Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-27 / 96. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com Életének 81. évében elment a nemzet színésze Elhunyt Kóti Árpád MTl-HÍR Véget ért a Tompa Mihály Országos Verseny, a legjobb szavalok és verséneklők seregszemléje A győztesek fesztiválja Értékel a zsűri - Dráfi Mátyás a magyar nyelv sokszínűségére hívta fel a figyelmet, Benkő Géza pedig szakmai tanácsokkal látta el a fiatalokat (A szerző felvétele) Budapest. Életének 81. évé­ben vasárnap hajnalban el­hunyt Kóti Árpád, a nemzet színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész. A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, osztály­társa volt Törőcsik Mari, Bod­rogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. 1963-ban Len­gyel György hívására a debre­ceni Csokonai Színházba szer­ződött. Az intézménynek több mint öt évtizede volt tagja, a várost és a társulatot a buda­pesti Nemzeti Színházért sem volt hajlandó elhagyni. Kóti Árpád elsősorban drá­mai karakterszerepek alakítója. Szerepei közül kiemelkedik Csehov Ványa bácsija, Marin Drzic Dundo Maroje és Tóth­Budapest. Szlovákia jövő évi díszvendégsége nem csupán északi szomszédunk irodalmá­nak jobb megismerésére kínál alkalmat, de arra is, hogy oldjuk a történelmi traumákat és a provincializmust - hangsúlyoz­ta a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tegnap délutáni, a két ország szerzőit és kiadóit egy asztalhoz ültető beszélgeté­sének több résztvevője. „Mindketten másik oldalon traumázunk, de ez nem jelenti azt, hogy ami közös bennünk, az ne volna fontos” - mondta Pavel Vilikovsky író, megemlít­ve: nagyon közel áll egymáshoz a két nemzet gondolkodása, ér­zésvilága, de „voltak bizonyos traumák, törésvonalak, esemé­nyek, amik elválasztottak”. Mint mondta, a jövő évi dísz­vendég státus reményt ad arra, hogy enyhüljön a szlovákiai, „talán a kelleténél nagyobb” provincializmus, amire frissi­ben reagálva Esterházy Péter közölte, „a magyar nemzet ne­vében megígérem, hogy ha ti megszabadultok a provincia­Máthé Miklós Én, Károli Gáspár című darabjának címszerepe. Shakespeare Lear királyában először Edmund, majd Gloster szerepe találta meg, 75 évesen eljátszotta a címszerepet is. Filmen is játszott, többek közt a Tűzoltó utca 25. és a Ponyva- potting című alkotásokban. Művészetének elismerése­ként megkapta a Jászai Mari­díjat, az érdemes művészi és a kiváló művészi címet. 1990-ben Aase-díjjal tüntet­ték ki, 2002-ben megkapta a Pécsi Országos Színházi Talál­kozó (POSZT) díját. 2014-ben, Kossuth-díját átvéve így fogal­mazott: „a színészet a legnehe­zebb pálya. Ugyanakkor játék, amelybe nem kell belehalni”. Kóti Árpádot tavaly decem­berben választották a nemzet színészének. lizmusotoktól, mi is megszaba­dulunk a miénktől”, megje­gyezve azért, csodálkozna, ha sikerre vezetne a próbálkozás. Miroslava Vallóvá, a szlovák szerzők műveinek hazai és kül­földi terjesztésével, ismertté té­telével foglalkozó Irodalmi In­formációs Központ igazgatója arról beszélt: mindig lenyűgöz­te, hogy milyen komoly munka zajlik a magyar irodalom és szerzői ismertségének növelése érdekében. Szigeti László, a Kalligram Kiadó vezetője a beszélgetés­ben arra hívta fel a figyelmet: tény, hogy a szlovák irodalom­nak nincsen világhírű szerzője, de „ez egy erős, modem állam és nemzet, aminek megvan a maga kemény identitása, amely persze ugyanúgy a provincia­lizmus görcseitől szenved, mint a magyar nemzet, általában a kis nemzetek Közép-Európá- ban”. Felhívta ugyanakkor a fi­gyelmet egy másik dimenzióra, mondván, néha úgy érzi, „Szlo­vákiában keményebben és ha­tározottabban kifejeződik az, hogy ők európaiak”, mint