Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-07 / 104. szám, csütörtök
www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2015. május EGÉSZSÉGMAGAZIN (0(0(0 HO* 1010 OtlOtOf 0 0! !0 f* CtOiOfCGO lI0f0(0*Q 110(010 Ot *0(0 !0 (QtOfOSO MIHJfO H 101 I tOtOHOHf /!<?' Oív! iC'v*’ ö: o; o : 4 s. 0*0* 1101 HO*« 00* tot *010*0 o ooicfcn^Äijiigjg (010)01 * SOOOí 0* í OOr 0(0010 (0(0(0 c:0ítc 0 *0 Í I 0) 10 ( Gto 00101 HOOK (Of 0(0(001 (t (010) (OH Oft I Of (OH 00(0 t OfOl) 00)0)0! 011 OfOt 0(010*0 0(01 (0(0010 (010(00(00(01 tf t fOlOf 00« 10 )! 0(010 10 00 110(0(010 no (0)0 01 (OlO»0»JOíO(OtHff fíOIMOfí JftUÓffOlf f 0!0H0#0(0(0( O! I Of ( 0:0 10: 0 0! ^ (0*01 0(0( (0(0(0! or ott 010! OfOiCiiO! 0*0:0 IOC: (00! Of A korai szívhalálért az érelmeszesedés okolható L egsúlyosabb formája az infarktus és az agyvérzés, ami valójában a hosszú és sokáig tünetmentes érelmeszesedési folyamat utolsó állomása. Dr. Illyés Miklós hiperto- nológussal a budapesti orvosi wellness konferencián az érelmeszesedésről, korai felismerésének fontosságáról beszélgettünk. • Mi is valójában az érelmeszesedés? Érelmeszesedésről vagy ateroszkle- rózisról akkor beszélünk, ha az ütőerek belső falán lerakódások, ún. plakkok alakulnak ki, s emiatt az erek beszűkülnek, megkeményednek. A plakk felülete sérülékeny, bevérezhet, vérlemezkék A fejlett országokban minden második halálesetnél fontos szerepet játszik az érelmeszesedés, ami miatt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulnak. Ezek legtöbbször váratlanul, sokszor már fiatal korban jelentkeznek, és akár végzetes következményekkel is járhatnak. csapódhatnak ki, így kialakul a trombózis, érelzáródás, amely agyi érkatasztrófa, szívinfarktus vagy az alsó végtagok keringési zavarának formájában jelenik meg. • Sokszor halljuk, és szerencsére egyre többen tudják, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a túlsúly felgyorsítja ezt a folyamatot, rontja ereink állapotát. Rugalmatlanokká, merevekké válnak, de mivel magyarázható az, hogy egy látszólag egészséges, fiatal, nem dohányzó sportoló hirtelen akár halállal végződő infarktust vagy szélütést kap? Sajnos ilyen eset eléggé gyakran fordul elő. Hadd hivatkozzak egy amerikai felmérés eredményeire, amelyben majdnem 3000 olyan, 15-34 éves embert vizsgáltak meg, akik öngyilkosságban, gyilkosDr. Illyés Miklós hipertonológus ságban vagy balesetben hunytak el. A boncoláskor a kutatók azt vizsgálták, hogy milyen ereik állapota. Engem is megdöbbentett az eredmény: a 15-19 éves fehér férfiak több mint 13 százalékánál lerakódásokat találtak az erekben. A 30-34 éves korúak esetében ez az arány pedig már 65 százalékvolt. Óriási szám. Tehát az érelmeszesedés nem csak az idősek betegsége. • Mind mondta, ez boncoláskor derült ki. De hogyan lehet akkor fényt deríteni rá, amikor még lehetne segíteni, vagy legalább elkerülni az olyan, látszólag veszélytelen helyzeteket, amikor az érelmeszesedés hirtelen halálos betegséget válthat ki? Az egyik módszer a szívkatéterezés, az érfestés. Ez a módszer egyfelől nem teljesen veszélytelen, másfelől egy fiatal, tünet- és panaszmentes embernél nem is indokolt. Szerencsére ma már tudjuk, hogy a bal kamra által kilökött, a főütőéren végighaladó vér sebessége megmutatja, hogy a fő ütőtér rugalmas- e vagy rugalmatlan. Minél gyorsabban szalad végig rajta a nyomáshullám, annál merevebb az érfal, s annál nagyobb a gyanú, hogy kimutatható az érelmeszesedés. Ha a főütőér pulzushullám-sebessége alacsony, a páciens túlél egy bizonyos időszakot, ám ha a sebesség 10m/sec feletti, akkor az elhalálozás veszélye ugrásszerűen megnő. Ez kizárólag a főütőér jelleg-
