Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-27 / 96. szám, hétfő
o N on Életveszélyes szívbetegséghez vezetnek energiaitalok 12. oldal 2015. április 27., hétfő, 13. évfolyam, 16. szám Mit tegyünk, ha megcsípett? Ha beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint mondani szokták), nem kellene vele tovább bajlódni, mert ebben már nincs érdemi mennyiségű fertőző anyag, hagyni kellene, hogy magától kilökődjön. A további felesleges piszkálásnak »Hol csíp meg leggyakrabban? • Fül • fej • nyak • hónalj • köldök • ágyék • láb Kiránduljunk, de kullancsot köszönhetően a csípés helye másnapra begyullad, a Lyme-kór betegség gyanúját keltheti, így végül nem mentesülünk a felesleges antibiotikum-kezeléstől. A csípést követően a Lyme betegség megelőzésére antibiotikumot kaphatunk. Ez nem veszélytelen dolog men annyi gyógyszert nem kapunk, amennyi a kórokozó elpusztítására elegendő lenne, viszont elegendő lehet ahhoz, hogy a jellegzetes bőrpír ne alakuljon ki, így a fertőzés rejtve maradhat, és a diagnózis szinte lehetetlenné válik. Érdemes tudni, hogy a vér- vizsgálat a Lyme-kór irányában a csípést követő napokban teljesen értelmetlen, mert a vérben csak ellenanyagokat tudunk kimutatni, ezek termeléséhez több hét kell. Megbízható eredmény reményében csak hetek múlva érdemes elvégeztemi a vizsgálatot. Sajnos a kereskedelmi forgalomban kapható tesztek minimum 25 százalékban hamis pozitív eredményt adnak. A kullancsot célszerű megőrizni, mert a fejmeghatározás segítheti a klinikai diagnózist. A kullancsot nem szabad vizsgálatokra küldeni, hogy kórokozót keressenek benne. A kimutatott kórokozó még nem jelenti, hogy meg is fertőződtünk, viszont pánikot kelt, és a végén jön az antibiotikum. Ugyanakkor a negatív lelet ellenére is kialakulhat a fertőzés, hiszen ez is csak egy vizsgálat, amelynek megbízhatóságát nem ismerjük. Vegyünk egy jó nagyítót, mert nem minden kullancsnak látszó dolog bizonyul kullancsnak a nagyító alatt. A kullancs helyét mindenképp fertőde- nítsük betadinnal, alkohollal vagy jóddal. (kovács) ne vigyünk haza Az ember természetes tulajdonsága, hogy ha máskor nem is, tavasszal gyakrabban megy ki a természetbe: vagy a kertben dolgozik, vagy csak sétálgat, gyönyörködik a növényekben. Különösen akkor legyen óvatos, ha M M nem pasztörizált tejet vagy tejtermé- W W két ivott, ellenőrizze, hogy a tej milyen farmról származik. 2014 óta érvényes a rendelet, mely szerint a tenyésztőknek biztosítaniuk kell a juh- és kecsketej laboratóriumi kivizsgálását, hogy nincs-e benne agy- velőgyulladást kiváltó vírus. Ha gyakran jár a természetebe, esedeg veszélyes területen lakik, vegye fontolóra a nagy védettséget biztosító védőoltást. „Bár a kullancs egész évben előfordul, de csak az 5-10 C-fokos hőmérsékletben aktivizálódik. Ezzel magyarázható, hogy a kora tavasztól az első fagyokig beszélünk róla. Ez a vérszívó rovar a lomblevelű és vegyes erdőket kedvek, de a városi parkokban és kertekben is találkozhatunk vele. Leggyakrabban az alacsony növényzetben él” - mondta dr. Mária Avdičová, a Besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal epidemiológiai osztályának vezetője. „Jelenleg Szlovákia minden erdős területén megtaláljuk, s a globális felmelegedés miatt már a magasabb hegyvidékeken sem ritka” - mondta dr. Branislav Peťko, a Szlovák Tudományos Akadémia parazitoló- giai osztályának igazgatója, s hozzátette: - átlagosan minden ötödik négyzetméteren van egy kullancs.” Az agyhártyagyulladás nem gyógyítható A fertőzött kullancs sok betegséget vihet át az emberre: például az agy- velőgyulladást, a Lyme-kórt és az anaplazmózist. A két utóbbi antibiotikummal kezelhető, az agyvelőgyulladásra nincs gyógyszer. A vírus, amint bekerült a szervezetbe, elkezd szaporodni. A nyirokmirigyekbe jut, ahonnan halad tovább, elsősorban a központi idegrendszerbe, s itt agyvelő- vagy agygyulladást okozhat. Az első tünetek az influenzához hasonlítanak: hőemelkedés, fej- és izomfájdalom. Később erősödik a fejfájás, tudatvesztés, emlékezetkiesés, dezorientáció, rosszullét, alvászavar, idegbénulás következik be. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint csak a tüneteket lehet kezelni. A vírus a fertőzött állatok nem pasztörizált tejének fogyasztásával vagy a fertőzött ember vérének átömleszté- sével juthat a másik emberbe. A terjedés leggyakoribb útja kétségkívül a fertőzött kullancs, ezért inkább minden eszközzel el kellene kerülni, hogy megcsípjen bennünket ez a vérszívó. Biztonsági intézkedések Ha a természetbe készül, mindig olyan ruhát viseljen, ami a test leheli kullancsot célszerű megőrizni, mert a fajmeghatározás segítheti a klinikai diagnózist. tő legnagyobb részét fedi. Ideális a nadrág, amit a bokán össze lehet húzni és a zárt cipő. Használjon kullancsriasztó készítményt. Amikor hazatért, alaposan ellenőrizze át a testét és ruháját. Ha mégis megcsípte a kullancs, ügyeljen arra, hogy helyesen távolítsa el. N os, ennek a kellemes időtöltésnek sokszor kellemetlen következménye lehet, amit főleg hazatérés után tapasztalunk. Jó esetben még aznap észrevesszük, hogy nem egyedül érkeztünk, de az sem ritka, hogy csak másnap vagy harmadnap fedezzük fel a hívadan vendéget: a bőrbe fúródott vétszívó kullancsot. Minden öt méterben
