Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-25 / 95. szám, szombat

vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 25. Közélet-hirdetés 3 Amerikai diplomatáknak tulajdonított levelek is bizonyítják Fico és Široký kapcsolatát WikiLeaks: Široký Smer-szponzor A Slovan-stadion díszpáholyában Gašparovič gyakran volt vendég (Tomáš Benedikovič felvétele A kitöltött űrlapot az adóhivatalba kell küldeni Április 30-ig dönthetünk adónk 2 vagy 3%-ról 3ozsony. Juraj Široký, a Váhostav tulajdonosa Robert Fico főtanácsadó­ja, és az egyik hozzá leg­közelebb álló személy - írták a WikiLeaks iratok­ban amerikai diploma­ták. A dokumentumok a 2006 és a 2010-es közötti időszakból, vagyis az első Fico-kormány idejéből származnak. A szövegek hitelességét az USA nem ismerte el, viszont nem is cáfolta soha. 1BOS EMESE A Denník N által összegyűj­tött szövegrészietekből az de­rül ki, hogy Juraj Široký jó pár­szor szerepel a WikiLeaks ira­tokban. Ezek a Julien Assange exhacker és társai által nyilvá­nosságra hozott dokumentu­mok, amelyek legnagyobb ré­szét az USA titkos katonai do­kumentumai és az amerikai diplomaták levelei teszik ki. A Pozsonyból küldött levelekből az derül ki, hogy évek óta nyilt titok: a Smer kampányát az ŠtB-s múlttal rendelkező Juraj Široký nagyvállalkozó jelentős összeggel támogatta. Erről nem csak az ellenzéki pártok körében volt egyetértés, hiszen Robert Fico koalíciós partnere Milan Urbáni, a HZDS akkori alelnöke, üzletemberek és dip­lomaták is úgy vélték, Široký a párt fő szponzora. 2006-ban egy amerikai üz­letember Rodolphe Vallee-nak, az USA akkori pozsonyi nagy­követének azt mondta: Juraj Široký Szlovákia egyik legbefo­lyásosabb embere, és a Slovan- stadionban rendszeresen egyeztet Ficóval. A szövegben az is olvasható, hogy kínai be­fektetők 2009-ben PPP-projekt keretében szálltak volna be a hazai autópálya-építésekbe, a kínai küldöttség egyik tagja az amerikaiaknak azt mondta, a beruházás a kormány főszpon­zora miatt hiúsult meg, később az ázsiaiak elismerték, hogy Ju­raj Širokýra gondoltak. A Vá- hostav tulajdonosának nevével kapcsolatban Ľubomír Jahná- tek és Ivan Gašparovič nevét is emlegették, míg az előbbit lekö­telezettjének nevezték, addig a volt köztársasági elnök külön­böző területeken segítette a nagyvállalkozót. Egy 2006-os lejegyzés szerint Jozef Brhel nagyvállalkozóval Robert Kaliňák és Ján Počiatek akkori bel- és a pénzügyminisz­ter titokban találkozott. Ők Jo­zef Brhel, a Smer másik mecéná­sának informatikai cégét külön­böző állami megbízásokhoz se­gíthették hozzá. 2011-ben Ro­bert Fico a WikiLeaks-iratok ki­szivárgásakor azt mondta, nem tehet semmit azzal, amit a dip­lomaták gondolnak, vagy az egymásnak küldött üzenetek­ben leírnak. „Azok egy része pletyka, másik része pedig féligazság” - mondta akkor Fico. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közeleg az adófel­ajánlások megtételének határ­ideje - már csak egy hét áll a polgárok rendelkezésére, hogy eldöntsék, adójuk 2%-ával tá­mogassanak-e valamilyen non­profit szervezetet. A döntést legkésőbb április 30-áig kell meghozni. Aki adóbevallást készített, annak már március 31-éig el kellett döntenie, kíván-e támo­gatni valakit, s az adóbevallás keretében élhetett az adófel­ajánlás lehetőségével. Aki ha­lasztást kért, június vagy szep­tember végéig dönthet. Az április végi határidő azokra az alkalmazottakra vo­natkozik, akik helyett a mun­kaadójuk elvégezte az éves adóelszámolást. Az adóelszá­molás igénylésével egy időben (február 15-éig) meg kellett kérni a bérelszámolót, hogy ál­lítson ki egy igazolást az adó befizetéséről, de aki elmulasz­totta, még most is elintézheti.) Ebből az igazolásból nyilván­valóvá válik a befizetett adó összege, valamint a befizetés dátuma, és kiszámítható az adó két százaléka - ha az összeg nem éri el a 3 eurót, az alkalmazott nem támogathat semmilyen szervezetet. A felajánlás megtételéhez még szükség van a Nyilatkozat (Vyhlásenie) elnevezésű űrlapra: ezen kell feltüntetni a kiválasztott szervezet adatait és azt, mekkora összeg az adó két százaléka. Az intézmény számlaszámára nincs szüksé­günk, az adóhivatal enélkül is át tudja utalni a pénzt. A szer­vezet azonosító számát - IČO - viszont nem szabad kihagyni, az SÍD nem kötelező adat. Az év (ROK) elnevezésű ablakba 2014-et kell írni. A szervezet adatait megtudhatjuk közvet­lenül a kiválasztott szervezet­től, vagy választhatunk szer­vezetet például a rozhodni.sk honlapon, ahol a támogatható szervezetek teljes listáját meg­találjuk. Itt megtaláljuk a szükséges űrlapot is, de az az adóhivatal honlapjáról is le­tölthető. Olyan alkalmazott, aki ön­kéntes munka keretében le­dolgozott legalább 40 órát, adója 3 százalékáról rendel­kezhet. Az önkéntes munkát igazolni kell, az igazolást az a szervezet állítja ki, amely szá­mára tavaly önkéntes munkát végzett. Az adó befizetéséről szóló igazolást és a nyilatkoza­tot 2015. április 30-áig egy­szerre kell eljuttatni a lakhely szerint illetékes adóhivatalba, ez 90 napon belül utalja a tá­mogatást. (sza) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS HÍD: TERVEZETÜNK BIZTOSÍTJA A KISEBBSÉGI KULTÚRÁK TÁMOGATÁSÁT ÉS FEJLŐDÉSÉT Fél éves munka eredményeképpen a Híd párt Sólymos László alelnök ál­tal vezetett munkacsoportja elkészült a kisebbségi kultúrák finanszírozását megoldó törvénytervezetével. Egy olyan témáról van szó, amely kulcs- fontosságú a szlovákiai nemzetiségek - így a magyar közösség - megmara­dásának és gyarapodásának biztosí­tásában. „A Polgári Vízió a kisebbségi kultúrák helyzetének rendezését pártunk egyik fő prioritásaként kezeli. A magyar közösség is több, mint 25 éve vár egy ilyen törvényre, és a Híd mindent meg­tesz azért, hogy javaslatunk, amely komplex megoldást nyújt erre a prob­lémára, törvényerőre emelkedjen. A szakma képviselőinek bevonásával egy olyan koncepciót dolgoztunk ki, amely komplexen reagál a kisebbségi kultúrák finanszírozásának jelenle­gi problémáira. A végeredmény egy javaslat a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozására, amelyen belül minden kisebbség maga dönthet a kultúrá­jára szánt források elosztásáról,” - hangsúlyozta Sólymos László. A kisebbségi kultúrák finanszírozása ma jelentős problémákkal küzd. Azt minden egyes évben esetileg, kiszá­míthatatlan módon szervezik meg, és a kisebbségi kulturális szervezetek egészen az utolsó pillanatig nem tud­ják, lesz-e elegendő forrásuk műkö­désük fenntartására, és hogy igen, pontosan mennyi támogatási pénzre számíthatnak, és mikor. Ez nemcsak feszültségeket szül, hanem nagyban korlátozza is a megvalósítható kul­turális rendezvények körét. Ráadásul nem érvényesül az önkormányzatiság elve sem, azaz a kisebbségeknek nincs lehetősége arra, hogy igazán önállóan döntsenek a kulturális finanszírozás kulcskérdéseiről. A tervezet a kisebbségi kultúrák tá­mogatására szánt keretösszeg jelentős megnövelésével számol. Ennek fő oka, hogy a mai keretösszeg egyáltalán nem tükrözi az ország sokszínűségé­nek mértékét. A munkacsoport abból indult ki, hogy Szlovákia lakossá­gának mintegy 14%-a nem szlovák anyanyelvű - ők a kisebbségi kultúrák elsődleges fogyasztói. „Javaslatunk legfőbb alapelve az ön­kormányzatiság - az általunk elkép­zelt rendszerben az egyes kisebbségek egymástól különválasztva döntenek saját forrásaik elosztásáról, a kisebb­ségek képviselői pedig minden szin­ten többségben vannak a döntéshoza­talban. Ugyanilyen fontos a stabilitás alapelve is - a teljes keretösszeg meg­jelölésével, illetve a kisebbségek közötti elosztás módjának kijelölésé­vel kiszámíthatóvá válik a rendszer. Fontos elem az átláthatóság is, azaz, hogy a nyüvánosság minél pontosab­ban lássa, ki, miről, mikor és hogyan dönt,” - tette hozzá Sólymos. A javaslat a Kisebbségi Kulturális Ala­pon belül kisebbségi tanácsok létre­hozásával számol. A tanács az egyes kisebbség kulturális autonómiájának megtestesítője, soraiban többségben vannak az adott kisebbséghez tartozó tagok. Munkáját független szakértők, szakmai bizottságok és kollégiumok segítik. Utóbbiak a nemzeti kisebbsé­gek legfontosabb kulturális szerveze­teit tömörítik, lehetővé téve ezzel, hogy a kisebbségi szervezetek saját maguk határozzák meg a kisebbségek kultu­rális életének haladási irányát. A kol­légiumok delegálják a bizottságok és a tanácsok tagságának jelentős részét. „Biztos vagyok benne, hogy ha az állam konkrét és korrekt szabályokat határoz meg a kisebbségi kultúrák tá­mogatásával kapcsolatban, a kisebb­ségek ezeken belül már képesek meghatározni, mi lenne a rendelke­zésükre bocsátott források legjobb felhasználása. A cél egyértelmű: a kisebbségi kultúrák megőrzése és fej­lesztése, a kisebbségi önkormányza­www.polgarivizio.sk „A Híd stratégiai célja a nemzetpolitikában a kulturális és oktatási önkormányzatiság biztosítása a szlovákiai magyar közösség szá­mára. Csak ez tenné lehetővé, hogy az itteni magyarság intézmény- rendszere megfelelő keretek között fejlődjön tovább, biztosítva a közösség tagjainak lehetőségét indentitásuk megtartására és fej­lesztésére. “ Polgári Vízió tiság által,” - folytatta a Híd alelnöke. „A következő hetekben megbeszélé­sek egész során veszünk majd részt az egyes kisebbségek kulturális szerveze­teivel és szakértőivel, hogy egy olyan végleges formához jussunk el, amely a lehető legtöbb szereplő számára meg­felelő. Ezek után a tervezettel megis­mertetjük politikai partnereinket és a kulturális minisztériumot is. Utób­bitól azt várjuk, hogy mivel javasla­tunk nagy mértékben hasonlít a kor­mány által a múlt évben előterjesztett, a szlovák kulturális támogatások hely­zetét rendező Kulturális és Művészeti Alapra,. így számíthatunk támogatá­sukra a Kisebbségi Kulturális Alap esetében is. A cél az, hogy rendezzük a 25 éves elmaradást, és végre olyan keretek között tudjuk megvalósítani a kisebbségi kultúrák támogatását, amely szervezett, stabü és méltó mó­don osztja el a forrásokat az érintett szervezetek között, és amely garan­tálni tudja a kisebbségek kulturális életének fennmaradását, fejlődését és gyarapodását,” - zárta Sólymos Lász­ló, a Híd alelnöke, a törvénytervezetet előkészítő munkacsoport vezetője. ® MOST-HID POLGÁRI PÁRT - OBČIANSKA STRANA RE150126

Next

/
Oldalképek
Tartalom