Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-14 / 109. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 14. www.ujszo.com A Híd a törvény visszavonását kérte Második olvasatban az új közoktatási törvény 1BOS EMESE Pozsony. Személyeskedő megjegyzéseket követő éles vita után második olvasatba utalta a parlament a közoktatási törvény módosító javaslatát, mely egyebek mellett lehetővé tenné az alsó tagozat négy osztályainak összevonását, kitolná az iskolai beíratások időpontját, szabályozná a szakközépiskolák osztályainak összevonását és a diákok szakváltását, valamint korlátozná az iskolatanácsok jogkörét. A jogszabálytervezet ellen a szülők és a szakma aláírás- gyűjtésbe kezdett, fenntartásaikkal Juraj Draxler oktatási miniszter kisebb-nagyobb mértékben azonosulni tudott. Robert Fico kormányfő viszont megígérte a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS), hogy a módosítást követően az iskolák és óvodák igazgatóit a fenntartó, azaz a polgármesterek választhatják meg. A legnagyobb vitát éppen ez váltotta ki a parlamentben. A smeres képviselők - akik közül többen polgármesterek és megyefőnökök is egyben - teljes mellbedobással a tervezet mellett, és a fenntartók jogkörének megerősítése mellett érveltek. Az ellenzék szerint ezzel sérül az iskolai demokrácia, és háttérbe szorul a szakmaiság. Alojz Hlina (független) élesen bírálta az alsó tagozatos osztályok összevonására vonatkozó javaslatot. Véleménye szerint a polgármesterek és a képviselők eddig is, pusztán egoizmusból igyekeztek minden áron megtartani a kisiskolákat még akkor is, ha 300 gyerek helyett mindössze 30 látogatja. „Most azzal az új mottóval álltak elő, hogy juszt is megtartjuk a magyar, illetve a szlovák kisiskolákat, még annak árán is, ha egy osztályba négy évfolyam fog tanulni. Önök mind elvesztették a józan eszüket? Én nem járatnám ilyen iskolába a gyerekemet” - mondta felszólalásában Hlina. Ellenzéki és kormánypárti képviselők is élesen bírálták fellépését. A törvénytervezetet módosító javaslat nélkül második olvasatba utalta a plénum. RÖVIDEN Kisebb lesz a büntetés Pozsony. Eddig az útdíj 150-szeresére, maximálisan 2250 euróra büntethették meg a teherautó-sofőröket, ha nem fizettek az útdíjköteles szakaszokon. Júliustól a kiszabható büntetés felső határa 1050 euróra csökken. Azok, akik a helyszínen kifizetik a bírságot, a jelenlegi 1500 euró helyett 700 euróval megúszhatják a büntetést. (TASR, ie) Megszüntették az eljárást Pozsony. Leállította a nyomozást a rendőrség az ellen a család ellen, melynek tagjai kenőpénz elfogadása miatt jelentették fel Viliam Fischer kardiológust. A család jelentősen hozzájárult a bűncselekmény felderítéséhez - magyarázta a rendőrség lépését Martin Wäldl szóvivő. Viliam Fischer először tagadta, hogy bármit is elfogadott volna a páciensétől, illetve annak hozzátartozóitól. Később vádalkut kötött és elismerte a korrupciót. (TASR, ie) A Váhostavot 2012-től csőd fenyegette Pozsony. Már három évvel ezelőtt is kockázatos volt a Váhostav, állítja a Bisnode Slovensko vállalati információs társaság. Elemzésük alapján ugyanis, ha egy vállalat jelentős tartozást halmoz fel az egészségügyi és a szociális járulékokból, az növeli az adott vállalat csődjének veszélyét. Bár a Váhostav 2012-ben komoly nyereséggel dolgozott, az adatok alapján már akkor a kockázatos vállalatok közé tartozott. (TASR, ie) Szlovákia az utolsó előtti Pozsony. Szlovákia katasztrofálisan gyengén teljesít az uniós alapok lehívásával kapcsolatban, ezért Robert Fico kormányfőnek vállalnia kell a politikai felelőséget - állítja az ellenzék. A