Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-02 / 100. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 2. Szalon 21 Ünnepséget tartottak az ötvenöt éve indult nyitrai magyar pedagógusképzésre emlékezve Aranydiploma az elsőknek A Konstantin Filozófus Egyetem dísztermében, az Aula Magnóban több mint másfélszáz magyar pedagógus vehetett át díszoklevelet. Az 1963-ban tanítói szakon, 1964-ben és 1965-ben tanítói és tanári szakon oklevelet szerzett egykori nyitrai diákok több évtizedes pedagógusi tevékenységük alatt magyar gyerekek ezreinek adtak szellemi útravalót. (Somogyi Tibor felvételei) EKHO Porcelánopera CSEHY ZOLTÁN Nyitra. Ötvenöt esztendővel ezelőtt indult Nyit- rán a magyar pedagógusképzés. Ajubileum alkalmából a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara (KETK) április 30-án egész napos ünnepséget rendezett, melyen aranydiplomát adtak át az első, itt végzett hallgatóknak, valamint kitüntették a nyitrai pedagógusképzés meghatározó személyiségeit. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Azok a fiatalok, akik a hatvanas évek elején léptek tanári pályára, egy egész közösség sorsáért vállaltak felelősséget. A II. világháború, majd a jog- fosztottság évei után ismételten értelmiség nélkül maradt a szlovákiai magyarság. Ebben a mostoha helyzetben elsősorban a pedagógusokra hárult a feladat, hogy betöltsék azt a szellemi űrt, amit a háború és a háborút követő megpróbáltatások hagytak maguk után. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara április 30-án az ő töretlen hitük és tenni akarásuk előtt tiszteleg ünnepi ülésével” - áll a KETK meghívójában. A Konstantin Filozófus Egyetem dísztermében, az Aula Magnában az 1963-ban tanítói szakon, valamint az 1964-ben és 1965- ben tanítói és tanári szakokon oklevelet szerzett 382 egykori végzősöknek csaknem a fele gyűlt össze a jeles évforduló alkalmából - a KETK egy éven át tartó szervezői munkájának köszönhetően. Az egykori első fecskék büszkén jelenthetik ki: noha ma már nyugdíjasok, több évtizedes tevékenységüknek köszönhetően magyar diákok ezreinek adhattak pedagógusként szellemi útravalót - s ők ezt a szellemi útravalót, átadandó tudást annak idején Nyitrán kapták meg. Komzsík Attila, a KETK dékánja köszöntőjében felelevenítette a pedagógusképzés hőskorának számító 60-as éveket, amikor távolról sem ideálisnak nevezhető körülmények közt indult meg az oktatás, de mint megjegyezte: a tanárok, a tanárnők és az azóta elhunyt Jozef Pastier professzor segítségével sikerült rövid időn belül kiépíteni egy viszonylag erős magyar tagozatot. „Az első években nagy létszámban végzett diákoknak köszönhetően a magyar iskolákban egyre több szakképzett pedagógus tanított, a 70-es években ez az arány már jobb volt, mint az országos átlag. A 60-as évek elején önök kezdték el építeni a nyitra diákok összetartó közösségét, lapot adtak ki, a Fórumot, színjátszó és néptánccsoportot alapítottak, és 1965-ben megalapították a Juhász Gyula Ifjúsági Klubot is, amely a mai napig munkálkodik azon, hogy a magyar diákok jól érezzék magukat Nyitrán. Örülök, hogy lehetőségünk van megköszönni önöknek, amit a közösségünkért tettek fél évszázados tevékenységük alatt” - hangsúlyozta Komzsík Attila az aranydiplomás pedagógusok tevékenységét méltatva. „Nyitrán töltött diákévek, máig élnek az emlékek / Bár az ember sokat felejt, megőrzi a legszebbeket” - hogy az itt töltött évek