Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-23 / 93. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 23. Hasznos tanács 11 A vállalkozás indítása és megszüntetése is utánjárást igényel Az egyéni vállalkozás adminisztrálása egyszerűbb, a left, előnyösebb az adó- és járulékfizetés miatt Egyéni vállalkozás vagy kft.? Akik magas adót fizet­nek, tül sok járulékot fi­zetnek a Szociális Bizto­sítóba, vagy ha jelenleg még nem fizetnek járu­lékot, de júliustól már fi­zetési kötelezettségük keletkezik, a vállalkozá­suk beszüntetésén vagy átalakításán, esetleg sa­ját cég alapításán gon­dolkodhatnak. Összeállí­tásunkban az egyéni vál­lalkozás és a korlátolt felelősségű társaság elő­nyeivel és hátrányaival foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÓ Az adóbevallásokat március végéig kellett leadni, az adót is addig kellett kifizetni - akik ha­ladékot kértek az adóhivatal­tól, azoknak a kijelölt időpon­tig (legkésőbb szeptember vé­géig) kell majd eleget tenniük e kötelességüknek. Sokan éppen az adóbevallás kitöltésekor tu­datosították, hogy milyen ma­gas adót fizetnek, főleg, ha úgynevezett alvócégük van, mely nem termel nyereséget, ám törvényből kifolyólag még­is ki kellett fizetni egy bizonyos minimáladót (adólicencet). Az állam ezt tavaly január 1-jétől vezette be, ám kifizetni először a 2014. évre vonatkozóan csak idén március végéig kellett. Az évek óta működésképtelen, csak papíron létező cégek is kö­telesek minimáladót fizetni. Cégfelszámolás Voltak azonban, akik idejé­ben megszüntették vállalkozá­sukat, azaz még 2014-ben vég- elszámolási eljárást indítottak a cégük ellen, s noha a cégjegy­zékből még nem törölték a vál­lalatot, a veszteségadót még­sem kellett kifizetniük. Akik ki­futottak az időből, és tavaly év végéig nem sikerült vagy elfe­lejtették felszámolni az alvó­vagy minimális forgalmat lebo­nyolító céget, szakértők azt ta­nácsolják: ezt tegyék meg minél hamarabb! A tavalyi évre vo­natkozó veszteségadót nem úszták meg, és ha nem élénkítik fel a vállalkozásukat, a minimá­lis vagy semmilyen haszon elle­nére jövőre is behajtják rajtuk a 2015. évre vonatkozó adólicen­cet. Aki csak év végén szüntetni meg a vállalatot, attól az egész évi veszteségadót fogják köve­telni. Minél hamarább felszá­molják a céget, annál kisebb lesz a minimáladó összege is (arányos összeget kell fizetni). Járulék- és adóoptimalizálás A cég felszámolása nem fel­tétlenüljelenti azt, hogy be kell zárni a vállalkozást, egyéni vál­lalkozóként tovább lehet dol­gozni. Szakértők szerint nincs általános recept, minden eset egyedi - ezért általánosságban nehéz egyértelműen megmon­dani, a vállalkozás mely formá­ja éri meg jobban. Egyes elem­zők szerint a 20 ezer euró évi bevétel jelenthet egyfajta kép­zeletbeli határt - ekkora összegnél már érdemes mérle­gelni, mi éri meg jobban: kisipa­rosként tevékenykedni vagy kft.-t alapítani. Sok kisiparos az adóbevallá­sok beadása után azért gondol­kodik a cégalapításon, mert szeretne kibújni a járulékfize­tési kötelezettség alól. A vállal­kozás első évében és nagyon kis bevétel esetén a Szociális Biztosítóba nem kell semmit sem fizetni, egy bizonyos jöve­delem felett azonban kialakul a járulékfizetési kötelezettség. Az adóbevallások alapján az SP július 1-jei dátummal (akik az adóhivatalban halasztást kér­tek, azok esetében október 1-jével) bírálja felül a járulékfi­zetési kötelezettséget. A kft. előnye Aki továbbra sem akar járu­lékokat fizetni, beszüntetheti tevékenységét, illetve egyéni vállalkozását kft. formájában folytathatja - aki ezt tervezi, tanácsos még július 1-je előtt megtennie. Ez esetben nem kell majd járulékot fizetnie, ugyanakkor számolnia kell az­zal, hogy a kft. létrehozása mintegy 300 euróba kerül, rá­adásul legalább 5000 euró értékű alaptőkére van szükség, az egyéb cégkiadásokról nem is beszélve. Az egyéni vállalko­zásnak és a kft.