Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-16 / 87. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 16. Vélemény És háttér 7 így kell beadni, hogy a keményen dolgozókat, nem pedig az oligarchákat védjük Fico, a profi mosakodó Kommunikációs ellentámadásba lendült a kormányfő: megpróbál kimo- sakodni a Váhostav-bot- rányból. Nézzük, hogyan csináljákaprofik! Az ellenzékközben jegyzetelhet. MÓZES SZABOLCS Ahol keményen dolgozó kisemberek ezreinek pénze ragad benn, a hunyó pedig egy oligarcha, akit mindenki a Smerhez köt, ott nem lehet sokáig hallgatni, különben a pártra ég az ügy - Robert Fico tehát a tettek mezejére lépett. Kommunikációs offenzívájában az összes fegyvert bevetette: hárított, másra mutogatott, ködösített, új témákat dobott be, végül pedig úgy oldotta meg a helyzetet, hogy az se neki, se Juraj Širo- kýnak ne fájjon. Sőt, utóbbi még jól is jár. Első körben, még a múlt héten, igyekezett ellökni magától Širokýt, mondván, neki semmi köze a nagyvállalkozóhoz. Ezt még a Smer választói sem vehették be, az utóbbi másfél évtizedben annyira beleégett a köztudatba, hogy a Váhostav tulajdonosa a Smer egyik háttérembere. így fokozatot kellett váltani. Kedden, amikor Fico szinte az egész napját az ügynek szentelte, négy csapást is bevitt. Első lépésben megpróbálta rátolni az ellenzékre az ügyet, mondván, a Váhostav Figel’ék idején „volt kénytelen” áron aluli, teljesíthetetlen ajánlatot tenni, ennek következtében gyakorlatilag csődbejutott (hogy ez mekkora blőd- ség, az itt terjedelmi okokból nem részletezhető). Másodszor Fico arra emlékeztet, hogy a jelenlegi csődtörvényt még Dániel Lipšic és Lucia Žitňanská írta 2006-ban (mintha ez bármit is jelentene, azóta összesen hét évet ő kormányzott). Délelőtt tárgyalt a speciális ügyésszel is, azt a látszatot keltve, hogy több fronton harcol - ám a látszat ezúttal is csal: Dušan Kováčik ugyanis arról ismert, hogy a pártokkal és mecénásaikkal kapcsolatos ügyeket gyorsan ad acta teszi. Tőle tehát Sirokýnak sem kell tartania. Emellett a kormányfő igyekezett elvonni a figyelmet a témáról: hétfőn összehívta minisztereit, hogy kormányértékelőt tartson - másfél héttel a kabinet megalakulásának évfordulója után, egy sebtében összerakott százpontos listával. Kedden személyesen jelentette be, hogy jövőre a kereskedelmi rádióknak 25 százalékban szlovák zenét kell sugározniuk - csámcsogjanak az emberek és a rádiók máson is, ne csak a Smer oligarcháján. Ha ez nem lenne elég, még aznap késő délután - amikor már senki sem reagálhatott érdemben - bemutatta a nagybetűs megoldást: a bankoktól beszedett különadókból mentik meg a kisvállalkozókat, aki aláírja, kinnlevősége 40%-át kapja meg. Politikailag a legkevésbé támadható megoldást választotta. A beszállítók - még ha nem tetszik is nekik, hogy pénzük nagy részét elbukjék - inkább elkérik a 40%-os „állami” térítést, mintsem öt éven keresztül várják a Váhostav által kínált 15%-ot. A bankok aligha fognak morgolódni, hiszen nem extra elvonásról van szó: a bankadót így is évente fizetik, a kisvállalkozókat olyan forrásból fogják kifizetni, amely eddig még érintetlen volt (itt a fő probléma: a lépés precedens értékű; a pénzt azért teszik évről évre félre, hogy egy bankválság esetén legyen mihez nyúlni). Ha pedig megszólal az ellenzék, Fico nyomban azzal vádolja meg, hogy a bankok érdekeit védi, ő meg a kisembereket védi a bankok pénzén (miközben a probléma kialakulásában semmi szerepük nem volt a pénzintézeteknek). Közben Široký is jól jár. A Váhostav beszállítóinak követeléseit egy állami bank veszi át, amely - ha elül a botrány és a Smer kormányon marad - köny- nyen lehet, hogy még annyit sem fog „akarni” behajtani (azt a bizonyos 15%-ot), mint amennyit akisvállalkozókkértekvolna. A keddi nap különleges volt: egyenes adásban lehetett tanulni a mestertől. így néz ki- egy marketinszempontból - a lehetőségekhez képest - tökéletesen megkomponált ellentámadás. PATREN|A Sr,ie"'>"i"ia,nei Na ZLPbérfniíeme odvodov „re ľudí Kými a so stredná s na' "™nymi príjmami zvýšenie vianočnétv príspevku dočasný súbeh pudy a dávky v hmotne) midtí Fico népjóléti csomagja (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Jeb Bush az apja vagy a bátyja, Hillary Clinton a férje elnöki ciklusára építhet Bushék és Clintonék csatázhatnak a Fehér Házért FELEDY BOTOND Valószínűleg két dinasztia ütközhet meg azért, hogy újra bevegye a Fehér Házat: Hillary Rodham Clinton a demokraták, Jeb Bush pedig a republikánusok elnökjelöltje lehet. Az Egyesült Államok 2016 novemberében új elnököt választ. Az amerikai sajtó már hangos a két nagy párton belül zajló jelölésektől, amelyek a következő évre bőségesen meghatározzák a belpolitikát az óceán túlsó felén. A republikánus és a demokrata párt régóta meghatározza az amerikai kétpárti politikát. Most a saját táborukon belül előválasztásokat tartanak, demokratikus módon megszavaztatják, ki legyen a párt végső jelölte, akivel nekivágnak az elnökválasztási kampánynak. Ilyenkor még nagyon sok a kérő. Republikánus oldalon bőven tíz felett lehet a jelöltek száma, akik hivatalosan is belépnek a ringbe. A másik oldalon, a demokratáknál már oly régóta számolnak Clinton asszony jelölésével, hogy jóval kevesebb a kihívója, és komoly egyelőre nincs is. Hillary Clinton 2013-ig külügyminiszter volt, előtte nyolc évig first lady a Fehér Házban, azelőtt pedig félje arkansa- si kormányzói munkáját kísérte végig, miközben már a saját politikai szárnypróbálgatásait is elkezdte a nyolcvanas években. Jeb Bushnak az apja és a testvére is volt már az USA elnöke, ő pedig Florida állam kormányzója 1999-2007között. Most acsa- lád összes tagja bekapcsolódik a kampányába, bár hivatalosan még nem nevezett be a küzdelembe. Vele kapcsolatban az a kérdés, hogy kampányát apja vagy inkább a bátyja elnökségének emlékeire kívánja-e építeni; ahogy Clintonnak is kihívás lesz, hogy ne a távozó elnökként nehezebben védhető Obama utódjának tűnjön, hanem inkább Bili Clinton sikeres és megszépült emlékű elnökségének folytatójaként. Az amerikai elnökválasztás elképesztő pénzégetés. A jelöltek sokmillió dollárt költenek a következő évben, pontosan számon tartják, ki mennyit gyűjt össze. Ebben Bushék is erősek, és Hillarynak sem lehet oka panaszra, ha a fundraisingrőí - •pénzgyűjtésről - van szó. Ittnem érvényesül az európai logika, ahol (elméletileg) állami pártfinanszírozások szabnak plafont a költéseknek. Amerikában nyíltan versenyeznek a jelöltek a gazdag támogatói csoportok kegyeiért. Egyfelől ez jelenthet nagyobb transzparenciát, másfelől egyértelművé teszi, hogy a támogatás, az ígéretek és a pénz együtt jár. Ha hozzávesszük, hogy két, mélyen beágyazott család kerülgeti megint a Fehér Házat, akkor ezt csak a társadalmi mobilitás kemény üvegplafonján keresztül nézhetjük. KOMMENTAR Fehérgalléros sámánok MOLNÁR IVÁN Aki egy kicsit jobban figyel a politikusok trükkjeire, egy dolgot állapíthat meg: a pa- rasztvakítás alapvető módszerei az elmúlt évszázadokban alig változtak. A tudásukat az emberek becsapására használó sámánok fortélyai politikai marketing néven élnek tovább, s ennek Szlovákiában ma Robert Fico az egyik nagymestere. A választásokig még van egy év, de a kormányfő már veszettül veri a sámándobot. A természeti népek egy részénél az időjárás-varázslás is a sámánok feladata volt, de korántsem tartozott a legveszélytelenebb foglalkozások közé. Ha az esőcsináló igyekezete balul sült el, az nem egy esetben halálos ítéletet vont maga után. Ha a sámán nem szerette volna, hogy idő előtt megszakítsák a karrierjét, minden tudományát be kellett vetnie, amihez az időjóslás is hozzátartozott. A mai meteorológusokhoz hasonlóan a természet apró jeleiből a sámánok is képesek voltak rövid távra előre jelezni az időjárás alakulását. Az értelmesebbjeik így csak akkor vállalkoztak esőcsinálás- ra, ha már tudták, hogy az idő hamarosan csapadékosra fordul. Ilyen esetben nyugodtan elkezdhették verni a sámándobot, fűt-fát, és főleg esőt ígérve a törzs kevésbé értelmes tagjainak. Aki azt hinné, hogy ez már a múlt, téved. A sámánok nagy része ugyan eltűnt, de a helyüket átvették a politikusok, akik ugyanolyan eszeveszetten verik a sámándobot, mint évszázadokkal korábbi kollégáik. Igaz, eső helyett ma már alacsonyabb árakért, nagyobb szociális segélyért, külföldi beruházókért és több munkalehetőségért fohászkodnak, a módszerek azonban nem változtak... A gáz világpiaci ára hosszabb ideje csökken, és egyelőre úgy tűnik, hogy ez a trend nem változik a közeljövőben. A szlovákiai elemzők ezzel kapcsolatban már korábban figyelmeztettek, hogy a lakossági gáz 4-8 százalékkal lehetne olcsóbb. A lakosság döntő része persze nem foglalkozik száraz gazdasági elemzésekkel, Robert Fico így a legnagyobb kereskedelmi tévécsatornák bulvárhíradóiban e héten nyugodtan elkezdhette verni a sámándobot, jövőre 7 százalékkal olcsóbb gázt ígérve a lakosságnak. A régi sámánokhoz hasonlóan ő is azt állítja majd, hogy az árcsökkenés csakis neki köszönhető, ezért mindenkit óv attól, hogy a helyére más sámánt válasszon. Fico helyzete azonban még így sem teljesen biztos. Egy korábbi dobolása alkalmával ugyanis azt ígérte, hogy idén és jövőre elintézi az együttesen kétszámjegyű, vagyis minimum 10 százalékos gázárcsökkenést. A gáz idén 1,14 százalékkal csökkent, márpedig ha ehhez hozzáadjuk a jövőre ígért 7 százalékot, az még mindig kevesebb a beharangozottnál. Fico egyetlen szerencséje, hogy a többséget teljesen elvarázsolja a sámándob hangja, a tegnapi ígéretekre így csak kevesen emlékeznek. FIGYELŐ Válasz Simicskának AValasz.hu értesülése szerint megalapították az új magyar jobboldali sajtóbirodalom központi cégét, a Modem Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t. A holding feladata, hogy ellensúlyozza a Simicska-médiabi- rodalmat, például a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet, amelyek szembefordultak Orbán Viktorral. Az MMG 50%-os tulajdonosa Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó. A cég másik fele Győri Tiboré, aki a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős vezetője volt. Az MMG székhelye Óbudán van, ahol jelenleg a Napi Gazdaság működik, a vezérigazgató Keresztesi Péter lesz, aki most a Napi Gazdaság ügyvezetője. A lap kiadója viszont hamarosan átkerülhet a Magyar Nemzet éléről távozott Liszkay Gáborhoz, aki a hagyományos jobboldali újságolvasók megtartására hivatott ellen-Magyar Nemzetet építi ki. (valasz.hu) A semleges nem és a politika Felvette a svéd nyelv szókincsébe a „hen” semleges nemű személyes névmást a Svéd Akadémia. A hímnemű „han” és a nőnemű „hon” mellett a „hen”-t a transzneműek megjelölésére használják, akik egyik nemhez tartozónak sem érzik magukat, és amikor közömbös az emlegetett személy neme. A vitákat kiváltó személyes névmás már az 1960-as évek óta létezik, de csak e század elején kezdett teijedni. Heves vitát gerjesztett pár éve, amikor egy stockholmi iskola a nemi sztereotípiák elleni küzdelem jegyében erre cserélte fel a fiúkra és lányokra utaló névmásokat. Az új névmásnak konzervatív és liberális oldalon is vannak ellenzői, előbbiek a politikai korrektség eltúlzá- sának tartják, utóbbiak pedig a férfi-női egyenjogúság terén elért eredményeket féltik. A Svéd Akadémia azzal zárta le a vitát, hogy a kifejezés létezik. (MTI)
