk, rövid tenyészidejű fajtáknak egyszer, a hosszabb tenyészidejűeknek 2-3 alkalommal. A fejtrágyát öntözővízzel is kijuttathatjuk. A korai szabadföldi fejes káposzta termesztéséhez a palántát legtöbbször földlabda nélkül neveljük, ez a szálas palánta. Körül-