pénzügyminisztérium adatai alapján a rendelkezésére álló pénzcsomagból Szlovákia eddig mintegy 4 milliárd eurót nem tudott felhasználni, miközben a beruházások 82%-a uniós pénzből valósul meg. A többi tagországhoz viszonyítva Szlovákia az utolsó előtti helyen áll az alapok fel- használását illetően, csak Romániát előzzük meg. (TASR, ie) Kvasnička távozott a KDH-frakcióból Pozsony. Távozott a KDH parlamenti frakciójából Marian Kvasnička, miután pártja tudta nélkül Henrieta Crkoňovát jelölte az Állami Számvevőszék elnöki posztjára. Közben az ellenzék többsége Maroš Žilinkát támogatja. A KDH ultimátumot adott a képviselőnek, aki önként kilépett a frakcióból, ám egyelőre a párt tagja marad. (TASR, ie) Az ellenzék szerint a jogszabály alkotmányellenes: diszkriminálja a nyugdíjpénztárak tagjait Júliustól 30 ledolgozott évért legalább 269,40 euró nyugdíj jár Pozsony. Július elsejétől emelkednek a legalacsonyabb nyugdíjak, a szabályozás azonban csak korlátozott mértékben vonatkozik azokra, akik a kétpilléres rendszerből mentek vagy mennek nyugdíjba. A szabályozás a jelenlegi nyugdíjasokra is vonatkozik, a Szociális Biztosító júliustól átszámítja a legalacsonyabb járadékokat. LAJOS P. JÁNOS A nyugdíjasnak egy feltételt kell teljesítenie: legalább 30 ledolgozott szolgálati évvel kell rendelkeznie, ebben az esetben a nyugdíja júliustól 269,50 euróra emelkedik, ha eddig ennél alacsonyabb volt. Ez az összeg a létminimum 136%-a, a kormány így határozta meg a legalacsonyabb járadékot a ledolgozott évek figyelembe vétele mellett. Aki azonban nem rendelkezik a minimális szolgálati idővel, hiába alacsonyabb a nyugdíja, júliustól sem kap majd többet. A minimálnyugdíj a szolgálati évek számának arányában emelkedik, 39 ledolgozott évig évente a létminimum 2 százalékával, tehát mintegy 4 euróval. A 40. ledolgozott évtől viszont már a létminimum 3 százalékát kapja pluszban a kisnyugdíjas minden további ledolgozott évért, vagyis évenként mintegy 6 euróval nő a járadék. 44 ledolgozott évért legalább 334,70 eurót kell majd kapnia. A létminimum emelkedésével nő a minimális nyugdíj összege is. A járadék alsó határának meghúzását az ellenzék is támogatta, amit viszont kifogásolt, hogy a kétpilléres rendszerbe tartozókra nem vonatkozik majd teljes mértékben. A Szociális Biztosító az ő esetükben csökkenti a minimális járadék összegét a nyugdíjpénztárba befizetett járulékok alapján. Ivan Švejna (Híd) szerint ez az intézkedés diszkriminatív és ezért alkotmányellenes. Ó a diszkrimináció elkerülése érdekében javasolta, hogy a kisnyugdíjas a második pillérben megspórolt pénzét fizesse be a Szociális Biztosítóba, ennek fejében viszont ő is megkapná a teljes összegű minimálnyugdí- jat. A smeres többség ezt tegnap elutasította. Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint nem lenne igazságos, ha kiegészítenék azok nyugdíját is, akik a második pillér tagja voltak. „Semmi keresnivalója annak a második pillérben, aki csak minimális nyugdíjat fog kapni” - jelentette ki a szociális ügyi Ilyen lesz a minimális nyugdíj Ledolgozott Minimálévek száma nyugdíj 30 269,50 31 273,36 32 277,33 33 281,29 34 285,25 35 289,21 36 293,17 37 297,14 38 301,10 39 305,06 40 311,00 41 316,94 42 322,89 43 328,83 44 334,77 45 340,71 * Forrás: szociális ügyi minisztérium minisztérium vezetője. Egyben azonban azt is hozzátette, hogy nem akarnak senkit „kikergetni” a második pillérből, de figyelmeztetett arra, hogy az most éppen nyitva áll, és aki akar, az a távozhat belőle. Az ellenzék viszont arra figyelmezteti a kormányt, hogy az adófizetők már jelenleg is több száz millió euróval támogatják