Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-08 / 80. szám, szerda

18 Régió - kelet- és közép-szlovákia ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS S. www.ujszo.com AMATŐR MŰVÉSZETI EGYÜTTESEK Negyvenéves a Nógrád Néptáncegyüttes Ragyolc. A Nógrád Nép­táncegyüttes a Losonci járásban lévő R&gyolc község Művelődési Köz­pontja és a helyi Csema- dok alapszervezete tá­mogatásával működik 1974-től. SZÁSZl ZOLTÁN Az elmúlt négy évtized alatt nemcsak a régió népművészeti és folklórrendezvényem, ha­nem számos országos minősítő versenyen, nemzetközi feszti­válon, táncháztalálkozón, fa­lunapon is bemutatkoztak. A csoport néhány jelenlegi tagja már évtizedek óta táncol, mel­lettük pedig mindig vannak új, fiatal, a népi kultúrával ismer­kedő táncosok. A ragyolci Nóg­rád Néptáncegyüttes állandó szereplője, a község pedig társ­rendezője az Ipoly-menti Mű­vészeti Fesztiválnak és a Nóg­rádi Nemzetközi Folklórfeszti­válnak. Ezeknek a fesztiválok­nak köszönhetően születtek barátságok, a magyarországi Karancslapujtő és Varsány te­A csoport tagjai A néptáncegyüttes mun­kájában jelenleg Tóth Zsolt, Póczos József, Gra- ca József, Nagy Norbert, Csík Sándor, Csík Niko- lasz, Balázs Zsolt, Molnár Szabolcs, György Ernő, Fekete Gábor, Tóth Jó­zsef, Molnár Péter, Tóth Dóra, Fekete Farkas Tí­mea, Graca Gréta, Dara­bos Szandi, Tóth Szimo- na, Nagy Laura, Koronczi Szandra, Nagy Annamá­ria, Csank Erzsébet, Nagy Anett, György Henike, Ottmár Csintalan Kata­lin, Simon Zsuzsa vesz részt, (szász) lepüléssel és folklórcsoportja­ikkal, valamint a lengyel Se- dzejowicével és tánccsoportjá­val évente több alkalommal is látogatják egymást, közös fel­lépéseket szerveznek. A meg­alakulás óta eltelt négy évtized A csoport néhány tagja már évtizedek óta táncol alatt több mint százan fordul­tak meg a néptáncegyüttesben. 1974-től Dánielné Takács Gi­zella és Tóth István, őket köve­tően 1986-ig Ádám Lajos volt a koreográfusa és csoportnak. 1986 őszén, Koronczi Valéria kezdeményezésére megújult a tánccsoport, akkor lett a ko­reográfus a salgótarjáni Braun Miklós, a művészeti vezető pe­dig a helyi kulturális élet min­denese, Márton Mária. Sokat köszönhet a csapat Molnár (Képarchívum) Zsuzsának is. A csoportnak egyelőre nincs saját zenekara, fellépéseiken, a fesztiválokon a salgótarjáni Dűvő és a Dobro- da zenekar kíséri őket. A Nóg­rád Néptáncegyüttes legtöbb­ször bemutatott koreográfiái „ Nógrád ■ Néptáncegyüttes Az alapítás éve: 1974 Koreográfus: Braun Miklós Művészeti vezető: Márton Mária Zenekar: Dűvő, Dobroda ' (2004)* Köz™velötléséért őij az Ipoly menti táncok, a Má- tyus földtől Szilicéig kompozí­ció, a Rábaközi táncok, a Szatmári táncok, a Somogyi eszközös, a Sárközi táncok, a Palóc és Mezőségi táncok, va­lamint a Székelyföldi, Kalota­szegi és Szilágysági táncok. A tánccsoportot az elsők között tüntették ki a Nógrád Közmű­velődéséért Díjjal 2004-ben, amelyet a magyar néptánckul­túra ápolásáért és terjesztésé­ért kapott. Legközelebb a nagykaposi Cantabile Női Kamarakórust mutatjukbe. Idén valószínűleg nem lesz lehetőség új parkok kialakítására Megkezdődött a zöldövezetek revitalizációja LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Elkezdődött a zöldövezetek revitalizációja, a munkálatok elvégzésére a város költségvetés-tervezetében idén 8 ezer eurót különítettek el. Mórocz Péter, a Királyhel- meci Városi Hivatal szakelő­adója még 2013-ban komplex tervezetet készített, melynek megvalósítását a testület jóvá­hagyta. Ennek alapján két évvel ezelőtt a Fő utca több pontján - például a Kórház utcai keresz­teződésben, a Kazinczy utca, valamint a Béke utca felé vezető szakaszokon - kisebb parkokat alakítottak ki, ám a korábbi évek gyakorlatától eltérően ezekbe elsősorban nem egy­nyári virágok, hanem évelő nö­vények - díszfák, bokrok és cserjék-kerültek. A városszépí­tő munkálatokat tavaly folytat­ták, a Fő utca más részein és a Fábry utcában is parkosítottak. A korábbi változtatásokat a Fő utcán az esztétikai és gazdasági okokon túl helyenként közle­kedésbiztonsági szempontok is indokolták. AFő és a Kórház ut­ca kereszteződésében például azért zárták el a járda végét egy korláttal szegélyezett új par­kocskával, mert ezen a szaka­szon a fegyelmezetlen járóke­lők gyakran saját testi épségü­ket veszélyeztetve léptek az út­testre. A Kazinczy és a Fő utca találkozásánál pedig azért vág­ták ki a tuják és bokrok egy ré­szét, mert ezen a szakaszon a rossz beláthatóság miatt gyak­ran alakultak ki balesetveszé­lyes helyzetek. Mórocz Péter tájékoztatása szerint az általános pénztelen­ség miatt idén új virágágyáso­kat és parkokat valószínűleg nem alakítanak ki, az árvács­kák kiültetése után a díszfák és bokrok metszése, majd a vi­rágágyások talajának előkészí­tése következik. A városban a korábbi időszakokban komoly problémát jelentett, hogy a díszfák és -bokrok egy részét nem sokkal a kiültetésük után ellopták, költséggel kellett pó­tolni őket. Nagyobb rongálá­sok elsősorban a Kaposi utcai parkokban voltak, ám mostan­ra a szabálysértések száma csökkent. A tervezett munká­latokat a város most is az al­kalmazottai bevonásával vé­gezteti el, a kiadásokat saját költségvetéséből finanszíroz­za, a növényeket pedig a leg­kedvezőbb árajánlatot tévő kertészettől vásárolja meg. A közterületekre régebben inkább egynyári növények kerültek, egy ideje a városképet díszfák, -cser­jék és bokrok kiültetésével próbálják javítani (Képarchívum) Helikopter segítségével húzták fel a hegytetőre a torony fakonstrukcióját Épül az Alsószikláshoz közeli Maginvár-hegyi kilátó ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Alsósziklás (Nižný Skál- nik). Tizenhat méter magas ki­látótorony nőtt ki a napokban a Maginvár-hegyen. A torony fa­konstrukcióját egy közeli gaz­dasági udvarban rakták össze, majd helikopter segítségével húzták fel a faluhoz közeli hegytetőre. „Ä torony két részből épült meg. Először a konstrukció egyes alkotóelemeit, raktuk össze, majd felvontattuk őket a hegytetőre” - közölte a Rimava.sk hírportállal Miro­slava Vargová, a Malohont cso­port vezetője. A közel 430 mé­ter magas hegytetőn elhelye­zett kilátótornyot, amely való­jában egy 15. századbeli favár helyén áll, a tervek szerint ápri­lis végén nyitják meg a látoga­tók előtt. A torony fakonstruk­cióját előre elkészített beton alapra rögzítették. Vargová szerint azért kellett helikopter­rel felhúzni a torony részeit, mert a hegytetőt szinte lehetet­len megközelíteni nehézgé­pekkel, valamint a hegyoldalon jelentős régészeti leletek van­nak, ezért átfogó kutatásra lett volna szükség a gépek elindítá­sa előtt. „A helikopter volt a legegyszerűbb, egyúttal a leg­hatékonyabb megoldás” - ma­gyarázta Miroslava Vargová. A csoport vezetője elmondta, még rengeteg munka vár rájuk. A csapat újabb kilátótornyot épít a klenóci (Klenovec) dombtetőn, valamint lovasös­vényeket alakítanak ki. ,J\ mi projektünk a cseh kollégákéval párhuzamosan zajlik, ők hason­ló létesítményeket alakítanak ki a morvaországi térségben” - mondta Vargová. A MAS Ma­lohont projekt a régiófejlesztési program keretében valósul meg, közel nyolcvanezer eurós költségvetéssel. Az érintett fal­vak az építésre szánt költségve­tés tíz százalékát önerőből fi­nanszírozzák. „Mivel még most is folynak a munkálatok a ma- ginvári tornyon, mindenkit arra kérünk, a balesetek elkerülése végett ne menjenek az építke­zés közelébe” - zárta Miroslava Vargová. (Rimava.sk, nr) Egy ilyen létesítmény megépítése 800-900 ezer euróba kerülne Nem épül közlekedési tanpálya ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Rimaszombat. A közeljövő­ben biztosan nem épül új közle­kedési tanpálya, mivel a város egy ilyen létesítmény kialakítá­sát saját forrásból nem tudja fi­nanszírozni. Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere a TASR hírügy­nökségnek elmondta, egy ilyen, gyerekek által is használható tanpálya megépítése kb. 800-900 ezer euróba kerülne. Évek óta szeretnének pályáza­tok útján pénzt szerezni rá, de egyelőre komplex tanpályák ki­alakításához egyetlen alap sem ad hozzájárulást, csupán bicik­lik és rollerek megvásárlásához vagy a már meglévő pályák fel­szerelésének modernizálásá­hoz kaphatnának segítséget. Ilyen létesítmény korábban egyébként működött Rima­szombatban, azt egy losonci cég üzemeltette. Négy évvel ezelőtt a polgármester kezdeményezte a megvásárlását, a vételár ak­kor kedvező lett volna, és tá­mogatók bevonásával a felújí­tást is el lehetett volna végezni. Šimko elmondta, az eladó 15 eurós négyzetméterenkénti vé­telárat szabott meg, egy cég a közlekedési lámpák rekonst­rukcióját, egy országos biztosí­tó pedig új közlekedési táblák megvásárlását vállalta volna. Az akkori testület azonban nem támogatta az adásvételt. A pol­gármester tájékoztatása szerint a tanpálya üzemeltetőjével to­vábbra is kapcsolatban van, de a korábban ajánlott vételárnál már csak nagyobb összegért adná el a létesítményt a város­nak. A Rimaszombati járásban egyébként egyetlen, gyerekek által is használható közlekedési tanpálya van - Nyustyán. Ez a 80-as években épült, de a 90-es évektől kihasználatlanul állt, és az állaga is egyre romlott. Mi­lan Migaľa, a helyi városi rend­őrség parancsnokának kezde­ményezésére 2009-ben felújí­tották. Azóta itt folyik a gyere­kek közlekedésbiztonsági neve­lése. (TASR, leczo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom