Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-01 / 76. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 1. Vélemény És háttér 7 Tízezrek titkolják Németországban a munkaadójuk elől, hogy depresszióban szenvednek Lubitz-szindróma Németországban több tí­zezren dolgoznak a mun­kaadó elől eltitkolt de­presszióban szenvedve, tavaly 3 millióan gyógy­szerezték magukat azért, hogy teljesíteni tudjanak a munkahelyükön. MTI-HÁTTÉR Az Alpokban lezuhant német repülőgép másodpilótáját a ha­tóságok eddigi ismeretei sze­rint a pilótaengedély megszer­zése előtt hosszabb ideig ön­gyilkossági hajlam miatt kezel­ték. Amikor már pilótaként dolgozott, több idegorvos és pszichiáter is kezelte, súlyos depresszióban szenvedett és úgynevezett erős túlterhelési szindrómája volt. Munkaadója, a Germanwings légitársaság minderről nem tudott. A Die Welt beszámolója sze­rint Németországban egyálta­lán nem ritka a pszichés beteg­ségek titkolása. A lap néhány hónapja végzett kutatása sze­rint több tízezer munkavállaló rejti el depresszióját, szorongá­sos zavarát vagy más lelki be­tegségét főnöke előtt. A leg­többen nem olyan típusú mun­kát végeznek, amelyben a pszi­chikai instabilitás veszélyt je­lenthet másokra (pl. nem busz­sofőrök, mozdonyvezetők, or­vosok vagy pilóták). Döntő többségük azért nem számol be panaszairól, mert aggódik a karrierje miatt. Németország­ban ugyanis súlyos veszélybe sodorja munkahelyi előmene­telét, és akár az állását is, aki vállalja, hogy valamilyen lelki betegségben szenved. Az egyik nagy egészségbiz­tosító, a Techniker Kranken­kasse (TK) kimutatta, hogy nagyságrendnyi különbség van a lelki panaszok kezelésére szolgáló gyógyszerek forgalma és az ilyen megbetegedések miatt betegállományba vonuló munkavállalók száma között. A társaságnál biztosított 3,5 mil­lió munkavállaló közül 2011-ben csak 61 ezren voltak táppénzen pszichés megbete­gedés miatt, de 35 mülió tab­lettát írtak fel ilyen betegsé­gekre. Andreas Lubitz lakásán a le­foglalt iratok között a betegál­lományba helyezéséről szóló aktuális, a katasztrófa napjára is vonatkozó, összetépett do­kumentumok is voltak. Ez a kö­rülmény vitát indított el az or­vosi titoktartási kötelezettség­ről. A konzervatív CDU szerint bizonyos foglalkozások eseté­ben változtatásokra van szük­ség. így a pilótáknál be kell ve­zetni, hogy csak a munkaadó által kijelölt orvos kezelheti őket, és ezeket az orvosokat kö­telezni kell, hogy számoljanak be a vizsgálati eredményekről a munkaadónak és a légügyi hi­vatalnak. A konzervatív CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint viszont nincs szükség új szabályokra. Az or­vos most is megszegheti titok- tartási kötelezettséget, ha úgy ítéli meg, hogy páciense állapo­ta veszélyeztethet másokat. A Der Tagesspiegel című lap a katasztrófa lehetséges szabá­lyozási következményeiről kö­zölt összeállításában kiemelte: egyelőre nem ismert, hogy a másodpilótát az utóbbi idő­szakban kezelő orvosok - pél­dául az, aki kiállította a beteg- állományba helyezéséről szóló dokumentumot - tudták-e, hogy Lubitz utasszállító gép pi­lótája. (Peter Gossányi rajza) És mindjárt torkunkon a húsvét! KOMMENTAR Mi lesz az SDKÚ szavazóival? GÁL ZSOLT Vagy inkább az SDKÚ volt szavazóival. Mivel a reformkormányok korábbi vezető pártja ki­múlt, a politikai spektrum jobb oldalán most az a