Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-18 / 112. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 18. www.ujszo.com WM3MEMM „Császári” Putyin-szobor Szentpétervár. Vlagyi­mir Putyint római császár­ként ábrázoló mellszobrot lepleztek le az orosz elnök szülővárosának, Szentpé­tervárnak a közelében, Kasszimovóban. Az alko­tást a térségbeli kozákok készíttették, akik ily mó­don szeretnék megköszön­ni az államfőnek a koráb­ban Ukrajnához tartozó Krím félsziget tavaly már­ciusi bekebelezését. Az 50 centiméteres szobor Pu­tyint komoly arckifejezés­sel, ókori római tógában és korabeli fegyverzettel mu­tatja. A kezdeményezés öt­letgazdái elárulták, hogy a szombaton leleplezett mellszobrot a jövőben két­szer nagyobb bronzszobor­ra cserélik. (MTI) Ukrán válság: megint lőttek Kijev. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokújra civil célpontokat támadtak a katonai állások mellett, éjjel több mint tíz telepü­lést vettek tűz alá - közölte tegnap a kijevi hadmű­veleti parancsnokság. A közlemény szerint a szaka- dárok nehézfegyvereket is bevetettek: harckocsikkal és páncélosokkal támad­tak, valamint rakétarend­szerekkel, aknavetőkkel, gránátvetőkkel nyitottak tüzet. Több helyen orvlö­vészek is „dolgoztak”. A legsúlyosabb helyzet Do- nyeck környékén alakult ki, Luhanszktól északra két települést érték lövések. Andrij Liszenko katonai szóvivő tegnapi sajtótájé­koztatóján elmondta, hogy az előző 24 órában három katona halt meg és 17 szenvedett sérüléseket a harcokövezetében. (MTI) Kiadták Polonszkijt Phnompen. Kambo­dzsa kiadta Oroszország­nak a hazájában csalással vádolt Szergej Polonszkij milliárdost, áld illegálisan tartózkodott az ázsiai or­szágban. A férfit pénteken vették őrizetbe, mert már két éve lejárt a vízuma. Az orosz hatóságok 2013-ban emeltek vádat a Mirax Group építőipari konszern volt elnöke ellen, akit „moszkvai felhőkarcoló­királyként” emlegettek. A vád szerint 5,7 milliárd ru­belt vett fel befektetőktől, majd csődbe vitte a céget. Polonszkijt az Interpol is körözte. A 42 éves milliár­dos korábban azt nyilat­kozta: ártatlan, és Orosz­országban csak azért emel­tek vádat ellene, hogy a hatóságok ellenőrzés alá vonják gazdasági érde­keltségeit. (MTI) Halálra ítélték Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt és a Muzulmán Testvériség további 105 tagját Három bíróval fegyveresek végeztek a tárgyalás után ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Halálra ítélték szom­baton Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt abban a per­ben, amelyet azzal a váddal in­dítottak ellene, hogy „külföldi fegyveresek” segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban. Néhány órával a szombati tárgyalás után három bíróval végeztek fegyveresek a Sínai-félsziget északi részén, el-Arís városá­ban. Sajtójelentések szerint a támadók golyózáport zúdítot­tak a bírókat szállító mikro- buszra, amelynek sofőrje is a helyszínen életét vesztette. Egy bíró sebesülésekkel élte túl a merényletet. Az egyiptomi köz­vélemény szerint a merénylet válasz volt a halálos ítéletre. A szombaton lezárult perben az iszlamista exelnök mellett a Murszi és társainak tárgyalását az Amnesty International is szín­játéknak nevezte (TASR/AP-felvétel) Muzulmán Testvériség további 105 tagja ellen hoztak halálos ítéletet, sokan közülük szökés­ben vannak. Az ügy egyébként 2011. január 28-ig nyúlik vissza: a vádpontok szerint há­rom nappal a Mubarak-rezsim- nek véget vető forradalom ki­robbanása után mintegy 800 fegyveres jutott be az országba a Gázai övezettel közös határ alatt húzódó csempészalaguta- kon át, majd három csoportra oszolva lerohantak két kairói és egy észak-egyiptomi börtönt. A nehézfegyverekkel felszerelt milicisták között volt a Gázai övezetet uraló szélsőséges szer­vezet, a Hamász, valamint a Hezbollah libanoni síita párt és milícia számos tagja. A fegyve­resek Murszin és a testvériség számos bebörtönzött vezetőjén kívül mintegy 20 ezer rabot szabadítottak ki. A rajtaütések során több mint 50 rendőr vesz­tette életét. Egy másik perben is ítélet szü­letett szombaton, amelyben Murszi szintén a vádlott, ebben az eljárásban azonban róla nem hoztak döntést. Az ügy vádpont­jai szerint a 2013. július 3-án megbuktatott elnök és társai „külföldi szervezeteknek kém­kedtek Egyiptomon belüli ter­rortámadások végrehajtásának céljával”. A perben 16 vádlott halálbüntetéséről döntöttek. Mindkét perben június 2-án véglegesítik az ítéleteket: az or­szág előírásai szerint halálbün­tetés csak az egyiptomi főmufti, azaz a legfőbb vallási méltóság véleményezése után léphet ér­vénybe, bár a bírók nem kötele­sek figyelembe venni a szavát. Recep Tayyip Erdogan török államfő, a testvériség egyik fő támogatója a döntéssel kapcso­latban álszentséggel vádolta a Nyugatot. „Míg a Nyugat meg­szünteti a halálbüntetést, tétle­nül figyeli az Egyiptomban eg-, ymás után hozott halálos íté­leteket”-mondta. Az eljárást az Amnesty International emberi jogi szervezet is aggályosnak ítélte: „színjátéknak” nevezte a bírói határozatot, és Murszi sza­badlábra helyezését vagy peré­nek újratárgyalását követelte. Ha felsőbb szinten nem változtatják meg az ítéletet, a büntetést méreginjekció beadásával fogják végrehajtani Halálos ítéletet hoztak Carnajev ügyében Boston. Dzsohar Carnajev halálra ítélése mellett döntött pénteken Bos­tonban az esküdtszék. Carnajevet már koráb­ban bűnösnek találták a 2013-as bostoni marato­ni futóverseny nézői és versenyzői elleni rob­bantásos merénylet el­követésében. A12 es­küdt 14 és fél órán át ta­nácskozott, és több vád­pont alapján is egyhan­gúlag a halálbüntetés mellett döntött. e MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Carnajev ügyvédjei, akik a per folyamán a letöltendő élet­fogytiglani szabadságvesztés mellett érveltek, várhatóan fel­lebbezni fognak. Ez több évig, akár évtizedekig elhúzódó eljá­rás lehetőségét vetíti előre. Ha felsőbb szinten nem változtat­ják meg az ítéletet, a büntetést méreginjekció beadásával fog- jákvégrehajtani. A 2013. április 15-i bostoni kettős robbantásban hárman - köztük egy 8 éves kisfiú - életü­ket vesztették, 264-en pedig megsebesültek. A két kuktafa­zékba rejtett, házilag szerkesz­tett pokolgéppel elkövetett me­rénylet következtében 17-en vesztették el a lábukat. A me­rényletet Dzsohar bátyjával, Tamerlan Carnajewel követte el, aki később a rendőrséggel vívott tűzharcban életét vesz­tette. Ez volt a legsúlyosabb ter­rortámadás, amelyet amerikai területen 2001. szeptember 11. óta elkövettek. A fivérek a rob­bantás után néhány nappal egy rendőrt is agyonlőttek. Steven Mellin helyettes szö­vetségi ügyész azzal érvelt, hogy Carnajev az al-Kaida ideo­lógiáját követő meggyőződéses terrorista, aki politikai állás­pontjának megjelenítése érde­kében gyilkolt válogatás nélkül. Judith Clarke védőügyvéd - akinek korábban több híres bűnügy vádlottjának esetében is sikerült kivédenie a halálos ítéletet - elismerte, hogy a vád­lott elkövette az összes bűn- cselekményt, amelyben elma­rasztalták. Záróbeszédében ugyanakkor ismételten azzal érvelt, hogy védence dzsihadis- ta bátyja befolyása alá került, aki vezető szerepet játszott mind a robbantásban, mind a rendőrgyilkosságban. Az es­küdtszék nem adott hitelt Dzsohar Carnajev megbánásá­nak, helyt adott a súlyosbító kö­rülmények többségének, az enyhítő körülmények közül pe­dig többet elvetett. Massachusetts államban 1984-ben eltörölték a halálbün­tetést, de az ítéletről nem álla­mi, hanem szövetségi szintű bí­róságon döntöttek. A szerződésben szereplő „Palesztin Állam" megnevezést sérelmezik Izrael bírálja Abbász szentszéki lobbiját Abu Szajjaf az olaj- és gázeladásokat intézte Megölték az Iszlám Állam egyik pénzügyi vezetőjét MTI-HÍR Al-Amr/Washington. Az USA különleges erői megölték az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadis- ta szervezet egyik vezetőjét egy Szíria területén végrehajtott akcióban - közölte szombaton a Fehér Ház és a Pentagon. A tunéziai származású Abu Szajjaf az amerikai hatóságok szerint a Szíriában és Irakbanje- lentős területeket, köztük olaj- és földgázmezőket uraló szélső­séges szervezet egyik pénzügyi vezetője volt. Fontos szerepet játszott az IÁ illegális olaj- és gázeladásainak egýengetésé- ben, ami a csoport egyik legfőbb bevételi forrása. A Szíria keleti részén, Al-Amrban végrehajtott akciót Barack Obama amerikai elnök rendelte el. A rajtaütés során az amerikai katonák őri­zetbe vették Abu Szajjaf felesé­gét, akit jelenleg Irakban tarta­nak fogva. Az amerikaiak azt gyanítják, hogy a nő is fontos szerepet játszott a dzsihadista szervezet vezetésében. Bernadette Meehan, az ame­rikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője közölte, a dzsihadis- tát azután ölték meg, hogy tü­zet nyitott az amerikai kato­nákra. A műveletet az iraki ha­tóságok teljes beleegyezésével, a nemzeti és nemzetközi joggal összhangban hajtották végre - tette hozzá. MTI-HÍR Jeruzsáletn/Róma. Izrael bírálta Mahmúd Abbász palesz­tin elnököt amiatt, hogy szerin­te vatikáni látogatását is - mint más nemzetközi fórumokat - politikai célokra használta fel. Abbászt magánkihallgatáson fogadta szombaton Ferenc pá­pa. A Szentszékközleménye sze­rint az egyházfő és Abbász az audiencián megvitatta a meg­akadt izraeli-palesztin békefo­lyamat helyzetét, kifejezték re­ményüket, hogy folytatódnak a közvetlen tárgyalások a felek között, melyek elvezetnek a konfliktus megoldásához. „Sajnálatos, hogy Mahmúd Abbász nemzetközi fórumokat használ fel Izrael támadására, ahelyett, hogy visszatérne a tár­A katolikus egyházfő és a pa­lesztin elnök megvitatta a meg­akadt izraeli-palesztin békefo­lyamat helyzetét (TASR/AP) gyalóasztalhoz, amely a megfe­lelő mód a politikai elképzelések megvalósítására és a békekö­tésre” - jelentette ki az izraeli külügyminisztérium szóvivője. Izrael csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a Vatikán hivatalosan elismerte a palesz­tin államot abban a szerződés­ben, amely a katolikus egyház Palesztinái tevékenységét sza­bályozza. Ebben szerződő fél­ként a Palesztinái Felszabadítási Szervezet helyett a Szentszék a „Palesztin Állam” megnevezést használja. A Szentszék, amely 1993 óta tart fenn diplomáciai kapcsola­tokat Izraellel, 1999 óta hason­ló megállapodásról tárgyal a palesztin állammal, a félévente tartott fordulók eddig mind eredménytelenül végződtek. A tárgyalásról kitiltották a kamerákat, de a szemtanúk szerint Dzsohar Camajev nyugodtan fogad­ta az ítéletet (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom