Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-21 / 91. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 21. Vélemény És háttér 7 Helyezkedni, lobbizni, nem ugrálni - a kelet-európai vállalkozók élete Harsogva az ár ellen Közép-Európában sajátos szabályok vonatkoznak a sikeres vállalkozásokra. A helyi körülmények többnyire arra kényszerítik a vállalatokat, hogy az üzleti tervük mellett legyenek megfelelő kapcsolataik a politikai elittel, és ne nagyon ugráljanak. TOKÁR GÉZA Egy közepesen sikeres vállalkozóval szemben az az elvárás, hogy csendben lobbizzon a színfalak mögött, ne akadékoskodjon a hatóságokkal, és akkor talán származik némi előnye is a különmegállapodásokból. És mint a Váhostav esete mutatja, egy nagyon sikeres vállalkozó ennél is sokkal jobban kötődik a politikához. A RegioJet viszont láthatóan nem a rejtőzködés és a csendes érdekérvényesítés stratégiáját követi. Radim Jančura, a vállalat tulajdonosa egy jelenség. Személyesen is előszeretettel kommunikál a médiával, terjeszkedési politikája pedig meglehetősen agresszív. Azt, hogy képes a semmiből versenyképes vállalkozásokat megteremteni, bizonyítja a Student Agency - a RegioJetról azonban csak évek múltán lehet majd megmondani, mennyire volt gazdaságos vagy esetíeg egy esztelen kezdeményezés. Jančura ugyanis a nyomásgyakorlást nem(csak) a színfalak mögött, hanem a sajtón keresztül gyakorolja. A RegioJet igazgatója pár napja a médiában üzente meg, hogy mivel nem kifizetődő, leállíthatja a Pozsony-Kassa vasúti járatot. Azt a járatot, amit 2014 decemberében nagy médiafigyelem mellett indított útjára, bár már akkor is lehetett tudni, hogy a fenntartásával akadnak majd gondok. Egyrészt kérdéses, hogy valójában mennyire éri meg beszállni a vasúti személyszállításba - a Komárom- Pozsony szakasz gazdaságossága is finoman szólva kétségbe vonható. Másrészt pedig decemberben már a Fico-kormány osztogató kampányának részévé vált a vasúti téma, a több társadalmi csoport számára ingyenessé tett vonatközlekedés is nehezítette a vállalat helyzetét. A közlekedési tárca véleménye cinikus, de voltaképpen igaz: Jančura tudta, milyen fába vágta a fejszéjét. A RegioJet vezetője felveszi a kesztyűt, egyszerre politizál és vállalkozik. A Pozsony-Kassa járat beszüntetésének nyilvános lebegtetése némileg indirekt módon, de voltaképpen politikai üzenet. Ugyanolyan, mint a pozsonyi és nyitrai megyefőnök korruptságát hirdető óriásplakát-kampány, amely annak volt köszönhető, hogy a RegioJet az összezáró politikusi és autóbuszlobbi miatt nehezen tudott beszállni a megyéken átívelő buszközlekedésbe. Hasznos Szlovákia számára egy újabb szolgáltató megerősödése? Árleszorító hatása biztosan van a sárga buszok és vonatok megjelenésének, az már más kérdés, hogy mennyire képes hosszú távon minőségi szolgáltatásokat biztosítani a cég (a Komárom-Pozsony vonalárat rendszeres utasai tudnának mesélni erről a fokozatos színvonalesésről). Van esély a változtatásra vagy marad a helyezkedés? A médián keresztül való üzengetés aligha hoz eredményt, de legalább szórakoztató. Mert azt mutatja, hogy egy vállalkozó legalább nyíltan megpróbál rámutatni a visszásságokra. Hogy milyen érdekekből, az már mellékes.- Kitaláltam, hogyan kártalanítunk! Az alvállalkozók befizették az áfát az államnak azután is, amit kiszámláztak a Váhostavnak, de az sose fizette ki nekik. A Váhostav viszont visszaigényli a saját áfáját az államtól, és annyival kártalanítja a beszállítókat. És kész a szlovák gazdasági csoda. (Peter Gossányi rajza) LÖVÉSZÁROK Ki lesz a Váhostav koalíciós partnere? A Váhostav kis- és közepes vállalkozókkal szembeni eljárása, az elvégzett munka kifizetésének elutasítása új fejezetet nyitott a szlovák (gazdaság)po- litikában. Ismételten beigazolódott, hogy a kormány csak akkor kezd foglakozni kritikus, az embereket közvetlenül érintő ügyekkel, ha kirobban a botrány, és veszélybe kerül a politikai támogatottsága. Jogos a kérdés, hol volt az elmúlt három évben Ján Počiatek közlekedési miniszter, miért nem ellenőrizte a Váhostav kormány által finanszírozott beruházásait. Ha a miniszter ellátta volna törvényből adódó kötelességeit, akkor időben kezelhette volna a kialakult válságot. Tény viszont az is, hogy a „legolcsóbb a legjobb autópálya” közlekedéspolitika, amit a Radičová-kor- mány alatt fogalmaztak meg, szintén csődöt mondott. Ennek értelmében ugyanis csak olyan vállalat nyerhetett a közbeszerzésen, amely eleve a kivitelezés tényleges árát figyelmen kívül hagyva tette meg árajánlatát. Mivel a múltban is történtek már hasonló ügyek, mi több, jelenleg sem a Váhostav az egyetlen mamutcég, amely beszállítóit, alvállalkozóit cserbenhagyta, a probléma megoldására rendszerszintű megoldás kell. A kisvállalkozók számára részben megoldást jelentene, ha az áfát az általuk kiállított számla megtérítése után kellene csak befizetniük. A minisztériumnál ugyan felmerült már hasonló javaslat, ám az építkezési kis- és közepes vállalkozókra ez sajnos nem vonatkozna. A kört tehát mindenképpen szélesíteni kell. Az MKP már másfél éve javasolta: a Kereskedelmi Törvénykönyv, illetve a vonatkozó adótörvények módosításával a fővállalkozót kötelezni kellene, hogy az általa számlázott és átvett összeggel arányosan utalja tovább az alvállalkozók pénzét. Továbbá a közbeszerzésekben győztes óriáscég a beérkezett összeget más célra ne használhassa fel, amíg alvállalkozói felé nem rendezi tartozásait. Ma a politikai felelősség elsősorban a Smer-kormányt, azon belül is Ján Počiatek minisztert terheli. Sokat elárul a kormányzó párt belső viszonyairól, hogy Robert Fico nagyobb megrázkódtatások nélkül képes meneszteni az egészségügyi miniszter asszonyt, vagy éppen a házelnököt, Pavol Paškát, Ján Počiatek azonban érinthetetlen, tőle nem tud megválni, pedig indokolt lenne. Botrány ide vagy oda, közismert tény, hogy két parlamenti ellenzéki párt a Smerrel való közös kormányzásra készül a 2016-os választás után. A kérdés csak az, vajon milyen áron? A Váhostav-ügy köztünk élő kis- és középvállalatok alkalmazottai és azok családja megélhetéséről szól elsősorban. Ezért olyan kormányra van szükség, amely megvédi a tisztességes embereket az oligarcháktól. Az MKP ebben kíván partner lenni. Berényi József, az MKP elnöke KOMMENTAR Kit választ a Smer? NAGY ANDRÁS Nem látunk bele Robert Fico fejébe és politikai tanácsadóiról sem tudunk annyit, mint mondjuk a magyar miniszterelnök körül mozgó PR-gurukról. így pontosan azt sem lehet tudni, milyen hosszú mérlegelés után döntött arról, hogy a korábban a Smerrel szemben legkevésbé ellenséges ellenzéki pártelnököt, Ján Figeft kell belehúzni a Váhostav-ügybe. Az világos, hogy szükség volt egy elterelő hadműveletre, mert a Váhostav ügye szinte védhetetlen, de hogy a KDH elnökénél jobb célpontot nem találtak, az egy kicsit furcsa. Ez elvileg két dolgot jelenthet. Vagy azt, hogy a Smer némi mérlegelés után eldöntötte, hogy a potenciális koalíciós partnerei közül kilövi a KDH-t, mert vannak nála biztosabb befutók, vagy úgy gondolja, hogy bármennyire megalázhatja lehetséges jövőbeni koalíciós partnerét, úgyis mindenki a Smer-székház ajtaján fog kopogtatni a választások után. Ján Figeľ friss harcias kijelentései ennek azért némileg ellentmondanak. A KDH elnöke kizárta az együttműködést a Smerrel. És még le sem váltották a parlament alelnöki posztjáról Figeľt. Fico nem megy a szomszédba egy kis politikai zsarolásért, és valószínűsíthető, hogy az SNS-szel számol leendő koalíciós partnerként. Vagy egy olyan lehetőséggel, amivel majd zsarolni tudja a többi pártot. Teljesen nyilvánvaló, hogy miért kap az SNS elnöke, Anton Danko folyamatosan ekkora teret parlamenten kívüli pártelnökként például a TA3 hírtelevízióban. A párt egyszerűen művileg lett felfújva az elmúlt pár hónapban. De nem az SNS az egyetlen parlamenten kívüli jelölt, sőt, az MKP is simán fent lehet a Smer listáján. Nagyszombat megyében például remekül működik a Smer-MKP koalíció. Lassan itt az idő megkérdezni mindenkit, hogy kivel képzeli el az együttműködést a választások után. Ajelenlegi parlamenti pártoknál ez most már nagyjából egyértelmű. A Smerről tudni lehet, hogy pragmatikusan fog viselkedni, valószínűleg azt hívja a kormányba, aki a legkevesebbet kéri tőle. Vajon melyik párt lesz az, amelyik a legkevesebbért lesz hajlandó beállni mellé? A hatalom iránti vágy nem bűn, de azért fontos, hogy az embernekmegmaradjon az arca. Ajelenlegi jobboldali pártok csak úgy tudják ezt elérni, ha összetartanak, és kitartanak. Ez akár megfelelhet a fogolydilemma egyik, kicsit kibővített típusának is. Ha összetartanak, és aszavazókis bíznak bennük, talán van esélyük Fico ellen. Ám ha valaki kiszáll, kútba esett az egész dolog. Viszont nem lehet tudni, hogy ki mit kérne, meddig bírna ellenállni a csábításnak, és közben a háttérben ott vannak a parlamenten kívüliek. Érdemes volna megkérdezni Robert Ficót, továbbra is úgy gondolja-e, hogy a leendő koalíciót a Smer és egy „standard” ellenzéki párt alkotja majd. Persze az is lehet, hogy a Smerben egyszerűen úgy döntöttek, hogy a választásokig mindenkire lőnek, aztán meg csak lesz valahogy. Egy dolog azért biztos, a legerősebb párt minden botrány ellenére a Smer marad. FIGYELŐ Körbeudvarolt RMDSZ Valamennyi román párt a jelenleg ellenzékben lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség kegyeit keresi, az viszont most azzal van elfoglalva, hogy visszanyerje választói bizalmát - állapították meg a bukaresti lapok a párt hétvégi kongresszusát kommentálva. A Romanai Libera Az RMDSZ a legkelendőbb partner címmel számolt be arról, hogy a román pártelnökök valósággal megrohamozták az RMDSZ kongresszusát, és magyar szavakkal kedveskedve agyondicsérték a szövetséget, hogy elnyeljék támogatását saját kormányzati ambícióikhoz. A kormánybarát Juntáiul Nationaľarra figyelmeztet, hogy a jobbközép Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) az RMDSZ-szel együtt sincs elég ereje megbuktatni a Ponta-kormányt, így meglehetősen kockázatos lépés, hogy tíz évre szóló együttműködési ajánlatával a PNL elkötelezze magát a magyar követelések teljesítésére, ami népszerűségvesztést hozhat számára a román választóknál. A megállapodásban megkerülhetetlen lenne a tíz éve altatott kisebbségi törvény elfogadása, ám az RMDSZ még a székelyföldi autonómiatervezetről sem lesz hajlandó lemondani, mert azt kockáztatná, hogy választói a radikálisabb magyar pártok - a Magyar Polgári Párt, vagy az Erdélyi Magyar Néppárt - felé fordulnak. Az Adevarul szerint az RMDSZ számára létkérdés, hogy visszanyelje választói megcsappant bizalmát, de ezt véleménye szerint a székelyföldi autonómiaigény „meghaladásával” érheti csak el. A magyar választóknak elegük van az erdélyi magyar pártok veszekedéséből, és a fiatalok számára nem vonzó sem az RMDSZ hatalomvágya, sem a székely autonómiamozgalom. (MTI)
