Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-09 / 105. szám, szombat

4 Külföld ■EXKBH Izraeli koalíciós megállapodás Jeruzsálem. A megsza­bott határidő előtt, szinte az utolsó pillanatban létre­jött a koalíciós megálla­podás Benjámin Netanja­hu eddigi izraeli minisz­terelnök és a Bájt Hajehu- di (Zsidó Otthon) nevű párt között, és ezzel meg­nyílt az út az ország 34. - Netanjahu negyedik - kormányának megalakí­tása előtt. Netanjahu más­fél órával a határidő lejárta előtt egyezségre jutott a te­lepeseket támogató Bájt Hajehudival, és így meg­szerezte a kabinet megala­kításához szükséges mi­nimális kormányzati több­séget. A kneszet 120 kép­viselőjéből ugyanis hat­vanegy az eddigi minisz­terelnök mögé állt. (MTI) Baltimore: új zavargás lehet Baltimore. A baltimo- re-i rendőrség nyomozá­sának eredményei nem támasztják alá a Freddie Gray afroamerikai őrize­tes áprilisi halála miatt az államügyész által megfo­galmazott egyes vádak megalapozottságát - kö­zölte hivatalos forrásokra hivatkozva a CNN hírtele­vízió. Egy, a beszámoló ál­tal meg nem nevezett hi­vatalos személy szerint fé­lő, hogy a vád összeomlá­sa esetén újabb zavargá­sok törhetnek ki a mary­landi nagyvárosban. Ma- rylin Mosby államügyész a hivatala által lefolytatott nyomozás alapján vádolta mind a hat rendőrt, aki­nek köze volt Gray őrizet­be vételéhez. (MTI) 90 ezres haderő fenyegeti Kijevet Kijev. Mintegy 40 ezer szakadár fegyveres van je­lenleg a Donyec-meden- cében és kb. 50 ezer orosz katona Ukrajna közvetlen határainál - jelentette ki Petro Porosenko ukrán el­nök Kijevben, a kelet-uk­rajnai hadműveletet koor­dináló Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén. Porosenko szerint egyre nő a veszélye annak, hogy az „orosz-terrorista” csa­patok széles körű harci cse­lekményeket indítanak el, ami újabb intézkedéseket követel az állam védelmi képességeinek növelésére. Kiemelte ezek közül, hogy szükség van Mariupol ki­kötőváros és az egész azovi tengerpart védelmének erősítésére. Az államfő hangsúlyozta, hogy mos­tanra a katonák és az ön­kéntesek erőfeszítéseinek köszönhetően az ország megbízható, jól képzett és fegyelmezett hadsereggel rendelkezik. (MTI) ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 9. www.ujszo.com Taroltak a konzervatívok - harmadik helyen a skót nacionalisták - lemondott a Munkáspárt és az unióellenes UKIP vezetője Lezuhant egy katonai helikopter Pakisztánban Diplomaták haltak meg MTl-OSSZEFOGLALO Iszlámábád. Legalább hat ember halt meg egy katonai he­likopter balesetében tegnap Pa­kisztán északkeleti, hegyvidéki részén, köztük Norvégia és Fü- löp-szigetek pakisztáni nagy­követe. A pakisztáni tálibok azt állították, hogy ők lőtték le a he­likoptert légelhárító rakétával. A Tehrik-e Talibán Pakisztán (TTP) nevű tálib szervezet azt hangoztatta, hogy Navaz Sarif miniszterelnököt vették célba. A biztonsági erők szóvivője ezt cáfolta, leszögezve, műszaki hiba okozta a balesetet. Aszim Badzsva szóvivő szerint Sarif sa­ját helikopterén ugyancsak a helyszínre tartott, ahol egy újonnan elkészült síliftet ké­szült felavatni. A légi jármű le­zuhanása után azonban vissza­fordult Iszlámábád felé. Három katonai helikopter tartott - részben diplomatákkal és újság­írókkal - a Himalája előhegysé­gében lévő Gilgit-Baltisztán tar­tományba, amikor az egyik légi jármű, tizenegy külföldivel és hat helybelivel a fedélzetén le­szállás közben egy iskolaépü­letnél a földnek csapódott. A hadsereg közlése szerint a Pa­kisztánba akkreditált norvég és Fülöp-szigeteki nagykövet mel­lett a maláj és az indonéz nagy­követ felesége is meghalt. Életét vesztette továbbá a helikopter két pilótája. Egy szemtanú el­mondta, hogy a baleset követ­keztében kigyulladt az iskola- épület is. A lezuhant helikopte­ren lévők közül 13-an élték túl a balesetet különböző mértékű sérülésekkel, köztük a holland, a lengyel és a román nagykövet. MTl-OSSZEFOGLALO Cameron meglepetésgyőzelmet aratott London. Abszolút többsé­get szerzett a brit Kon­zervatív Párt a parlamen­ti választásokon. Az ada­tok alapján a konzervatí­vok frakciójának létszá­ma elérte a 330 főt a 650 fős alsóházban. Tegnap lemondott a legnagyobb brit ellenzéki párt, a Munkáspárt, a konzerva­tívokkal eddig koalícióban kormányzó Liberális De­mokraták és alegnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, a UKIP vezetője. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ David Cameron és a konzer­vatívok minden várakozást fe­lülmúlóan nagy győzelmet arattak a csütörtöki brit parla­menti választásokon. Vagyis ha tartják magukat kampá­nyígéreteikhez, akkor jön 2017-ig a beígért népszavazás Nagy-Britannia EU-tagságáról, szigorodnak a bevándorlási szabályok. A Konzervatív Párt­nak a végleges adatok szerint 330 fős frakciója lesz, 23 fővel nagyobb az eddiginél, és négy fővel népesebb az abszolút többséghez minimálisan szük­séges 326-nál. A konzervatí­vok több mint húsz éve, 1992 óta először nyertek parlamenti választást abszolút többséggel. Akkor John Major vezetésével, 336 fős frakcióval alakítottak kormányt. Tegnap Cameron ígéretet tett arra, hogy az új konzervatív kormány minél gyorsabban még több döntési jogkört delegál a skót, a walesi és az észak-írországi kormány­nak. A párt szándéka az, hogy Skócia kormánya rendelkezzék a legszélesebb körű önrendel­kezési joggal az egész világon, beleértve az adópolitikai ön- rendelkezést is - mondta Ca­meron. Az új parlamentben a tory frakciót erősíti Boris John­son, London polgármestere is, aki politikai elemzők vélemé­nye szerint Cameron legesélye­sebb utódjelöltje. A nagy ellenfél, a Munkás­párt ezzel szemben 28 éve nem látott mélységekbe esik vissza, és csak 232 képviselője lesz az új parlamentben, ez 26 fős veszteség a legutóbbi választási eredményhez képest. A skót nacionalisták lépnek elő a har­madik erővé, ugyanis a legna­gyobb arányú előretörést a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) érte el, amely a londoni alsóházban Skóciának járó 59 mandátum­ból 56-ot megszerzett. Az SNP- nek eddig hat képviselője volt a brit parlamentben. Ezzel szem­ben a legnagyobb választási ka­tasztrófa a Konzervatív Párttal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat érte; a liberálisok teljesen felmorzso­lódva eddigi székeik hetedét tarthatják meg. A modern brit politikatörténetben még egyet­len párt sem szenvedett el ilyen Magabiztosság és mély bánat. Többségi konzervatív kormány megalakításának szándékát jelentette be tegnap David Cameron brit miniszterelnök, miután az általa vezetett Konzervatív Párt az előrejel­zéseknél sokkal jobb eredményt elérve megszerezte az abszolút többséget. Cameron fő riválisa, a mun­káspárti Ed Miliband a súlyos vereség láttán tegnap lemondott pártelnöki pozíciójáról. (TASR/AP) arányú veszteséget parlamenti választáson. Lemondott a legnagyobb brit ellenzéki párt, a Munkáspárt, valamint a konzervatívokkal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokraták és a leg­nagyobb EU-ellenes brit politi­kai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője, mivel mind­három párt a vártnál sokkal rosszabb eredményt ért el. Nick Clegg, a liberálisok eddigi vezetője, aki a koalíciós kor­mány miniszterelnök-helyette­se is volt, a párt aktivistái előtt kijelentette: a liberálisok vá­lasztási eredménye „felmérhe­tetlenül lesújtóbb” annál, mint amit ő valaha is lehetségesnek tartott. Tegnap bejelentette lemon­dását Ed Miliband, a Munkás­párt eddigi vezetője és minisz­terelnök-jelöltje is. A Munkás­párt vezérkarából nem jutott be az alsóházba Douglas Ale­xander, a párt eddigi árnyék­kormányának külügyminisz­ter-jelöltje, akit a Skót Nemzeti Párt 20 esztendős egyetemista jelöltje, Mhairi Black győzött le. Ezzel ő lett a brit parlament alsóházának 1667 óta legfiata­labb tagja. Nigel Faragé, a UKIP eddigi vezetője annak nyomán jelentette be lemondá­sát, hogy a választásokon nem jutott mandátumhoz. Faragé már korábban jelezte, hogy ha nem szerez képviselői mandá­tumot, távozik a UKIP éléről. A párt, amelynek elsődleges poli­tikai programja Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, csak egy képviselői helyet szer­zett, Farage-t pedig egy olyan konzervatív párti jelölt verte meg, aki korábban a UKIP-tól állt át a torykhoz. Szanaa. Egy pilóta nélküli amerikai repülőgéppel végre­hajtott támadás végzett Je­menben a 40 éves Nászú al- Anzival, az Arab-félszigeti al- Kaida (AQPA) magas rangú ve­zetőjével - jelentette az iszla- mista honlapokat figyelő ame­rikai SITE központ az AQPA közlésére hivatkozva. Nászir al-Anzi vállalta magára a szél­sőséges iszlamista hálózat ne­vében a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap munkatársai elleni januári vérengzést. A há­lózat katonai stratégájaként ismert Anzit az AQPA által köz­zétett több videón is lehetett látni. Az egyik - január 14-én közzétett - felvételen azt állí­totta, hogy az ő csoportja haj­totta végre a Kouachi-fivérek közreműködésével a Mohamed prófétáról karikatúrát közlő párizsi újság szerkesztőségét megtizedelő merényletet. Egy másik videófelvételen 2014 decemberében azzal vádolta meg Barack Obama amerikai elnököt, hogy ő a felelős Luke Somers amerikai és Pierre Kor- kie dél-afrikai túsz haláláért. A két férfi akkor halt meg, amikor egy amerikai kommandó meg­próbálta kiszabadítani őket az AQPA fogságából. Anzi fenye­getett a jemeni fővárosban, Szanaában elrabolt amerikai kivégzésével is. (MTI) Damaszkusz/Bagdad. Leg­alább 34 halottja van Szíria ke­leti részén a kormányerők és az Iszlám Állam dzsihádista szer­vezet között három napja kez­dődött összecsapásoknak - erősítette meg tegnap az Em­beri Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH). Az OSDH szerint a szíriai fegyveres erők 19 tagja vesztette életét, míg a szélsőségesek 15 emberüket vesztették el a Deir-ez-Zór vá­rosnál dúló harcokban, vala­mint a településtől délkeletre fekvő katonai repülőtérnél. A halálos áldozatok között van a támaszpont légvédelméért fe­lelős tábornok. A dzsihádisták csütörtökön lefejeztek négy ka­tonát, amikor elfoglaltak egy ellenőrzőpontot a repülőtér közelében - egy öngyilkos me­rénylő felrobbantotta az ellen­őrzőpontot, amelyet később az IÁ fegyveresei elfoglaltak. Ez­után megrohamozták a légi támaszpontot. A szíriai fővá­rostól, Damaszkusztól délke­letre felrobbant egy, a helyi ka­tonai repülőtéren, parkoló harci gép. Tizenhárom ember meghalt, köztük egy tábornok, a bázis parancsnoka, valamint négy tiszt. Aleppóban, az or­szág északi részén fekvő nagy­városban, a harcoknak hat civil áldozata volt. Az Iszlám Állam ismét erő­teljes támadást indított Irak legnagyobb kőolaj-finomítójá­nak megszerzésére, a létesít­ménynél heves harcok folynak - közölte az iraki hadsereg egy tisztje. A név nélkül nyilatkozó tábornok szerint az IÁ egysége­inek sikerült behatolniuk a Bagdadtól 200 kilométerre északra, Beidzsi városa közelé­ben lévő finomító területére. A tábornok azt mondta, hogy a Beidzsi körülj harcok igazi próbatételt jelentenek az iraki erőknek, ez a hadsereg „egyik legösszetettebb művelete”. A támadók, nagyjából 230 dzsi­hádista, robbanóanyagokkal felszerelkezett öngyilkos me­rénylők, akik halálukig küzde­nek - mondta. A Beidzsinél fo­lyó harcokban az Egyesült Ál­lamok vezette nemzetközi koa­líció is részt vesz, az utóbbi na­pokban légi csapásokkal tá­madta a dzsihádisták állásait. A Pentagon szóvivője, Steven Warren ezredes elismerte, hogy nem lehet megjósolni, mi lesz ennek a nehéz csatának a végkimenete. Az iraki kormány legutóbb kedden küldött csa­paterősítést az olajfinomító védelmére, amelyet hónapok óta ostromol az Iszlám Állam. Beidzsi visszaszerzése az olaj- finomító biztosítása mellett azért is fontos, mert az Iszlám Állam legfőbb iraki fellegvárá­nak számító Moszulhoz vezető úton fekszik. Egy iskolaépületnek csapódva ért földet a helikopter. Két nagykö­vet és a gép kä pilótája is életét vesztette a balesetben. (SITA/AP) Sikeres dróntámadás Visszavágtak a Ch. Hebdóért lszlamista roham Irak fontos olajfinomítójánál Mély sebek a szír haderőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom