Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-18 / 112. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 18. Kultúra 7 Szalay Zoltán regénye, Vida Gergely verskötete és Tóth László meseregénye mellett tette le a voksát a SZMÍT választmánya Hármas könyves díjátadó Diószegen A díjazottak - Tóth László, Vida Gergely és Szalay Zoltán - fiatalon elhunyt kollégájuk, Tálamon Alfonz bronzszobra mellett (A szerző felvétele) A Tálamon Alfonzról elnevezett díjat 2006 óta minden évben a fiatalon elhunyt író szülőhelyén, Diószegen adják át az előző év legfigyelemreméltóbb prózai alkotásáért. 2012 óta a legjobb lírikust illető Forbáth Im- re-díjat, valamint a legjobb gyermekirodalmi műnek járó Sinkó Tibor- díjat is itt adják át. A Szlovákiai Magyar írók Társaságának választmánya idén Szalay Zoltán, Vida Gergely és Tóth László egy-egy kötete mellett tette le a voksát. JUHÁSZ KATALIN A legtöbb összevonással ellentétben ez a változtatás remek ötletnek bizonyult. A hármas díjkiosztó ugyanis egyszerre emel az érdeklődés középpontjába három szépirodalmi műfajt, az ünnepségen előadott szövegekből pedig komplett kis irodalmi est kerekedik. Idén ezért Benkő Géza színművészt illeti dicséret, aki ügyesen választott részleteket a díjazott kötetekből, előadásával pedig érezhetően sikerült felkeltenie a figyelmet a művek iránt. A prózai részeket Buják Andor (szaxofon) és Bohus Zoltán (zongora) duója gazdagította finom, filmzenéket idéző, egyszerre aláfestő jellegű és önálló muzsikaként is kellemes hatású kompozíciókkal. Ők ketten egyébként évek óta állandó közreműködői a diószegi díjátadónak, valamiféle megnyugtató folyamatosság érzetét keltve a résztvevőkben. Az ünnepség forgatókönyvének ÖSSZEFOGLALÓ Cannes. A 68. cannes-i film- fesztivál első igazi revelációja- ként értékelte hétvégén a nemzetközi sajtó Nemes Jeles László Saul fia című alkotását, amelyet pénteken mutattak be a hivatalos versenyprogramban. A Variety című filmes szaklap szerint a Saul fia olyan nyomasztóan és kompromisszummentesen mutatja be a holoka- usztot, ahogyan azt még soha senki nem tette meg, jóllehet a témát már számos alkalommal feldolgozták a filmművészetben. Justin Chang kritikus szerint az alkotás a narráció megszüntetésének és az érzékeltetésnek a mesteri gyakorlata. A France Info francia hírrádió, a Le Journal du Dimanche, a Télérama és a Paris Match című francia lapok is arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben a film a koncentrációs tábor legnehezebben elképzelhető helyszínein, a gázkamrákban és a krematóriumokban játszódik, a rendező elkerüli a „kukkolás” csapdáját, nem rekonstruálja másik állandó eleme Tálamon Alfonz szobrának megkoszorúzása. És az is hagyománnyá vált az évek során, hogy a díjazottak egy fotó erejéig helyet foglalnak a pádon kollégájuk bronzszobra mellett, mintegy bevonva a tragikus körülmények között elhunyt írót a történésekbe. Ezúttal Szalay Zoltán, Vida Gergely és Tóth László tett így, mindannyian második alkalommal. (Tóth László korábban Forbáth-díjat vehetett át, idén pedig ő kapta a Sinkó Tibor-dí- jat). Szalay Zoltán a Drága ven- delinek című regényért kapott Talamon-díjat. Csanda Gábor kritikus így méltatta a művet: , A jelek szerint azoknak a könyveknek a sorát gyarapítja, amelyeket mind az irodalommal hivatásosan foglalkozó közönség, mind az átlagolvasó szívesörömest és elismeréssel fogad. Ráadásul a mű nagyon szerencsésen ötvözi a művészileg hitelest a fogyasztóilag sikeressel, sőt, a kettőt nem is olyan egyszerű benne különválasztani. Prózatechnikailag bonyolultságában is bravúros megoldás, hogy az eseményeket egy magát krónikásnak nevező és pártatlannak feltüntető elbeszélő mondja el, miközben természetesen nem pusztán elbeszélője a történéseknek, de nem is simán kutató rekonstruálója. /.../ Összetetté az teszi ezt a bravúrt, hogy maga a krónikás is hangsúlyozottan teremtett alak, szereplője a könyvnek, így fordulhat elő, hogy a krónikást mint narrátort egy fölérendelt, másik narrátor láttatja, beszéli el, vezeti vagy vezeti meg.” Vida Gergely személyében egy másik duplázó díjazott lépett a színpadra átvenni az elismerést Hodossy Gyulától, a Szlovákiai Magyar írók Társaobszcén és részletes módon a helyszíneket, hanem végig e- gyetlen fogoly szemszögéből láttatja a dolgokat, az ő gesztusait és tekintetét követi a kamera. A Paris Match szerint „meglepő, sőt megdöbbentő lenne, ságának elnökétől, Demóverzió című verskötetéért. Az a megtiszteltetés ért, hogy a Forbáth- díjat érő műről én oszthattam meg gondolataimat a közönséggel. A szerző olyan gyermekkori élményeket, képeket, tapasztalatokat, elfojtásokat fed fel a tematikusnak tekinthető kötetben, amelyek valamiért a mai napig hatással vannak rá. De ne egy gyermekszemmel láttatott világot képzeljünk el, ne is egy nosztalgikus visszatekintést a romlatlan, tiszta létre, sokkal inkább