Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-13 / 108. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 13. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Janisz Varufakisz pénzügyminiszter szerint az athéni kassza két héten belül kiürülhet Folytatódik a görög időhúzás Jerom Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke (jobbról) ugyan szorít Görögországnak, azonban e hétm is figyelmeztette Janisz Varufakisz görög pénzügyminisztert, hogy mire számíthat Athén, ha nem hajtja végre a szükséges reformokat (TASR/AP-felvétel) Brüsszel. Továbbra is rend­kívül bizonytalan Görög­ország sorsa: vagy sikerül megállapodniuk egy kel­lemetlen reformprogram­ról, vagy kockáztatják a csődöt, és az eurózónából való kilépést. A tárgyalá­sok Athén és a nemzetközi hitelezők között egyre fe­szültebbek, miután a gö­rög kormány lassan kifut a pénzből, a jelenlegi men­tőprogram pedig június­ban lejár. ÖSSZEFOGLALÓ Az eurózóna pénzügyminisz­terei a hétfő esti találkozójukat követően csak egy nyilatkozatot adtak ki, amelyben „üdvözlik, hogy sikerült felgyorsítani az ér­demi egyeztetéseket a görög mentőcsomagról”, de megjegy­zik, hogy a nézetkülönbségek áthidalásához további idő és erőfeszítés szükséges. Az euró­csoport továbbra is a február 20-án Brüsszelben kelt megálla­podást tekinti tárgyalási alap­nak. Akkor abban állapodtak meg, hogy június végéig meg­hosszabbítják az Athénnak re­formokért cserébe biztosított mentőprogramot. Reformok nélkül nem lesz pénz Athén akkor juthat hozzá a mentőprogramban neki elkülö­nített további pénzhez, ha sike­rül megállapodni az új reform- programról. A most elfogadott közös nyilatkozat megerősíti ezt, kimondván: az eurócsoport akkor dönt a „lehetséges folyósításról”, ha szakértői szin­ten sikerül megállapodni. Jem­en Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón annyit ponto­sított a nyilatkozat szövegéhez képest, hogy a pénz folyósításá­hoz természetesen a reformok megvalósítását is meg kell kez­deni, nem elég pusztán megál­lapodni róluk. A tanácskozást követően Janisz Varufakisz gö­rög pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy a likviditás kérdése sürgős, nincs értelme kertelni, az athéni kassza két héten belül kiürülhet. E héten még fizettek A görögök egyelőre képesek fizetni tartozásaikat. Egy nappal a tegnapi határidő előtt, vagyis már hétfőn átutalták a Nemzet­közi Valutaalapnak (IMF) az ak­tuális hiteltartozást, mintegy 750 millió eurót. Ezzel legalább három hétre viszonylagos nyu­galom köszönthet a görög kincs­tárra, hiszen nincsenek adósság­lejáratok, igaz a május végén esedékes nyugdíj- és közszféra­beli kifizetések teljesítése to­vábbra is kérdéses. Sok függ at­tól, hogy az Európai Központi Bank megemeli-e, illetve nem korlátozza-e a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti hitelkeret (ELA) méretét, amiből ezek a bankok görög állampapírokat vásárolnak, és így tartják fizető- képessége határán a görög kincstárat. Az eurózóna illetéke­sei felől olyan jelzések érkeztek az utóbbi napokban, hogy csök­kent az esélye az EKB hajlandó­ságának, hogy az ELA keretét to­vább emelgesse, hiszen a görög reformprogrammal kapcsolatos egyeztetések vontatottan ha­ladnak. Vitatott népszavazás Mindeközben nagy figyelmet keltett Wolfgang Schäuble né­met pénzügyminiszternek az a megjegyzése, hogy jó ötletnek tartaná, ha Görögország nép­szavazást tartana a mentőcso­magról. Dijsselbloem szerint azonban ennek a kérdésnek áz eldöntése kizárólag a görögökre tartozik. Utalt rá, hogy amennyiben egy ilyen referen­dumot írnának ki, az csak újabb időveszteséget jelentene, hiszen addig késne a reformok végre­hajtása. Klaus Regiing, a Görög­országnak formailag a hiteleket nyújtó európai pénzügyi alapok (EFSF és ESM) vezetője emlé­keztetett rá, hogy mindössze hat hét maradt június végéig, ami­kor véget ér a második görög program. Megnőtt a Grexit esélye A megegyezés azért is égető, mert júliusban és augusztusban újabb komoly összegeket kell törleszteniük a görögöknek. Az időhiány súlyos problémát je­lent, amennyiben a felek a kö­vetkező hetekben nem jutnak megállapodásra, az nagy eséllyel a csődöt is jelentheti a hellén állam számára, mellyel párhuzamosan komolyan meg­nő a „Grexit” esélye, vagyis Gö­rögország kilépése a monetáris unióból. A neves tőzsdei befektető, Marc Faber szerint ugyanakkor Európa nem fogja hagyni, hogy Görögország kilépjen az euró­zónából, mivel ezzel megerő­södhetne az orosz befolyás a Földközi-tenger térségében. A neves befektető szerint, ha meg­történne a görögök kilépése, ak­kor a NATO-tagországok, élü­kön az Egyesült Államokkal ag­gódhatnak, hogy Oroszország a mediterrán térségben szorosabb kapcsolatokat tud majd kiépíte­ni. (TASR, MTI, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szabályoznák az élelmiszerárakat Pozsony. Az üzletláncok a kelleténél nagyobb haszon­réssel adnak túl az élelmisze­reken, miközben az ősterme­lők és a feldolgozók alig nyer­nek valamit az üzleten, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) ezért állami beavat­kozást sürget az igazságosabb árképzés érdekében. Milan Semančík, az SPPK elnöke ugyan elismerte, hogy egy működő piacgazdaságban nem túl népszerű az élelmi­szerárak szabályozásáról be­szélni, szerinte azonban ez mára elkerülhetetlen. A ke­reskedők elvetélt ötletnek tartják a javaslatot. Katarína Fašiangová, a Modern Keres­kedelem Szlovákiai Szövet­ségének (SAMO) a vezetője szerint a kereskedők részese­dése ä fogyasztói áron több élelmiszerfajta esetében is alacsonyabb, mint a termelő­ké és feldolgozóké. (SITA) Jobban teljesít a szlovák ipar Pozsony. A szlovák ipar- vállalatok teljesítménye az elemzőket is meglepte: míg februárban alig 3%-kal nőtt a termelésük az egy évvel ko­rábbihoz képest, márciusra ez meghaladta a 10%-ot. Az idei első negyedévben ennek kö­szönhetően 5,3%-kal nőtt az ipari termelés Szlovákiában. Ä legnagyobb bővülést az élelmiszeriparban könyvel­hették el, csaknem 20%-osat, de több mint 14%-kal nőtt az elektronikai ágazat teljesít­ménye is. (SITA) Csúcson a Slovnaft nyeresége Pozsony. A Mól szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft a tavalyi veszteséges év után az idei év első három hónapjá­ban csoportszinten 17 millió euró nyereséget ért el, ami az elmúlt három év legjobb első negyedéves eredményének számít. A kőolaj-finomító, amely 2013 első negyedében 10 mülió euró nyereséget termelt, a tavalyi év azonos időszakát már 9 millió euró veszteséggel zárta. Az idei el­ső negyedévben 798 millió eurós árbevételt ért el, ami az eladások növekedése mellett az olajipari termékek haszon­kulcsának a növekedésével magyarázható, (ú) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLY, AM VALUTA Angol font 0,7164 BE Lengyel zloty 4,1028 D Cseh korona 27,394 E Magyar forint 306,57 D Horvát kuna 7,5800 BE Román lej. 4,4655 Japán Jen 134,85 BE Svájci frank 1,0396 □ Kanadai dollár 1,3532 BE USA-dollár 1,1239 n VÉTEL - ELADÁS I BANK iwzsm i CSEH KORONA 1 FORINT 1 Sberbank 1,15-1,08 28,23-26,58 318,32-290,90 OTP Bank 1,16-1,07 28,59-26,18 318,12-291,30 Postabank 1,15-1,08 28,37-26,45­Szí. Takarékpénztár 1,15-1,08 28,15-26,59 318,15-290,74 Tatra banka 1,15-1,08 28,22-26,57 316,78-292,70 ČSOB 1,14-1,09 28,10-26,71­Általános Hitelbank 1,15-1,08 28,23-26,59 318,62-291,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A finnek is megvennék az Énei tulajdonrészét Harc az áramtermelőért ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Három társaság nyújtotta be kötelező érvényű vételi ajánlatát a Szlovák Villa­mos Művek (SE) olasz Énei által birtokolt 66%-os részvénycso­magjára. Az Énei ugyan tovább­ra sem tette közzé a pályázókkal kapcsolatos részleteket, a Prav­da napilapnak azonban egy név nélkül nyilatkozó, Éneihez köze­li hírforrás megerősítette, hogy a Slovnaft és Magyar Villamos Művek alkotta páros, a cseh EPH és a finn Fortum tett ajánlatot a részvénycsomagra. A részvé­nyek iránt érdeklődik a szlovák kormány is, ez azonban már je­lezte, hogy a végső döntése az árajánlattól függ. A 66%-os részvénycsomag az előzetes becslések szerint 3,6 milliárd eurót ér, ha azonban levonjuk a cég tartozásait, csak 1-1,5 mili­árd euró marad. Az elemzők egy része szerint az Énei egymilliárd eurónál is alacsonyabb összegre (Pavol Funtál felvétele) számíthat a részvénycsomag el­adásából. Ha a szlovák kor­mánynak időközben sikerül el­adnia a Slovak Telekom 49%-os részvénycsomagját, több mint 800 milíió euró ütheti a markát, aminek egy részét az Énei tulaj­donrészének a megvásárlására fordíthatja. Robert Fico kor­mányfő a tervek szerint a jövő hónap közepén Rómában talál­kozik az Énei vezetőjével, Fran­cesco Staraceval, hogy megvi­tassa az eladással kapcsolatos részleteket, (mi, TASR) * V™Le*Webasto RmAK auto IA SK2MKO’ SEBŐ AUTOSALON j INCHEBA eme MAO Vstupenky kúpiš: Hcketportal MPl 50330

Next

/
Oldalképek
Tartalom