Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-09 / 105. szám, szombat

14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2015. MÁJUS 9. www.ujszo.com A világ első bélyegét 175 éve adták ki A levelek előzetes portc nak új módja gyorsan > jedt az egész világon: Svá Brazília 1843-ban, Oros szág 1845-ben, az Egye Államok 1847-ben, Fran Százhetvenöt éve, 1840. május 1-jén bocsá­tották ki Nagy-Britanniában a világ első, fel­ragasztható postabélyegét, a Penny Blacket. N agy-Britanniában a 19. század ele­jére olyan költsé­gessé vált a postai szolgáltatás, hogy a címzettek már nem tudták vagy nem akarták leróni a levél átvétele­kor fizetendő pénzösszeget. A leve­leket adó terhelte, amelyhez több illeték járult, ugyanakkor például a parlament tagjai ingyen levelezhet­tek. Nem csoda, hogy az emberek minden lehetséges módon igyekez­tek kijátszani a rendszert, a papírra vízszintesen és keresztbe is írtak, avagy a lényegi információt, kódolva, magára a borítékra tették, és miután a címzett ezt megfejtette, már nem vette át a levelet. A forgalom vissza­esése már az 1635-ben alapított Ki­rályi Posta számára is veszteséget oko­zott, halaszthatadanná vált a rendszer felülvizsgálata. A költséges és nehézkes szolgálta­tás korszerűsítése sokakat foglal­koztatott, köztük az újító szellemű Rowland Hillt is, aki Birmingham­ben volt iskolaigazgató. Hill 1837- ben publikálta A postai reform jelentősége és hasznossága című füze­tecskéjét. Ebben azt javasolta, hogy a levelek kézbesítési díját a küldő fizes­se, a díjat ne a távolság és a küldött lapok száma, hanem a levél súlya alapján határozzák meg, az árat egysé­gesítsék és drasztikusan, egy pennyre csökkentsék. Elképzelését később to­vább pontosította, felvetve az előzetes bérmentesítést leegyszerűsítő, „a hát­oldalán ragasztóval bevont, bélyeg­zőnyomat méretű kis papírlapocska” - a bélyeg - használatát. A parlament bizottságot nevezett ki Hill elkép­zeléseinek jogi formába öntésére, s 1839. augusztus 15-én elfogadták az egységes pennyposta törvényt, amely 1840. január 10-én lépett hatályba. Az átállás felügyeletével Hillt bízták meg, akit postaügyi szolgálataiért később lovaggá ütöttek, és a nemzet nagyjai között, a westminsteri apát­ságban temettek el. A bélyegek terve­zésére pályázatot hirdettek, amelyre 2600 javaslat érkezett, de egyiket sem találták megfelelőnek. A bizottság vé­gül a fiatal királynő, Viktória portréja mellett döntött, részben azért, mert a vésetet igen nehéz volt hamisítani. A bélyeg tetején a „postage” (posta), al­ján az értéket jelző „one penny” (egy penny) felirat, felső sarkaiban csillag- szerű szimbólumok, alsó sarkaiban a bélyegíven való helyét jelző betűk vannak. A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, a brit bélyegeken - a világon egyedüliként - a mai napig csupán az uralkodó portréja szerepel. Az első postabélyegeket 1840. május 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan május 6-tól használhatták őket. A fél- unciás leveleket bérmentesítő, teljesen fekete Penny Black alig több mint egy FÉLREÉRTÉS ANGOL CSILLAG! KÖTŐSZÓ HASZON­TÁLÁN NÖVÉNY EGYKORI HONVÉD ~"V < A BÓR VEGYJELE HEKTÓ-, RÖVIDEN TÁTOTT SZÁJJAL CSODÁL­KOZIK BAR, RÖVIDEN LÁMPA­ERNYŐ FEGYE­LEMSÉRTÓ NÉVUTÓ, RÖVIDEN DESZKA­HÍD SZEMÉ­LYETEK s Ĺ rí jin APÓÉN 1. RÉSZE > V V V V V V ~v~ L —r \ ľM 3 fái AZ EGYIK SZÜLŐ, BECÉZVE > ...-MURR; MESEHŐS > ▼ > ^ i * FOGAT HÁMFÁJA /'TT. \ \ JU 1---­) ml/ SZIKORA RÓBERT ZENEKARA > ÁRVITA > V AKADÓ, A SZÉLEIN! > ... FŐVEL; BÜSZKÉN ÁZSIAI ÁLLAM A V rkP ) KÖLTŐI MUTATÓ­SZÓ > V NŐI NÉV > V LITER, RÖVIDEN > AGRÁR­ESZKÖZ SZÍNHÁZI IDÉNY *T77V\ 1\ // \ DECI-, RÖVIDEN > MINŐSÉG­ELLENŐR > V FOLYAMI ÁTKELŐ > V > V Ju n & EL­HAMVAD ÍZLÉS­TELEN jk BENE­DEK MESEÍRÓ > V TRÓPUSI NÖVÉNY > V TÁRSAS­KÖR IIII IUI i ir BEÉPÍ­TETLEN HÁZHELY > V SZEDI A > EPOSZ FEJEZETE FENN-, > VÉKONY FAÁRU > V ELLENBEN > BOCS. ásson meg, uram,... HOSSZAN NÉZ VASALT CÖLÖP SZAKLAP, RÖVIDEN FELTÉVE, A KÓRHÁZ JELE TUNYA, LUSTA TANODA ADY ENDRE EGYIK ÁLNEVE IGAZGATÓ RÖVIDEN ÖSSZE­ADÁSKOR MONDJUK BÚ >V FORRÓ ITAL >v A TÁRGY RAGJA > HOGY APÓÉN 2. RÉSZE NEWTON, RÖVIDEN SÉTA­PÁLCA SZERE­LEMISTEN l> A V" V V V V — VIRÁG RÉSZE ÉLÉNK SZÍN >V V AMPER, RÖVIDEN > RITKA FÉRFINÉV > POLITIKA, RÖVIDEN >V MÉTER­ÁRU > CSEND­BEN ÁLL! ÁRON, BECÉZVE TÁPLÁLÓ ITAL RITKA FÉRFINÉV NINCS MERSZE > V HOZZÁ­NYOM > V V SIEMENS, RÖVIDEN > OMÁN HATÁRAI! > JÖJJ KÖ­ZELEBB! TITKOT MEGSÚG ÍRÓ [BÉLA) RÁG­CSÁLÓ r ZAGYVA (BESZÉD) AROMÁS ITAL > V HERÉLT KOS >V OSZTRÁK VÁROS RUHA­KÉSZÍTŐ ÍRÁST BETŰZ GIGA-, RÖVIDEN > ÉRINT > V A JUH HÍMJE > V NEMES NEDŰ > V RÓMAI 50-ES > KÉRDŐ­SZÓCSKA TETŐPONT SEJTET MÁSOL HORDÓ­DUGÓ FONY­NYADT L_ IRODAHÁZ OLDALAI! > ÁLLÓKÉP SZEMMEL ÉRZÉ­KELHETŐ ARATÓ­ESZKÖZ >v V NŐI NÉV > V k F SZÁNDÉ­KOZIK KORÁB­BAN MOSTANI, RÉGIESEN > V V APÓÉN 3. RÉSZE > V HÁT PERSZE! FINOM NEDŰ r FÉRFI­KABÁT > ERDEI VIRÁG >v ZETOR ELEJEI > i VÜK ELSŐ ÁLDOZATA HAJLÓ, GÖRBÜLŐ NÖVÉNYI FEHÉRJE KÖZÉPEN ÖNT! > V ISKOLAI NEVELŐ > V KOLLOID RENDSZER > V ABLAK­TAPASZ VIRÁG­TARTÓ KIVÁGOTT MINTA AUTÓ­PÁLYA RÉSZE > V EGYKORI ISKOLAI BEÍRÁS > BLOKKO­LÁSGÁTLÓ AZ AUTÓN > V CZUCZOR GERGELY ÁLNEVE > FÉLBE VERMEL NŐI NÉV VÁC RÉSZEI > TÁROLÓ­ESZKÖZ > v FÉRFI­KABÁT > V KÖLTŐ (MIHÁLY) > V DIOPTRIA, RÖVIDEN SZÍNÉSZ (ANDRÁS) HALK ZAJ ELEMI PARÁNY L­_L^_L JAPÁN VALLÁS sr V LAJOS, BECÉZVE > V A-BAN PÁRJA > NINCS NÉLKÜLE BÉRI HAMVAS > KERÉK­KÖTŐ HAJÓFAR AMELY SZEMÉLY BILIÁRD­KELLÉK > FEDÉL­FÉLE >V V RESTELL KUBAI ÉS MÁLTAI AUTÓJEL |> V™ INDUL AZ ÜGYELET! >v FEL REGE' TALIGA GÁRDA TAGJA! DAGÁLY L —A­TÁRSA, RÖVIDEN ÉDESSÉG V A VÉGÉN VAN! ENERGIA, RÖVIDEN A TÖB­BES SZÁM JELE >-y— ~y­MECSET KARCSÚ TORNYA > évig volt forgalomban, mert a vörös bélyegzőt alig lehetett látni rajtuk, és könnyen le lehetett törölni róluk, hogy a bélyeget újra felhasználhassák. Az egyunciás leveleket a Twopence Blue bélyegekkel portózták. A Kincs­tár 1841-ben áttért a fekete tintás ér­vénytelenítő bélyegző használatára, és kibocsátotta a vörös színű Penny Re­det. Érdekes módon a világ első bélye­ge egyáltalán nem ritkaság, hiszen 68 millió példányban került forgalomba, de csak egyeden teljes ív maradt fenn, amelyet a londoni Postamúzeum őriz. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást 1854-ben vezették be. A „bélyegtörvény” talpra állítot­ta az angol postát, amely az 1839-es 76 millió levéllel szemben 1850- ben már 350 milliót kézbesített, bevételei megnőttek. ország, Belgium és Bajoi szág 1849-ben, Spanyol szág, Szászország és Auszt 1850-ben adta ki első bél geit. Magyarországon 185 június 1-jén az osztrák pi tabélyegek jelentek meg, első magyar bélyegsoroz tot csak a kiegyezés utá 1867. június 1-jén adn ki, az íveket még Bécsbe nyomtatták. Az első M gyarországon tervezett > nyomtatott bélyeget 187 május 1-jén bocsátották k A bélyeggyűjtés szenvedi lyeg megszületésével eg ejtette rabul az emberei latelisták hatalmas össze doznak egy-egy különle; megszerzéséért. A világ 1 ETIÓPIA FŐ­VÁROSA CÍM­JEGYZÉK AMPER, RÖVIDEN MÁTYÁS­MADÁR SIEMENS, RÖVIDEN LENVÉG! BELGA APÓÉN 1. RÉSZE ÉN. NÉMETÜL PÓRUSOS MŰBŐR DAL KÖZEPE! ÉS OLASZ AUTÓJEL L A V V V V GAZBAN ÁLL! > GÖRÖG­KELETI TÁBLAKÉP > PARLAGI JUH LÉTREHOZ NYÁJAT TÜLRA TEREL > V EFFÉLE, KÖLTŐIEN L / V ECETES ÖNTET MAGTÁR­BAN VAN! > IGEFAJTA > V GALLY GÁZLÓ­MADÁR r V TANÁRI FIZETSÉG > SZÁMLÁT LETILT FILLÉR, RÖVIDEN > V ÓSDIVÁ VÁLIK > EPER­SZÍNŰ ANGOL NE­MESI CÍM in, AZ ELEJÉN! > KÜLÖN­BÖZŐ > V NYUGTA­LANÍTÓ KISSÉ MARADI! > V FARMER­MÁRKA > F E BENTRŐL TASZÍT MELYIK IDŐ­PONTBAN? > V APÓÉN 2. RÉSZE > ENERGIA, RÖVIDEN AIR ...; LÉ­GIPOSTA > TARTÓS >v VÍVÓ­EMELVÉNY KAROS­SZÉK L A FARAD, RÖVIDEN ÉRKEZIK, RÖVIDEN > KIPÁR­NÁZOTT ANGOL FOLYÓ! A PARKO­LÓ JELE > “\T­-y— ELJUT AZ ERDŐ SZÉLÉHEZ > TALAPZA­TON ÁLL ESÉLY SPORTÁG > V ZÁSZLÓ SZÉLEI! > LEVENTE, BECÉZVE > 1 EF N NYOMDAI HASÁB TÍZ HAR- MADA! > VÁLA­SZOLÁS >v GESZTI­KULÁLÓ ÍRÓ (ISTVÁN) > V ŐRLÉS FOGGAL > CÉLJÁBÓL LÁBBAL TIPOR r V TUDÁS­PRÓBA > ROSSZ­MÁJÚSÁG VAGY, RÖVIDEN > HASON­LÍTÓSZÓ > V OLLÓS VÍZIÁLLAT AUTÓ­MÁRKA CIPŐ TÖNKRE­MENÉSE > V V AD SZIE FŐI ÁLLANDÓ MEDRŰ, MÉLYEBB ÁLLÓVÍZ > PATIKA­SZER > HÍRT AD, NÉPIESEN > féleszű, UTŐDOTT BRAZIL TAGÁLLAM FORTE, RÖVIDEN > PADLÁS­TISZTÍTÁS V MÉHEK CSAPATA REPES, UJJONG V BÉCSI TANÁCS! > FORMA, IDOM NÉMA TUSA! r ÖSSZE­ZÚZÓDIK >v BÉR ELEME! OSZTRÁK AUTÓK JELZÉSE D ^ > "V"

Next

/
Oldalképek
Tartalom