valamiféle továbbgondolt múltat. Olyan ez, mint amikor a fényképész nem csak rögzít, hanem később különböző utómunkálatokat is végez a fotón. Itt nem a szem exponál, hanem az emlékezet. ha a Saul fia díj nélkül távozna Cannes-ból”, a Le Nouvel Ob- servateur című lap pedig a főszereplő Röhrig Gézának adná a legjobb alakítás díját. A Libération és a Le Figaro című lap is úgy vélte, hogy az És a vékony filmrétegen megtapadnak az ujjlenyomatok, szépen, jól kivehetően. Vida Gergely rendkívüli szuggesztivitás- sal hívja elő a továbbgondolt valóság részleteit. A Simkó Tibor-díj egészen új keletű, tavalyelőtt alapította az írószervezet azzal a céllal, hogy méltó rangra emelje a szakmai szempontból meglehetősen mostoha helyzetben levő hazai magyar gyermekirodaimat. Az elismerést kétévente osztják ki, először Z. Németh István költő és író vehette át, idén pedig ő méltatta a friss díjazott, Tóth László meseregényét, A boszorkány porszívóját. Feladata egyszerre tűnt könnyűnek és nehéznek, mivel már gyermekkora óta olvassa Tóth László verseismereüen Nemes Jeles László úgy robbant be első filmjével a cannes-i fesztiválon, ahogy 2006-ban Jonathan Littel a Goncourt-díjat nyert Jóakara- túak című regényével. A Libération szerint ugyanakkor az it és meséit, fiatal felnőttként pedig alaposan beleásta magát a gyermekirodalom történetébe. Beszédében érezhető volt a személyes kötődés, amely a felnőtt elemző alaposságával párosult, de benne volt a szülő és a kolléga attitűdje is - előbbi bizonyítéka, hogy Z. Németh is szerepeltette már saját lányait meseregényben, utóbbi pedig oly módon, hogy a méltatásba időnként Tóth László meseregényének jellegzetes fordulatait is belopta. Az estet kellemes meglepetésként két kisfiún zárta az idei díjazottakról, valamint Diószegről. Mindkettőt a város polgármestere, Szabó Antal rakta össze képkockákból, életrajzi adatokból és mozgóképekből. „ambiciózus és virtuóz” alkotás, amely „remegő bénultsággal” köti le a nézőt az egész vetítés alatt, elveit és célját illetően is kérdéseket vet fel. A Saulra koncentráló nézőpont Dider Péron kritikus szerint egy videojáték mozgására emlékeztet. A módszerrel a rendező elkerüli az áldozatok arcának és tekintetének filmezését, s ezzel az érzelgősséget is, ugyanakkor kizárja a tanúságtétel dimenzióját. A Le Figaro szerint a kockázatos témaválasztású filmet sokan fogják majd mindenféle rosszal vádolni, noha „a rendező nem lépi át a jó ízlés határát, és megáll a borzalom ajtajában. /.../ A kérdés mégis felmerül, hogy hova akar eljutni.” A bemutató után az egyik legjelentősebb amerikai forgalmazó, a Sony Pictures Classics megvette a Saul fia című filmjének észak-amerikai forgalmazásijogait. A cannes-i hangulat alapján úgy tánik, az amerikaiak díjesélyesnek érzik az alkotást a jövő évi Oscar-gálán, és ezt kívánják előkészíteni a film megvásárlásával. (MTI, k) 1945: a béke éve? Pozsony. 1945: a béke éve? címmel a pozsonyi magyarok és németek kilakoltatása kezdetének 70. évfordulójára emlékezik a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szerdán, 17.00-kor kezdődő hagyományos rendezvénye, a Múzeumi Szalon keretében. A múzeum pozsonyi székházában, a Brämer-kúriában (Žižka utca 18.) Miklósi Péter Popély Árpád történésszel, egyetemi oktatóval, valamint Ploczek Erzsébettel, az események tanújával beszélget, (k) Májusi téma: a gyerekirodalom Pozsony. Hol volt, hol nem volt címmel megjelent az Irodalmi Szemle májusi száma, benne magyar és világirodalmi szerzők gyermekirodalmi szövegeivel. A lapszámot csütörtökön 19.00-kor mutatják be a szerkesztők a Café Nappaliban (Véd- cölöp út 54.). Közreműködik: Vig Balázs meseíró, A rettegő fogorvos, a Három bajusz gazdát keres és a Puszirablók című nagy sikerű kötetek szerzője. (k) 2015 európai múzeumának választották az amszterdami intézményt Győzött a Rijksmuseum Amszterdam/Glasgow. Az amszterdami Rijks- museumot választották a 2015-ös év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije az újonnan nyitott vagy alaposan átalakított múzeumoknak ítéli oda az elismerést. A zsűri szerint a Rijksmuseum átalakítása rendkívül jól sikerült. Az indoklás kiemeli az eredeti freskók „lélegzetelállító” restaurálását, a világhírű festmények elegáns elhelyezését, az új ázsiai művészeti pavilont és az új középkor-galériát. Az 1885- ben épült amszterdami múzeum 2013 áprilisában nyüt meg új ra tíz évig tartó renoválás után. A Rijksmuseum főleg régi holland mesterek műveiről ismert, leghíresebb képe Rembrandt Éjjeli őijárata. (MTI) A Paris Match azt írja: megdöbbentő lenne, ha Nemes Jeles László rendezése díj nélkül maradna a filmfesztiválon A sajtó szerint a Saul fia Cannes első igazi revelációja Clara Royer, a forgatókönyv társszerzője, Nemes Jeles László rendező, Erdély Mátyás operatőr és Röhrig Géza, a Saul fia főszereplője a film cannes-i bemutatója előtt (TASR/AP-felvétel)