az egypilléres rendszer nyugdíjasait, ami szintén nem igazságos. A Szociális Biztosító ugyanis nem tudja fedezni a nyugdíjkiadásait saját forrásból, az állami költségvetésből évente mintegy 900 millió eurót kap a hiánya felszámolására. Ha a csomag átmegy, decemberben újabb menedékkérőket „osztanának szét" 319 menekültet kellene befogadnunk ÚJ SZÓ-HÍR Brüsszel/Pozsony. Szétosztaná az Európai Unió a határain belülre érkező menekülteket. Az ok: néhány tagállam, elsősorban a gazdagabbak, sokkal több menekülttel kell, hogy megbirkózzanak, mint a többség. A tavaly érkező több mint 600 ezer menedékkérő bő harmada például Németországot választotta. Az Európai Bizottság tegnap bemutatott tervezete alapján első körben 20 ezer menekültet osztanának szét kvóták alapján: Szlovákia 319-et kapna. Az Eurostat adatai alapján egyébként tavaly 330-an folyamodtak menekültstátuszért nálunk. Összehasonlításként: Magyar- országon ez a szám 43 ezer, Németországban 203 ezer volt. A rendelkezésbe bele kell egyeznie az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak is. Kérdéses, sikerül-e megszerezniük a többséget: a közép-európai tagállamok nagy részének nem tetszik Brüsszel öüete. Robert Fico miniszter- elnök tegnap is bírálta a javaslatot. Kérdéses ugyanakkor, az otthon hangos kormányfők Brüsszelben hogyan fognak szavazni, főként, hogy első körben kevés menekült befogadásáról lenne szó, ráadásul ehhez 50 millió eurós pénzügyi keret is járna. Ha ez a csomag átmegy, akkor a már az EU területén lévő menekültek elosztása is előkerül hamarosan. Erről 2015 végére születik konkrét javaslat. A mostani 20 ezer így egyfajta tesztelésnek is értelmezhető, és ha ez júniusban átmegy az uniós csúcson, akkor decemberre osztanak még embert ezen felül is. (MSz) Nagyszombat megye: öt magyarlakta település 135 ezer eurót kapott a kormánytól Gazdag régióban osztogatott a kormány 1BOS EMESE Ispáca (Špačince). Két év alatt immár másodszor tartotta Nagyszombat megyében kihelyezett ülését a Fico-kabi- net. A gazdasági és szociális helyzet javítására több mint 9 millió eurót osztott szét a kormány, holott gazdasági szempontból az ország egyik legjobb helyzetben levő régiójáról van szó. A statisztikai adatok alapján Nagyszombat megyében tavaly év végén 6,4% volt a munkanélküliségi ráta. Robert Fico kormányfő elismerte, hogy a megye nem küzd olyan súlyos gondokkal, mint más régiók. ,Azért vagyunk itt ismét, hogy konfrontálódjunk a ténnyel, az ország régiói között óriási különbségek vannak” - magyarázta Fico, hogy miért kellett a hasonlóan gazdag Pozsonyból Nagyszombat mellé menni. Radoslav Procházka (Sieť) arra figyelmeztetett, hogy a kilencmillió eurós támogatás mintegy 60%-át smeres, 33%-át független polgármesterek vezette települések kapták. Kétmillió eurót költhetnek útjavításokra, iskolák és óvodák korszerűsítésére, önkormányzati hivatalok, ravatalozók és egyéb középületek felújítására. Ötmillió eurót kaptak a természeti katasztrófák okozta károk elhárítására, és a helyi tűzoltóállomások felújítására. A nagyszombati kórház 1,8 millió eurót költhet felújítási munkálatokra. A támogatást 64 település között osztották szét, a legnagyobb összeget, 200 ezer eurót a vendéglátó Ispáca község útjavításra és járdaépítésre fordíthatja. Fico állítja: az összeg indokolt volt, és nem vették figyelembe, hogy kormánypárti polgármester vezeti a községet. Információink szerint Albár 15 ezer, Egyházkarcsa 20 ezer, Lég 50 ezer, Nyékvárkony 20 ezer, Alsószeli pedig 30 ezer eurós támogatást kapott a kabinettől. (TASR, ie) Több pénzt hoz a postás a kisnyugdíjasoknak (fotolia.con