-nek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. A lehetőségek mérlegelésekor az egyik legfontosabb szempont a feltételezhető haszon lehet, vagyis hogy az elkövetkező év­ben vélhetően mennyi bevétel­re lesz képes szert tenni. Ha valószínűsíthető, hogy évente 20 ezer eurónál több bevétele lesz, akkor már érdemes a vál­lalkozási forma módosítását komolyan megfontolni. Az egyéni vállalkozás mellett szól, hogy a vállalkozás első évében nem kell járulékokat fizetni, valamint az adóbevallásban érvényesíthetőek az átalányki­adások. A saját cég mellett szólhat, hogy járulékokat itt sem kell fizetni, ezenkívül az adók optimalizálására, az adó­alap csökkentésére is több le­hetőség van, ráadásul az alap­tőke befizetése után a vállalko­zó nem a saját vagyonával ke­zeskedik. Minimális j árulék Nem szabad elfeledkezni ar­ról sem, hogy az egészségbizto­sítási járulékot mindenképpen fizetni kell. A minimális egész­ségbiztosításijárulék 57,68 eu­ró, illetve a www.firmaren.sk cégalapítással foglalkozó hon­lap szerint még az is „megoldható”, hogy a havi járu­lék akár 7 euróra csökkenjen. „Beáta asszonyt elbocsátották, fél évig munkanélküli volt, majd úgy döntött, vállalkozni fog. A lehetőségek mérlegelése után a saját céget hozott létre. Tudta, hogy társtulajdonosként és ügyvezetőként nem kell a Szociális Biztosítóba járulékot fizetnie, az egészségbiztosítást azonban fizetnie kell. Mivel a cége még nem termelt semmi­lyen hasznot, csökkenteni akar­ta a kiadásait, és a könyvelője javaslatára úgy döntött, meg­bízza saját magát az ügyvezetői tisztség betöltésével, és erről sa­ját magával szerződést is kötött, s ebben rendszeres havi tiszte­letdíjat - 50 eurót - hagy jóvá magának. Erről tájékoztatta az egészségbiztosítóját és a Szoci­ális Biztosítót, valamint az adó­hivatalt is, és a járulékokat eb­ből az összegből fizette - vagyis 7 euró egészségbiztosítási és 17 euró társadalombiztosítási járu­lékot, összesen mindössze 24 eurót havonta az 57,68 euró egészségbiztosítási járulék he­lyett, miközben a 24 euróbán mindkét biztosítás benne volt” - tájékoztat a firmaren.sk. Törvényeink ezt a trükköt lehetővé teszik, sőt arra is van lehetőség, hogy a cég ügyveze­tőjének olyan alacsony jutal­mat is szerződésbe foglalja­nak, melyből minimális, mindössze pár centnyi biztosí­tási díjat kell fizetni, melyet - mivel nagyon alacsony összeg­ről van szó - végső soron át sem kell utalni, a biztosítás ennek ellenére érvényes. A szakportál szerint ezzel a lehe­tőséggel egyes alvócégek ügy­vezetői szoktak élni. (sza) A KFT. FELSZÁMOLÁSA ♦ Ha úgy dönt, beszünteti vállalkozói tevékenységét, a cégét meg kell szüntetni, tel­jesen fel kell számolni. ♦ Ilyen esetben el kell fo­gadni a társtulajdonos ha­tározatát a cég felszámolá­sáráról és arról, hogy le­folytatják a végelszámolási eljárást, és kijelölik az eljá­rást lefolytató személyt, az ún. végelszámolót (likvidá­tor). ♦ A cégjegyzékben beje­gyeztetik a végelszámolót és azt, hogy a kft.-vel szemben végelszámolási eljárás indul. ♦ Azzal a dátummal, ami­kor a kft.-vel szemben elkez­dődik a végelszámolási eljá­rás, össze kell állítani a számviteli mérleget. ♦ Ezt követően a végel­számoló a kereskedelmi közlönyben közzéteszi, hogy a cég ellen végelszá­molási eljárás van folya­matban, és felszólítja a hite­lezőket, illetve az érintett személyeket, hogy a közzé­tételtől számított 3 hónapon belül jelentsék kinnlevősé­geiket, követeléseiket a cég­gel szemben. ♦ Ha a cégnek ez alatt az idő alatt sikerül rendezni a köte­lezettségeit, kifizeti a tarto­zásait, megszünteti a szerző­déseket, a végelszámolás 3 hónap után befejeződhet. ♦ A cég megszűntésének dátumáig el kell készíteni a könyvviteli zárlatot. ♦ A könyvviteli zárlatot a végelszámolás lefolyásáról szóló, a végelszámoló által készített zárójelentéssel és a maradék vagyon elosztására tett javaslattal együtt a közgyűlésnek kell jóváhagy­nia. ♦ A vállalkozás befejezése­kor adóbevallást kell készí­teni, és az adóhivatalt meg kell kérni, hogy egyezzen be­le a cég törlésébe a cégjegy­zékből. ♦ Miután az adóhatóság be­leegyezik a cég törlésébe a cégjegyzékből (kb. 3 hóna­pig kell rá várni), a céget le­het törölni a cégjegyzékből, ami a kft. megszűnését je­lenti. (sza) AZ EGYENI VÁLLALKOZÁS FELSZÁMOLÁSA ♦ Az egyéni vállalkozó azonnal is befejezheti vállal­kozói tevékenységét (azzal a dátummal, amikor a vállal­kozás beszüntetéséről szóló értesítést a vállalkozói hiva­tal kézhez kapja), vagy egy távolabbi dátumot is vá­laszthat. ♦ A vállalkozói hivatal kiad egy igazolást a vállalkozás megszüntetéséről. ♦ A vállalkozói hivatal 15 napon belül az adóhatósá­got, 8 napon belül pedig az egészségbiztosítót is tájé­koztatja a vállalkozás befe­jezéséről. ♦ A vállalkozónak vissza kell adnia az igazolást ( az ún. DIČ-kártyát), hogy re­gisztráltatta magát az adóhi­vatalban jövedelemadó fize­tése céljából. ♦ Ha a vállalkozó áfafizető volt, az adóhivatalban le kell adni az arról szóló bizonyla­tot, hogy regisztráltatta ma­gát áfafizetés céljából. ♦ A vállalkozónak eleget kell tennie a Szociális Bizto­sítóval szembeni bejelentési kötelezettségének is, 8 na­pon belül jelenteni kell a vál­tozást. ♦ Az egyéni vállalkozás be­fejezését jelenteni kell a vámhivatalnak is, ha a vál­lalkozó importált és/vagy exportált. ♦ Nem szabad elfeledkezni olyan intézményekről sem, mint az egészségbiztosító és a bankok. ♦ Ha a vállalkozónak vol­tak alkalmazottai, meg kell szüntetni az összes munka- viszonyt. Ez adminisztratív feladatokat jelent: minden alkalmazottat ki kell jelen­teni a biztosítókból, le kell zárni a személyi dokumen­tációját stb. ♦ A vállalkozását beszün­tető személynek ki kell fi­zetnie az összes tartozását is, mert azok az ő szemé­lyéhez kötődnek - az egyéni vállalkozás befejezésével az adósságok nem szűnnek meg, utólag is érvényesíteni lehet, (sza) mtfm spoločenská zmluva - társasági szerződés spoločnosť s ručením obmedzeným ­korlátolt felelősségű társaság základné imanie - alaptőke živnostenské oprávnenie - vállalkozói engedély Živnostenské podnikanie - egyéni vállalkozás osvedčenie o živnostenskom oprávnení vállalkozói engedély konateľ - ügyvezető konateľ spoločnosti - társaság ügyvezetője súvaha - mérleg (számvitelben) účtovná závierka - beszámoló, könyvviteli zárlat valné zhromaždenie - közgyűlés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom