Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-08 / 80. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. április 8., szerda 17. oldal Nem tudni, a vár hogyan nézhetett ki, ugyanis sem rajz, sem leírás nem maradt fenn róla (Leczo Zoltán felvétele) Perényi pincéje a Csonkavárnál A királyhelmeci várrom helyén álló erősséget 1526-ban a mohácsi csatát is megjárt abaúji főispán, Perényi Péter építtette. Nem tudni, a vár hogyan nézhetett ki, ugyanis sem rajz, sem leírás nem maradt fenn róla. A mai Csonkavár egy lakóépület maradványa, melynek falai az északkeleti oldalon 180, a délkeletin pedig 100 centiméter vastagságúak. Az építmény kétszintes volt, alatta alagutak húzódtak, melyek egyikében Borharapó néven a 20. század második felében közkedvelt vendéglő működött. Perényi Péter 1548-ban bekövetkezett halála után a várat az országgyűlés mint rablófészket leromboltatta. Az alagútban - melyet egyes szakemberek inkább borospincének tartanak - a rendszerváltás környékén újra vendéglő nyílt, majd a hely sokáig üresen állt. Néhány éve egy helyi vállalkozó tulajdonába került, aki Perényi pince néven újra megnyitotta, sőt a várrom környékét is rendbe tette, (leczo) A másoló nem tudta kibetűzni a kopott feliratot Királyhelmec és a szőlő ÖSSZEFOGLALÓ . Kanyargó füstcsík és mennydörgésszerű hang követte a robbanást Hullócsillag robbant fel húsvéthétfőn Kassa felett A meteor csak pár másodpercig, de az utána maradt több kilométeres füstcsík hosszú perceken át látható volt az égen (ViktorW felvétele) Királyhelmec. Királyhelmec ugyan sohasem volt szabad királyi város, de már igen korán - az ismert okiratok szerint legkésőbb 1461-ben - elnyerte a mezővárosi (öppidum) rangot, ami kisebb előjogokkal jár, mint amit a szabad királyi városok kaptak, ám a birtokos nemesek által uralt falvak (villa) fölé emelte. Királyhelmec címere az ősi városi címerekhez sorolható. Az első ismert lenyomata ugyan csak 1561-ben került elő, de kései gótikus stílusa arról árulkodik, hogy eredeti formája valamikor a 15. században keletkezett, amikor már az okiratokban „Oppidum de Helmecz”, azaz mezővárosként emlegetik a települést. A címer korábbi eredetéről az a tény is tanúskodik, hogy a másolat körfelirata hibás - a másoló vagy nem tudta kibetűzni a kopott feliratot, vagy nem ismerte jól a kor hivatalos latin nyelvét, és így került „HOSPITUM” (vendégszeretet) a helyes „OPPIDUM” (mezőváros) helyére. Királyhelmec címere: ezüst pajzson vörös szőlőfürt, zöld indákkal övezve. A 19. században használt címeren ezüst pajzson, zöld pázsiton álló, kék ruhába öltözött csizmás szőlősgazda volt látható, aki bal kezében maga előtt ibolyaszínű szőlőfürtöt vitt, jobb vállán szőlőkarón függő vedret tartott, (leczo) Legközelebb Nyékvárkony címerét mutatjukbe. Kassa. Hétfő este, nem sokkal hét óra után fényes hullócsillag szelte át az eget Kassa felett. A ritka jelenséget egy autósnak sikerült rögzítenie a Tóparti lakótelepen. NÉMETI RÓBERT Az internetes portálokon olvasható beszámolók szerint egy kékeszöld színű, nagyobb méretű hullócsillag jelent meg az égen. Tíz-tizenöt kilométeres magasságban, Kassától úgy hatvan kilométerre robbant fel. A jelenséget Miskolcon és környékén is többen észlelték. „Az M3-as autópálya káli letérőjénél járhattam, amikor megpillantottam az égi jelenséget. Egyre közelebb került a földhöz, úgy nézett ki, mintha a fejünk fölött robbant volna fel” - írta az egyik internetes videómegosztó portálján egy kassai lakos. A robbanást mennydörgésszerű hang követte. „Valójában hullócsillagot láttak az emberek, igaz, a megszokottnál jóval nagyobbat. Hatalmas sebességgel érkezett a föld légkörébe. Ekkor az égitest a súrlódás miatt felizzik, majd felrobban. Minnél nagyobb darab érkezik a légkörbe, annál fényesebb a jelenség. Még nagyobb testekkel megesik, hogy a földbe csapódnak, de ezek már meteoritok” - nyilatkozta lapunknak Csabala Tamás, a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ csillagásza. A térségben legutoljára 2010-ben észleltek hasonló égi jelenséget, akkor egy több tonnás meteorit tartott a föld felé, melynek apró részeit a Felsőtőkéshez (Vyšný Klátov) közeli mezőkön találták meg a'csilla- gászok. f Hermely, Helmech vagy Hermelyz?. A város első írásos említése a leleszi prépostság alapítólevelében olvasható, mely 1214-ben keletkezett, de csak átiratok formájában maradt ránk, némely szakasza pedig kétes hitelű. Az ebben az okiratban feltüntetett névalak eléggé bizonytalan olvasató, ezért egyesek szerint „Hermely”-ként kell olvasni, mások a „Helmech” és a „Helmelyz” formát tartják helyesnek. Az utóbbit több másolat is alátámasztja, logikailag is helyesebb, ezért valószínű, hogy az „r”-betűs olvasat félreértés eredménye. A 14. századi okiratokban is sok változatot találunk, mint például „Helmeche”, Helmech” vagy „Helmecz”. (Bogoly János)
