Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-22 / 92. szám, szerda
2015. április 22., szerda 13. oldal AKTUÁLIS Érsekújvár egyik legjellegzetesebb épülete a főtér közelében lévő ferencrendi templom és kolostor (Száz Ildikó felvétele) A ferencrendi templom nem csak műemlék A Pax intrantibus (békesség a betérőnek) - felirat fogadja az érsekújvári ferencrendi templom látogatóit. A Szent Ferenc Stigmatizációja ferences templom (Barátok temploma) és kolostor 1626 és 1631 között épült. A Rákóczi-szabadság- harc alatt Bercsényi lakott a kolostorban. A 20. században a háborúk idején az épületet többször megrongálták. Felújítása és régészeti feltárása 1978-ban kezdődött, megtalálták az eredeti kaput, illetve a templom alatti kriptát. A kolostorban 1991 óta ismét ferences szerzetesek élnek, magyar és szlovák szentmiséket celebrálnak, a magyar közösség mindennapjairól a www. uj variiere ncesek.eoldal.hu-n tájékozódhatnak az érdeklődők, a kolostor egyik épületrészében fogyatékkal élő fiataloknak nyitottak alkotóműhelyeket, (száz) Régen csak a nagyvárosok használtak címert Szűz Mária védelmezi Muzslát v Az új kőkortól lakott volt Az írásos források először 1156-ban említik a községet, de a terület településtörténete az újkőkorig vezethető vissza. Ezt a község határában régészeti lelőhelyek bizonyítják, melyek száma elérte a negyvenet. A legjelentősebb Csenkén található. A községhez tartozik még Szent-Györgyhalma és Kismuzsla is. A község déli peremén található Úr kútja a monda szerint István király idejéből származik. Vasútállomása 1851-től működik. Az iskola épülete 1916-ban készült el. 1909-ig Muzsla volt Párkány járás központja, itt volt a szolgabírói Késhet a terelőút megépítése, a vágsellyeiek egyre türelmetlenebbek Elviselhetetlenek a forgalmi dugók Belefáradtak már a tiltakozásba a vágsellyeiek, a terelőút mielőbbi megépítést tartják az egyetlen megoldásnak (A szerző felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Muzsla. A falu legrégebbi ismert pecsétje „MUSLAI FALU PECSETYE ANNO 1773” felirattal a 18. századból származik. A pecsét mezejében egy püspök alakja látható széttárt karokkal, jobbján három, csúcsával felfelé mutató nyílvesszővel, baljában pásztorbot, fején püspöki süveg. A püspök Szent Adalbert-Bé- lát, az esztergomi érsekség pat- rónusát jelképezi. Erre a nyílvesszők, a püspök kínhalálának eszközei utalnak. A püspök ugyanis hitterjesztés közben, a poroszok nyílvesszői és lándzsái által 997-ben halt meg. „Egy szent alakját azonban nem helyes címerbe helyezni. Ennek történelmi, heraldikai és vallási okai is vannak” - olvasható Ladislav Vitel tanulmányában, amely egy 2008-ban kiadott településtörténeti vázlatban jelent meg. Ezt a nézetet Bruno B. Heim, a Nemzetközi Heraldikai Akadémia tagja is alátámasztja. Az ő tanácsa teljesen megegyezik azzal a hazai tradícióval, amelynek alapján a 15. században a szenteket ábrázoló pecsétekből a szentek tulajdonságait ábrázoló heral- dikus jelek jöttek létre. így született például Körmöcbánya címere, amelyben Szent Katalint egy törött kerékkel (kínhalálának eszközével) helyettesítették. Muzsla címerében Szent Adalbertét két nyíl és egy pásztorbot szimbolizálja. „Muzsla heraldikusan helyes címere két keresztbetett nyílvesszőből és A püspök Szent Adal- bert-Bélát, az esztergomi érsekség patrónu- sát jelképezi. Erre a nyílvesszők utalnak. egy pásztorbotból áll. A pásztorbot és a nyílvesszők arany színű, a nyílvesszők hegye ezüst. A szőlőfürtök ezüstök és a szőlővessző zöld színű. A pajzs mezeje az égbolt színét kapta, amely Szűz Mária Muzsla feletti védelmére utal” - magyarázza Ladislav Vrteľ. Muzslának a múltban nem volt címere, ugyanis nem volt rá szüksége. Saját címert csak a nagyvárosok használtak, amelyeknek katonai helyőrségei voltak. Csak később - amikor a címerhasználat általánosan elterjed jelenséggé vált - alkottak címereket a kisebb városok is, amelyek főleg pecsétjeikben képviseltették magukat. (guzsu) Legközelebb Kassa címerét mutatjukbe. Vágsellye. Újabb munka- értekezletet tartottak a városházán a vágsellyei forgalmi gondok miatt. A találkozón szó volt a terelőút megépítéséről, a híd felújításáról, valamint a Tesco közelében lévő megrongált körforgalomról. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Roman Žembera, a Szlovák Közúti Igazgatóság (SCC) vezetőjének és Jozef Belický, Vágsellye polgármesterének legutóbbi találkozóján elhangzott, hogy az építkezési engedély kiadása, valamint a telekfelvásárlás után európai uniós támogatással építenék meg az új utat. Előbb azonban versenypályázatot írnak ki a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására. A nagyszabású projekthez átfogó szakmai tanulmányra van szükség, mely feltárja a projekt erősségeit és gyengeségeit. Ha a tanulmány elkészül és jóváhagyják az európai uniós támogatást, 2016-ban végre megkezdhetik a terelőút építését. A szlovák útkezelőség szakemberei évek óta hangsúlyozzák, hogy a vágsellyei terelőút prioritást élvez Nyitra megyében, minden remény megvan arra, hogy megépüljön, eddig azonban nem jutott pénz azoknak a Vág- sellyéhez közeli telkeknek a felvásárlására, ahol a terelőút megépülne. A találkozón szó volt továbbá a Tesco tulajdonában lévő körforgalom és a híd felújításáról. A körforgalom kőkockái összetörtek a többtonnás kamionok súlya alatt. Ha az ingatlan a jelenlegi tulajdonostól, a bevásárlóközponttól a közúti igazgatóság hatáskörébe kerülne át, rendbe tudnák hozni az utat. A felújítási munkálatok miatt azonban forgalomelterelésre lenne szükség, (száz, jl) A sofőrök türelmét kérik Jövő hét elején megkezdik a vasúti sínek javítását a Vágfar- kasdi úton. Várhatóan május 8-ig tartanak a munkálatok. Az átkelőhelyet a Vágsellyéről Vágfarkasd irányába tartó gépkocsivezetők használják. Az útlezárás idején Deákin, Pereden és Zsigárdon át, egy huszonnégy kilométeres kerülőúton juthatnak el Vágfarkasdra. (száz)