meghatározók voltak a hajdani hallgatók életében, azt Trevalecz László nyugalmazott ipolynyéki pedagógus saját költésű, az ünnepségen elszavalt versével is megerősítette. Az aranydiplomát több mint másfélszáz magyar pedagógus vehette át a ceremónián. Ezt követően László Béla, a KETK alapító dékánja ünnepi beszédében a nyitrai magyar pedagógusképzés öt és fél évtizedes történetéből emelt ki fejezeteket. Dobos László szavait is idézte - „a szlovákiai magyarság kellőképpen nem tudatosítja, hogy mit köszönhet a nyitrai magyar pedagógusképzésnek” -, és hangsúlyozta: „a magyar tanító- és tanárképzés igazi értékét csak úgy itathatjuk be lelkűnkbe, ha tudatosítjuk, hogy milyen fontos és nélkülözhetetlen egy nemzeti kisebbség számára az anyanyelvű iskolai oktatás”. A megható pillanatokkal teli ünnepség zárásaként Nagy De- nisza és Tóth Katalin előadásában zoboralji népdalokat hallhattak az egybegyűltek. A kivételes alkalomból elismerésben, kitüntetésben részesültek azok az oktatók, akik az 55 éves nyitrai magyar pedagógusképzés emblematikus alakjai voltak. Komzsík Attila dékán a Közép-európai Tanulmányok Kara díszérmét adományozta: Dr. László Béla egyetemi tanárnak, a KETK első dékánjának a nyitrai magyar pedagógusképzésben való több évtizedes helytállásáért, annak intézményesítése érdekében kifejtett rendíthetetlen tevékenységéért; Dr. Szeberényi Zoltán egyetemi docensnek a magyar szakos tanárképzésben való több évtizedes helytállásáért és irodalomtörténeti életművéért; valamint a 103. életévébe lépett Zsakay Erzsébetnek, a nyitrai magyar pedagógusképzés legidősebb oktatójának. A szlovákiai magyar oktatásügy területén folytatott kiemelkedő tevékenységért az elmúlt 55 év végzősei közül kari díszérmét és elismerő oklevelet kapott: Ádám Zita a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségében végzett sok éves áldozatos munkájáért; Csicsay Alajos a pedagóguspályán való több évtizedes helytállásáért; Horváth Géza és Szanyi Mária a pedagóguspályán való több évtizedes helytállásáért és a magyar diákok tehetséggondozásában kifejtett kiemelkedő tevékenységéért; Pénzes István in memoriam, az iskolaügyben tanúsított több évtizedes helytállásáért és pedagógiai ismeretterjesztő é- letművéért; Sidó Zoltán in memoriam, a szlovákiai magyarság köz- és kulturális életében való több évtizedes töretlen helytállásáért és kiemelkedő oktatás- szervező tevékenységéért; Stir- ber Lajos, a pedagóguspályán való több évtizedes helytállásáért és kamagyi életművéért; Szarka Gyula és Szarka Tamás, a nyitrai Pedagógiai Karról indult Ghymes zenekar alapító tagjai, Kossuth-díjas előadóművészek zenei életművükért, a Juhász Gyula Ifjúsági Klub, a nyitrai magyar diákok 50 éven át végzett érdekképviseletéért és a magyar diákság kulturális életének szervezéséért. (me) Álruhás, gyilkos tervet szövögető lány, politikai túlkapások, többrendbeli kéjsóvárság, megfellebbezhetetlen férfias erények, intrikák, harcias tábornok szoprán szerepben, kontratenor hercegek. Jól sejti az olvasó, ez a barokk opera felségterülete. Johann Adolph Hasse, vagy ahogy az olaszok hívták, II „divino” Sassone a zeneirodalom kiváló kismestereihez tartozik: félszáznál is több operát komponált, a maga korában az ún. opera seria mesterének tartották, az olasz stílus egyik német „tökéletesítőjének”. Hasse inkább a zene ékszerésze volt, mint új struktúrák megálmodója. Udvari, arisztokratikus, reprezentatív darabjai között különleges hely illeti meg a Siroe, Perzsia királya című, háromfel- vonásos zenedrámát, mely a szokványos metastasiói bonyodalmak szinte átláthatatlan gesztusrendszerére épül. Max Emanuel Cenčič, a világhírű kontratenor, akinek pozsonyi Mozart- és Rossini-áriestjére még élénken emlékezhet a közönség, a Hasse-drámát meseként értelmezve állította színpadra. A mesés Perzsia történeti távlatokba kerül: az egzotikum világa lesz, bizonyos értelemben tehát az egzotikus giccsé is, az elpuhult keleti stílus dekora- tivitásáé. Ehhez a csillogó-vil- logó mesevilághoz a perzsa mi- niatúrák és porcelánfestészet felől célszerű közelíteni: indázó, szabályos formák, eleven színek, törékenység és elvaduló, de minduntalan önmaga alapformáihoz hű geometria. Cosroe, a perzsa király két fiától (Medarse és Siroe) hűségesküt követel: bárki lesz is az utód, a másik vakon követi majd. Emira, Siroe álruhás szerelme a király megölésére készül, mivel az meggyilkolta az apját, a kéjt magát megtestesítő Laodice, a király szeretője viszont Siroéra veti ki a hálóját... Nagyjából ezekből a pozíciókból indázik szét a szövevény, s válik végül a meglehetősen szabályos, geometrikusán építkező zene révén rendezetté: az erényes herceg elnyeri a trónt, az arányérzékét vesztett atya lemond, Emira megbocsát a gyilkosnak. A porcelán pazar színei és rendkívül szövevényes mintázatai erények és vétkek megtestesült szereplehetőségeiként formálják meg a karaktereket. Metastasio, akinek a gonoszkodó Babits szerint annyi köze van a vérbeli drámához, mint egy cukrásznak a szobrászathoz, mintha örökkön zenében gondolkodott volna, szövege minduntalan zenei örvényeket nyit, elidőzésekre csábít és beszippantóerejű. A darabot a kor szokásai szerint több zeneszerző is feldolgozta: Hasse mellett a nagy Händel és a parányi Erri- chelli. A Fra ľorror della tem- pesta kezdetű Hasse-ária izgatott, félelmetes és viharos szépsége vagy a Se ľamor tuo mi rendi ária kiegyensúlyozott ér- zelmessége, a Di tuo amor, mio cor... kezdetű ária geometrikus akrobatikája bárkit meggyőzhet Hasse vitathatatlan tudoCenčic rendezésében a mesés Perzsia az egzotikum, bizonyos értelemben tehát az egzotikus giccs világa lesz. mányáról. Az opera CD-válto- zata 2014 egyik zenei szenzációjának számított (Decca), s lényegében ez a produkció kelt lábra, járta be Európa operaszínpadait, s jutott el a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik attrakciójaként a Vígszínházba is. A CD-n szereplő zseniális kontratenor, Franco Fagioli „helyett” Budapesten Medarse szerepét Mary-Ellen Nesi szoprán énekelte, aki a CD-n Emira szerepében hallható, őt viszont a Vígszínházban (a CD-n nem szereplő) Roxana Constanti- nescu alakította. A szoprán Lauren Snouffe Arassét, a perzsa sereg tábornokát formálta meg, Julia Lezsnyeva Laodicét a ko- loratúrák királynőjévé avatta, Cosroe szerepében Juan San- cho szólalt meg, Cenčič pedig a címszereplőt alakította. Fagioli szépséges kontratenorja nem pusztán szépsége miatt „hiányzott”, hanem azért is, mert a CD-n kiválóan ellensúlyozta és egészítette ki Cenčič érdesebb megoldásait. Az Armonia Ate- nea élén a görög George Petrou állt. Johann Adolph Hasse Siroe, Perzsia királya című barokk operáját félig szcenírozott előadásban láthatta a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége a Vígszínházban (Fotó: BTF) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