Ma­gyarországon. (MTI) Pörgős, jól szervezett, re­mek hangulatú díjkiosztó gálával ért véget szomba­ton este Rimaszombatban a Tompa Mihály Országos Verseny, a legjobb szava­lok és verséneklők sereg­szemléje. A verseny szót többé nem is szándéko­zom használni, mert - mi­ként azt több szónok és zsűritag is hangsúlyozta - itt tényleg a részvétel a fontos. Máris kifejtem, miért értek egyet velük maradéktalanul. JUHÁSZ KATALIN Először is, komoly ered­ménynek számít, ha valaki eljut az országos döntőre. Akik Ri­maszombatba érkeznek, azokat sok minden összeköti. Nagyjá­ból azonos az érdeklődési kö­rük. Itt nem számítanak csoda­bogárnak, mint esetleg más kö­zegben, mondjuk a suliban. Hasonszőrűek közt tölthetnek el két és fél napot. Örömmel fi­gyeltem a lelkes ismerkedést, a kialakuló barátságokat, a ko­moly eszmecseréket. És ez ér­vényes a szülőkre, a kísérő pe­dagógusokra is, akik szintén megvitathatták közös dolgai­kat. Szóval minden(ki)t egybe­véve több száz ember töltötte meg a rimaszombati művelődé­si házat az elmúlt napokban. (És ha a körzeti, járási, iskolai válogatókon résztvevőket is összeszámolnánk, akkor - gya­nítom - a „mozgalom” résztve­vőinek száma a háromezret is elérné.) Másodszor: a kicsik és na­gyok minden fordulón más zsűrivel találják szembe magu­kat. És mindenütt az épp ott ülők pillanatnyi diszponáltsá- gán, szakmai tapasztalatain, íz­lésén, hangulatán múlik, ki jut tovább. Ha ugyanaz a hat-nyolc szakember zsűrizné végig a já­rási és a körzeti fordulókat, át­tekintésük lenne a teljes me­zőnyről, és másképp hallgatnák a produkciókat az országos döntőn. Nem tehetnék fel pél­dául magukban a kérdést, hogy „ő vajon hogyan kerülhetett ide, és ha ő volt a legjobb, milyen lehetett a többi”. Régi óhaja-só- haja ez többeknek, de állítólag megvalósíthatatlan - szervezé­si, logisztikai, anyagi és sok egyéb okból. Volt szerencsém belehallgat­ni valamennyi kategória nyil: vános értékelésébe. A zsűri­tagok előtt idén tényleg le a ka­lappal. Mokos Attila, Csanaky Eleonóra, Bárdos Ágnes és Ná- dasdi Péter nagy szeretettel be­szélt a kicsikhez, érthetően megfogalmazva a mondaniva­lót, amiből a felnőtt kísérők is profitálhatnak. A nagyobbak pedig valószínűleg örökre agyukba vésik Benkő Géza szak­mai tanácsait. A szövegválasz­tástól a légzéstechnikán, bele­élésen át egészen a testtartásig sok apró kunsztot megosztott a fiatalokkal. Tette ezt lelkesen, sok érzelemmel és humorral fű­szerezve, hosszú órákon át. Az újdonsült Kulcsár Tibor-díjas Dráfi Mátyás, aki szintén a ne­gyedik-ötödik kategória zsűri­jében foglalt helyet, elsősorban a magyar nyelv sokszínűségére igyekezett felhívni a figyelmet néhány lehengerlő szövegrész- lettel, de a hangképzéstől a szö­veg tagolásáig sok minden mást is érintett. Ez a zsűri a végén vastapsot kapott. De egyik ka­tegóriában sem hallottam na­gyobb sértődésről, elégedet­lenkedésről. A szervezők ismét hét kate­góriát állítottak fel. Még mindig nem mondtak le a felnőttekről, pedig próza kategóriában pél­dául idén csupán ketten álltak színpadra. (Őket talán szeren­csésebb lett volna egy-egy rész­vételért járó emléklappal ju­talmazni, nem pedig első és má­sodik díjjal). A lírai színpadok műfaja szintén haldokló, léle­Az énekelt versek nagy népszerűségnek örven­denek. Tizenhat formá­ciót hallhatott a népes közönség és a zsűri. geztető gépen tartott régi-új hagyománynak tűnik, legalább­is a résztvevők számát illetően. Összesen három csoport érke­zett Rimaszombatba, és bár a produkciókkal nem volt külö­nösebb gond, talán jobb helyük lenne a két hazai magyar szín­házi fesztivál valamelyikén. A Laboda Róbert vezette pénteki slam-poetry est viszont hatal­mas sikert aratott a fesztivál­klubban. Érezhetően volt vala­mi a levegőben. (Az egyik kate­góriagyőztes, Melecsky Kristóf slammerként is határozottan tehetségesnek tűnik. Csak azért említem mindezt, hátha a szer­vezők is olvassák, és egy új ka­tegória létesítésének lehetősé­gére adhatok tippet nekik.) Az énekelt versek nagy nép­szerűségnek örvendenek. Ti­zenhat formációt hallhatott a népes közönség és a zsűri. A ka­tegória egy szál gitáros győzte­se, Illés Anna számomra az idei fesztivál legüdébb színfoltja volt különleges, egyedi hang­színével és izgalmas dallamai­val. A másik nagy kedvencem a rimaszombati Csillagvirág nevű csapat, sok apró gitáros és egy kész kis rocksztár, Orosz Dani. A fiatalok, illetve a felkészítő­ik nem féltek új szövegeket ke­resgélni. Lassan elfelejtik a húsz-huszonöt évvel ezelőtti „slágereket”, illetve új „sztárok” bukkannak fel: az egyik kategó­riában például hárman is el­mondták ugyanazt a Kulcsár Ferenc-verset. De felfedezték Darvasi Lászlót, Erdős Virágot, Mizser Attilát, Z. Németh Ist­vánt, Cserna-Szabó Andrást, még ha sokan közepes, illetve hatásvadász szövegeket válasz­tanak is a kortárs szerzőktől. Türelem. Egyelőre az is elég, ha rádöbbennek, milyen mély is az irodalom kútja, és mekkora él­vezethalászni benne. A DÍJAZOTTAK I. kategória-Vers 1. Dóczi Boldizsár, MTNY AJ, Bodrogszerdahely 2. Horváth Máté, Pázmány Péter AI és Óvoda, Vágsellye 3. Pásztor Aliz, Fegyverne- ki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Ipolyság I. kategória - Próza 1. Tóth Gábor István, MTNY Alapiskola, Nyárasd 2. Naňo Nimród, MTNY AI, Marcelháza 3. Bitter Karolina, Pong- rácz Ágoston AI, Negyed II. kategória - Vers 1. Gál Adám Vajk, Tarczy Lajos MTNY AI, Hetény 2. Bukovský Dorottya, De- ákiAI 3. Holocsy Zsóka Zsófia, Szenczi M. A. MTNY AI Szene II. kategória - Próza 1. Fekete Lujza, Jókai Mór AI, Komárom 2. Greman Dorka, Madách Imre MTNY Gimnázium, So- morja 3. Pierchala Virág Anna, Kazinczy Ferenc MTNY AI, Tornaija III. kategória - Vers 1. Gál Réka Ágota, Tarczy Lajos MTNY AI Hetény 2. Ambrus Zsuzsa, Selye János Gimnázium Komárom 3. Molnár Mátyás, Ady Endre AI Párkány III. kategória - Próza 1. Ürge Kristóf, Féli MTNY A1 2. Gál Réka Ágota, Tarczy Lajos MTNY AI Hetény 3. Tóbiás Zsombor, Erdélyi János MTNY AI, Nagykapos IV. kategória - Vers 1. Melecsky Kristóf, Selye János Gimnázium, Komárom 2. Kálosi Zsófia, Selye János Gimnázium Komárom 3. Neszméry Előd, MTNY Közös Igazgatású Középisko­la, Szene IV. kategória - Próza 1. Horváth Barbara, Selye János Gimnázium, Komárom 2. Aranyosi Zsolt, Selye Já­nos Gimnázium Komárom 3. Illés Csenge, Márai S. MTNY Gimnázium és AI, Kassa V. kategória - Vers 1. Demko András, mérnök, Nagyida 2. Csölle Stefánia, Nyitrai Konstantin Filozófus Egye­tem Közép-európai Tanul­mányok Kara 3. Illés Ivett, Selye János Egyetem, Komárom V. kategória - Próza 1. Demko András, mérnök, Nagyida 2. Borbás Lucia, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem VI. kategória - Énekelt versek 1. Illés Anna, Királyhelmec 2. Egy pohár citrom, Béla 3. Csillagvirág, Rimaszombat VII. kategória - Lírai szín­padok 1. Fókusz Diákszínpad, Du- naszerdahely 2. KGSzT Lírai Színpada, Márai S. Gimnázium Kassa 3. Pitypalatty, Szenczi Molnár Albert Közös Igazga­tóságú Középiskola, Szene Történetének leglátogatottabb rendezvénye lett az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Bár pontos számot tegnap még nem lehetett tudni, a délutáni órákra kiderült, az idei látogatottság több ezerrel meghaladta az eddigi 61 ezres csúcsot (Fotó: MTI) Könyvfesztivál: Szlovákia a jövő évi díszvendég Magyar-szlovák kerekasztal ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom