Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-11 / 106. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 201 5. MÁJUS 11. www.ujszo.com Két amerikai rendőr halála Washington. Ismeretlen támadók agyonlőttek két rendőrt - egy férfit és egy nőt - a Mississippi állambeli Hattiesburgban, a rendőrség hajtóvadászatot indított a Tettesek után. A rendőrök a kórházban haltak bele sebesüléseikbe. A támadás helyi idő szerint szombat éjszaka történt, indítékai nem ismertek. A rendőröket szolgálat teljesítése közben támadták meg. A tettesek a rendőrök gépkocsijával menekültek el a bűncselekmény helyszínéről. Hétfőn New Yorkban is megöltek egy rendőrt. (MTI) Terrortámadás a hírszerzés ellen Kandahár. Az afgán hírszerzés kandahári ki- rendeltségét támadták meg tegnap feltehetően tá- lib lázadók, de mindnyájan meghaltak a terrorcselekményben. Az egyik támadó robbanóanyaggal megpakolt gépkocsijával belerohant az épületbe, ahol az afgán hírszerzés gyorsreagálású egysége állomásozik. A robbanás után két másik fegyveres érkezett motorkerékpárral az épülethez, és tűzharcba keveredett az egység tagjaival. A merényletben mindhárom támadó meghalt, és megsebesült a hírszerzés egyik embere. A megtámadt épület Kandahár ipari negyedében fekszik, a robbantásban több gyárépületben is károk keletkeztek. (MTI) Tűzszünet lehet Jemenben Szanaa. A jemeni húszi lázadókkal szövetséges fegyveres erő tegnap elfogadta Szaúd-Arábia javaslatát az ötnapos humanitárius célú tűzszünet kihirdetéséről Jemenben. Saraf Lukman ezredes közölte, hogy elfogadják a tűz- szüneti javaslatot, de nem fogják válasz nélkül hagyni, ha „az al-Kaida vagy a mellette állók” megsértik a fegyvernyugvást. Előzőleg a húszi lázadók közleményt adtak ki arról, hogy kedvezően fognak fogadni minden erőfeszítést, mely véget vet a jemeni nép szenvedésének. Ez a közlemény arra utal, hogy ők is elfogadják a szaúdi tűzszüneti javaslatot. A lázadók elleni hadjáratot vezető Szaúd-Arábia csütörtökön tett javaslatot ötnapos humanitárius célú tűzszünet elrendeléséről, ami a tervek szerint holnap este léphetne életbe. Rijás gépei még tegnap is bombázták a jemeni célpontokat. (MTI) A hivatalban levő elnök, Bronislaw Komorowski és az ellenzéki Andrzej Duda a két fő esélyes - a második forduló dönthet Elnököt választottak Lengyelországban Tépelődés a szavazófülkében. Mivel a lengyel lakosság erősen megosztott, ezért két hä múlva valószínűleg újra voksolhat. (SITA/AP) Varsó. Tegnap tartották az elnökválasztás első fordulóját Lengyelországban, a szavazóhelyiségek 21 óráig voltak nyitva. Felmérések szerint a két hét múlva tartandó második fordulóban dől el, hogy a két legesélyesebbjelölt közül ki nyeri meg a választást: a hivatalban levő elnök, Bronislaw Komorowski vagy az ellenzéki Andrzej Duda. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Felmérések szerint szinte biztos, hogy csak a május 24-i, a második fordulóban dől el, hogy ki győz a lengyel elnökválasztáson. A kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski a legutóbbi felmérések szerint 39% körüli eredményre számíthat, a legerősebb ellenzéki párt, á Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének, Andrzej Dudának a támogatottsága 27-31%-os. Ha valóban a második fordulóra kerülne sor, döntőnek bizonyulhat, hogyan szavaz a harmadik legerősebb jelölt, az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz rockénekes híveinek a tábora. Kukiz a voksok 12-13 százalékára számíthat. Andrzej Duda nagyszabású, amerikai stílusú kampányának elején arról próbálta meggyőzni a választókat, hogy személye változást hoz a közvélemény szemében inkább passzív Ko- morowskihoz képest. Komorowski viszont az ukrán válsággal kapcsolatos biztonságpolitikai témákra helyezte a hangsúlyt, amelyek a felmérések alapján az aktuálpolitikai témák közül a leginkább érdeklik a lengyel közvéleményt. A további jelöltek közül az euroszkeptikus KORWIN párt elnöke, Janusz Korwin-Mikke támogatottsága 5 százalék, továbbá 4 százalékot kaphat Magdalena Ogórek, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltje, a csinos, fiatal korábbi televíziós műsorvezető. Szintén 4 százalékon áll Adam Jarubas, a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje. A többi jelölt támogatottsága 2 százalék alatt van. A voksolás egész ideje alatt érvényben van a már pénteken éjfélkor kezdődött kampánycsend. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. A 27 817 helyen mintegy 30 millió választásra jogosult lengyel voksolhat, közülük mintegy 192 ezren külföldön. Délig a szavazásra jogosultak 14,61 százaléka élt választói jogával a lengyel elnökválasztáson. A 2010-es elnökválasztáson 13 órakor 27%-os volt a részvételi arány. Nem kizárt, hogy csak 50-55 százalékos lesz a részvétel. Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni. A végleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) legkorábban keddre ígérte. A voksokat kézzel számlálják, a számítógépes összesítést csak kisegítő módszerként alkalmazzák. A lengyel számvevőszék ugyanis márciusban megállapította: a tavaly őszi önkormányzati választás során akadozó informatikai rendszer továbbra sem megbízható. A Skót Nemzeti Pártelnöke közölte, a csütörtöki brit választások nem a skót függetlenségről szóltak Cameron már megnevezte új kormánya tagjait MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Összetűzésbe torkolló tüntetés volt a brit kormányfő Downing Street-i hivatala közelében Londonban, 17 embert őrizetbe vettek, öt rendőr megsérült. A tüntetők a csütörtökön újraválasztott konzervatív miniszterelnök, David Cameron takarékossági intézkedései ellen tiltakoztak szombaton. Cameron 2010-től 2015-ig hivatalban levő kormánya a korábbi háromszorosára növelte a tandíjat és jelentősen csökkentette a szociális juttatásokat. A kormányfő pártja nem várt arányú többséget szerzett az új parlamentben, így egypárti kormány alakul. Cameron máris megnevezte leendő új kormánya több miniszterét. George Osborne marad a pénzügyminiszter, aki egyben a miniszterelnök-helyettesi feladatokat is ellátja, és megtartja posztját a külügyi (Philip Hammond), a belügyi (Theresa May) és a védelmi tárca (Michael Falion) eddigi vezetője is. A skót miniszterelnök szerint a brit választások nem Skócia függetlenségéről szóltak. A választásokon a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) példátlan előretöréssel az eddigi hatról 56-ra növelte képviselői létszámát a londoni parlament alsóházában, vagyis megszerezte a brit parlamentben Skóciának járó 59 mandátum zömét. Ennek nyomán felerősödtek azok a találgatások, hogy napirendre kerülhet a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás kiírása. Nicola Sturgeon, az SNP vezetője, a skót kormány miniszterelnöke azonban tegnap kijelentette: már a választások előtt világossá tette, hogy az SNP-re leadott voksokat nem fogja a függetlenségre leadott voksoknak tekinteni. A pápánál a pártvezér Raúl Castro újra hívő lehet Vatikán. Magánaudiencián fogadta tegnap Ferenc pápa Raúl Castro kubai elnököt a Vatikánban. Az egyházfő szeptemberben látogat a szigetországba. Raúl Castro köszönetét mondott a pápának a Kuba és az USA közötti diplomáciai közeledésben való közreműködéséért. Castro közölte: mélyen megérintette Ferenc pápa bölcsessége és szerénysége, s ha a katolikus egyház feje továbbra is így beszél majd, ő kommunista létére talán visszatér a katolikus egyházba. A találkozón a pápa kubai látogatásainak részleteit is egyeztették. A kubai elnök a havannai székesegyház fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet adta át a pápának. (MTI) A szerb-koszovói határhoz közeli, vegyes lakosságú Kumanovo albánok lakta negyedében a hétvégén szabályos tűzharc dúlt Albán fegyveresek támadtak a rendőrökre Macedóniában ÖSSZEFOGLALÓ Kumanovo. A tegnap reggeli órákban még szórványos lövöldözést lehetett hallani az észak-macedóniai Kumanovó- ban, ahol előző náp súlyos összecsapások voltak rendőrök és feltehetően albán fegyveresek között. A reggeli lövöldözést Kumanovo egyik, Divo nevű városrészéből lehetett hallani, ahol ismét összetűztek rendőrök a fegyveresekkel. A hadsereg és a rendőrség blokád alá vette a városrészt, lezárta az oda vezető utakat, így a városból tudósító újságírók sem tudják pontosan, hogy mi történik. Kumanovo többi részében viszonylagos nyugalom van. A koszovói határnál fekvő Kumanovóban szombat hajnalban tűzharc tört ki rendőrök és fegyveresek között a város két albán negyedében. A lövöldözés egész nap tartott, az összecsapásokban nyolc rendőr meghalt és 30 ember megsebesült, a másik oldalon legalább 14-en haltak meg. Tegnapra virradóra még egy rendőr halt bele sebesüléseibe. Az incidenssel kapcsolatban 30 embert vett őrizetbe a rendőrség. Gordana Jankulovska belügyminiszter szerint vannak áldozatok a civilek és a „terroristák” között is, de pontos számukat nem közölte. A ku- manovóiak sem tudják pontosan, hogy mit történt a városban, a hatóságok szűkszavúan tájékoztatnak a történtekről. A macedón belügyminisztérium csak annyit közölt a szombati akcióról, hogy korábban szerzett értesülések alapján műveletet indítottak egy fegyveres csoport ellen, amely állami intézményeket akart megtámadni. A helyi média szerint mintegy 50-70 főből állt a szóban forgó csoport. Macedóniában 2 napos gyászt rendeltek el. Az ország az uniós tagságra is pályázik, ezért a Kumanovóban zajló összecsapásokat az Európai Bizottság is figyeli. A múlt hónapban Gosince városában történt fegyveres támadás. A Macedónia északi részén fekvő albán városban legalább 40, egyenruhát viselő férfi foglalt el egy rendőrkapitányságot, és négy tisztet ejtettek túszul. A támadók Koszovóból származtak. Kedden a macedón fővárosban ellenzéki tüntetők csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. (MTI, NOL) Etnikai színezetű összecsapások voltak Macedóniában. A macedón belügyminisztérium szerint a fegyveresek egy szomszédos országból, valószínűleg Koszovóból jöhettek, és minden jel szerint állami intézmények ellen készülnek támadásokra. (SITA/AP-felv.) Wáris tüntettek az új Cameron-kormány ellen (SITA/AP-felv.)