kérdés, képes-e valaki a helyére lépni, illetve ki tudja az SDKÚ legtöbb (volt) támogatóját a táborába csábítani. A szűk egy év múlva esedékes parlamenti vá­lasztások egyik kulcskérdése - leegyszerűsítve -, hogy ki lesz az új SDKÚ, illetve lesz-e egyáltalán új SDKÚ. Lesz-e olyan párt ajobboldalon, amely támogatottságában partnerei fölé tud nőni, és egy koalíciós kormány vezető ereje lehet, reális al­ternatívát kínálva a Smerrel szemben. S ha ez nem sikerül, ki­nél landol a legtöbb volt SDKÚ-s. Annak a pártnak van a legnagyobb esélye, aki három területen tudja meggyőzni a választókat: elvhűség, program, hiteles személyiségek. Az első azt jelenti, hogy még a gyanú árnyéka sem merülhet fel, hogy Ficóval koalíciós kormányt alkot. A második azt, hogy egy bátor, piacbarát, reformpárti gazdasá­gi programot kell felvállalni, hasonlót ahhoz, amit a SDKÚ fő kormányerőként 2002 és 2006 között koalíciós partnereivel megvalósított. A harmadik olyan politikusokat jelent, akik hi­telesen tudják képviselni a programot és az elveket, vagy azért mert a múltban ezt már politikusként bizonyították (de nem használódtak el), vagy, mert megkérdőjelezhetetlen szakmai tekintélyük van. Olyanokra kell gondolni, mint Lucia Žitňan- ská vagy Radoslav Procházka (amíg amatőr módon nem sétált bele Matovič csapdájába). A második pont meglepő lehet, mert erősen él az a mítosz, hogy a 2002-2006 közötti második Dzurinda-kormány a megszorítások és a nehéz reformok miatt vesztette el a válasz­tásokat 2006-ban. De ez csak mítosz. Az SDKÚ 2002-ben a szavazatok 15,09 százalékát szerezte meg. Négy évvel ké­sőbb, túl a költségvetési stabilizáción (ha úgy tetszik, megszo­rításokon) , a szociális segélyek visszafogásán és a reformokon (beleértve a Zajac-féle vizitdíjat meg kórházi napidíjat), szó­val mindezek után jött a 2006-os eredmény: 18,35%. Több, mint 2002-ben... Mert az SDKÚ szavazó jutalmaz ott, ahol mások büntetnének. (Nem mellékesen az MKP és a KDH sza­vazataránya is nőtt valamelyest 2002 és 2006 között, csak az ANO esett szét- meg ki a parlamentből.) Nyilván a volt SDKÚ-választó sem fog politikai programokat olvasni, de azért a médiát figyeli. Elég az, hogy kedvenc szak­értői és újságírói melyik programot (programokat) tartják majd a legjobbnak. Leegyszerűsítve: mint mondanak majd az INESS, az INEKOvagyaTransparency elemzői, mit ír kom­mentárjaiban a .týždeň, a Trend, a Sme, a Denník N vagy a HN. A verseny még mindig nyitott jöhet egy új párt (emlékez­tetőül: a 2010-ben 12,14 százalékot szerző SaS 2009-ben ala­kult) , nyithatnak a meglévő pártok is. Persze, ha senki sem fe­lelne meg maradéktalanul a fenti ideáknak, az SDKÚ-szavazó a kisebbik rosszra is tud voksolni, csak ebből már nagyon ele­ge van. Annyira, hogyezenis elúszhat a kormányváltás. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének ok­tatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója JEGYZET Igazolt hiányzás VERES ISTVÁN Hálásak lehe­tünk Alojz Hli­na parlamenti képviselőnek, valamint az egyszerű em­berek három politikusának, akik azt java­solják, hogy a diák ne kapjon igazolatlant, ha nem vesz részt a szexuális nevelésről szóló tanítási órán. Igen, ezek az emberek törvényjavaslatot írtak arról, hogy az iskolás gyerek (vagy a szülő) eldönt­hesse, bemegy-e az órára, vagy nem. Indoklásuk a szo­kásos: ha a tananyag tartalma ellentétben áll a szülő vallási vagy filozófiai meggyőződé­sével, akkor joga van bele­szólni a tanításba, hiszen a közoktatási törvény is ki­mondja, hogy a szülővel együtt kell működnie az isko­lának. A derék képviselők az iskolát arra is köteleznék, hogy az ilyen órákról való tá­volmaradás idejére is biztosít­son tanítást a gyerekeknek. Nem akarom bírálni ezeket a képviselőket (hiszen nyilván jót akarnak, értsd: jó sok sza­vazatot), csupán leírom, mit árulnak el magukról ezzel a javaslattal. Elsőként azt, hogy rég jártak iskolába. Elfelejt­hették, hogy az iskolai tan­anyag nem vallási vagy filozó­fiai meggyőződés kérdése. Az a tananyag, és kész. És mit csi­náljon az a szülő, akinek a gye­reke szlovákból fordított tan­könyvekből kénytelen tanulni a magyar történelmet, és nem ért vele egyet? Persze, az más kérdés, ne keverjük ide - mon­danák. Mindenesetre ha a szü­lő valamit fontosnak tart, ott­hon pluszban megtaníthatja a gyerekének (például ahelyett, hogy marhaságokat javasol a parlamentben). Ha meg úgy érzi, a család vallási vagy filo­zófiai meggyőződése miatt pontosításra szorul az iskolá­ban hallott információ, be­szélgessen el vele. Amit a szülő ilyen tekintetben megtud adni a gyerekének, azt egyébként sem az iskolától kell várnia. Azt sem tudom elképzelni to­vábbá, mi lehet az a tananyag, amitől a törvény előterjesztői annyira féltik a gyerekeiket. Továbbá az sem ártana, ha le­porolnák a valósághoz fűződő viszonyukat, mivel tizen- egy-tizenkét éves gyerekeik már vélhetően többet tudnak azokról a bizonyos dolgokról, amelyeket a tanító néni fog magyarázni nekik (már ha ön­tudatos szüleik beengedik őket a szexuális nevelés órák­ra). Szóval jó szívvel ajánljuka tisztelt képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy beszélgesse­nek kicsit többet a gyerekeik­kel. Ezzel a régi módszerrel nagyon fontos és érdekes dol­gokat tudhatnak meg róluk. Hogy nekik nem is ez volt a cél­juk, csak be akartak kerülni va­lamivel a hírekbe? FIGYELŐ Kokain a Costa Concordián A ’Ndrangheta, a calabriai maffia tagjainak lehallgatott beszélgetéseiből derült ki, hogy kábítószer-rakományt is szállított a Costa Concordia olasz luxushajó, amely 2012 januárjában elsüllyedt, a bal­esetben 32-en haltak meg. A calabriai maffia kábítószer- ügyeit vizsgáló rendőrök olyan beszélgetést is lehall­gattak, amikor maga a főnök, Michele Rossi mondja egyik emberének, mennyire meg­rázta a hajó balesete (nem az áldozatok miatt). A rendőr­ség szerint a maffia több más hajótársaság, például egy norvég cég Európa, Észak- Amerika és a Karib-tenger kö­zött közlekedő hajóit is kábí­tószer-szállításra használta - írta a La Repubblica olasz na- püap. A szervezett bűnözéssel foglalkozó firenzei rendőrök azt állítják, hogy a kábítószert - amelyet egyébként nem ta­láltak meg - a Costa Concor­dia, ületve a tulajdonos társa­ság vezetőinek tudta nélkül csempészték a hajóra. Az azonban biztos, hogy volt cin­kostársuk a legénység tagjai között. A Costa Concordia több mint négyezer emberrel a fedélzetén futott zátonyra, a kapitányát idén februárban bűnösnek találta a bíróság emberölésben; 16 évet ka­pott. A hajót tavaly júniusban bevontatták a genovai kikötő­be, ahol szétbontják. A munka várhatóan két évig tart, és 100 millió euróbakerül. (origo)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom