Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-15 / 86. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 201 5. ÁPRILIS 15. DlGlTÁLlA 21 A portál elveszi az felhasználóktól a lehetőséget, hogy rendelkezzenek személyes adataik felett A havi előfizetés áráról egyelőre nem esett szó Fizetős lesz a YouTube INDEX-HÍR Még az idén bemutatja a Google a YouTube fizetős ver­zióját, amin nem lesznek rek­lámok - értesült a Bloomberg. Az ebből származó bevételt a terv szerint megosztják majd a youTube-os videók készítőivel. Az új szolgáltatást 2015 vége felé akarják bevezetni. A hírről abból a levélből ér­tesült a Bloomberg, amit a You- tube-tartalmakat gyártó fel­használóknak küldött ki a Google. „Az új, fizetős szolgál­tatással egy olyan bevételi for­rást teremtünk, ami kiegészíti a gyorsan növekedő reklámbe­vételeinket” - olvasható a le­vélben. A havi előfizetés áráról egyelőre nem esett szó. A havi egymilliárd megtekintést ge­neráló YouTube tulajdonosa, a Google tavaly novemberben már beindított egy fizetős szolgáltatást zenei tartalmak­ra, az újabb előfizetéses szol­gáltatással pedig valószínűleg a múlt héten debütált HBO Now-val (a tévécsatorna We­bes kiadásával) akarja felven­ni a versenyt. Rendszeresen készítsünk biztonsági másolatokat a fontos adatokról, amelyeket tároljunk a számítógép rendszerén kívül (Képarchívum) akkal ellentétben a kártevő nemcsak akkor hoz bevételt, ha az áldozat online - például mo­bilfizetést - bankolást használ, hanem ha egyszer felfedezi és megfertőzi a készüléket, mindig talál egy adatot, amit titkosíthat és pénzt követelhet érte. „Ezért fontos, hogy rendsze­resen készítsünk biztonsági má­solatokat a fontos adatokról, amelyeket tároljunk a számító­gép rendszerén kívül” - magya­rázza Artem Semenchenko, a Kaspersky Lab víruselemzője. Mint fogalmazott, ha a fájlokat sikeresen titkosították, és nem készült róluk biztonsági máso­lat, akkor a felhasználónak ke­vés esélye van arra, hogy rámutatott, még a „tracking” (követés, megfigyelés) szót is kerülték, helyette azt írták, rálátásuk van az összképre (web impressions) és a láto­gatási információkhoz is hoz­záférnek a bővítményeiket használó oldalak esetében. Folyik a per az EU-ban A Facebook adatkezelési gya­korlata miatt indított pert az Eu­rópai Bíróságon egy osztrák jog­hallgató is, aki már több mint há­rom éve próbál nyomást gyako­rolni az amerikai közösségi oldal­ra. Az aktivista panaszlistáján is szerepelt, hogy külső honlapok­ról is adatokat gyűjt be a cég, il­letve azokat kiadják harmadik félnek, külső alkalmazásoknak, így például a hirdetésekhez. Az Európai Unió 2009 óta Hosszú blogbejegyzésben válaszolt a Facebook az őt ért vádakra, ugyanakkor nem minden állítás bizonyult ha­misnak. Múlt héten a belga adatvédelmi hatóság jelenté­sében azt írta, a cég adatvé­delmi gyakorlata több ponton is sérti az európai jogszabá­lyokat. Az ügynökség arra a megál­lapításra jutott, hogy a közös­ségi oldal mindenkit követ, még aki nem regisztrált a Face- bookra, illetve épp ki van je­lentkezve, azt is. A közösségi oldalon január 31-én változtak az adatvédelmi szabályok, ezt követően kezdett el vizsgálód­ni a hivatal. Úgy véli, a Facebo­ok elveszi az internetezőktől a lehetőséget, hogy rendelkez­zenek személyes adataik felett. Ugyan az amerikai cég pont­ról pontra kielemezte a megál­lapításokat, nem minden pont­ját cáfolta, sőt volt, hogy csak a kifejezésekkel játszott. így pél­dául Zuckerbergék közölték, míg a jelentés szerint a fel­használónak nincs lehetősége kikapcsolni a közösségi hirde­téseket, addig valójában meg­szabhatja, hogy „akar-e látszódni” a reklámokban. A közösségi oldal mindenkit követ, még aki nem regisztrált a Facebookra, illetve épp ki van jelent­kezve, azt is (Képarchívum) A külső honlapokról jött adat A kutatás azt is megállapí­totta, az olyan népszerű bő­vítményeknek köszönhetően, mint a lájk gomb és az aján­lás, amelyek több mint 13 millió weboldalon vannak je­len, a Facebook olyan embe­rek adatait is begyűjtötte, akik nem voltak épp bejelent­kezve a közösségi oldalra, vagy soha nem is regisztráltak oda. A Facebook állítja, kevés embert érint a hiba. Az amerikai cég elismerte, hogy egy hibának köszönhe­tően valóban gyűjtöttek be ilyen adatokat, de hangsú­lyozták, ez csak vajmi „kevés embert” érintett, és már dol­goznak a probléma javításán. Mint a Wall Street Journal is szeretné szigorítani az ameri­kai vállalatokra (is) vonatkozó adatkezelési szabályokat. Az Európai Bizottság jogtanácso­sa március végén már azt ta­nácsolta, akinek van Face- book-fiókja, fontolja meg an­nak megszüntetését. A brit Guardian azt a követ­keztetést szűrte le, ha Bern- hard Schima így vélekedik, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy az EU és az USA között létre­jött adatvédelmi megállapo­dás nem látja el funkcióját. A Safe Harbour garantálná az európai előírásokkal azonos adatvédelmet az európai fel­használók számára akkor is, ha amerikai szolgáltatók ame­rikai szervereken tárolják ada­taikat, és az egyébként sokkal lazább adatvédelmi előírások vonatkoznának rájuk. A fertőzött számítógépen tárolt fontos adatokat titkosítja, majd váltságdíjat követel a feloldásért így veheti fel a kesztyűt a zsarolóvírusok ellen MTI-H1R Ha kiberbűnözők értékes fáj­lokat lopnak el tőlünk, a gatyánk is rámehet, hogy visszavásárol­juk. A hackerek elleni védekezés bizonyos szintű tudatosságot és előrelátást igényel a felhaszná­lóktól. Nem új keletű, de egyre több áldozatot szednek az úgyneve­zett zsarolóvírusok (ransomwa- re), múlt hónapban például kife­jezetten a gamereket célozták meg. Már tavaly összesen 7 mil­lió ilyen támadást kíséreltek meg csak a Kaspersky vírusvé­delmi szoftver felhasználói el­len, derült ki a cég adataiból. A kártevő lényege, hogy a fer­tőzött számítógépen tárolt fon­tos adatokat titkosítja, majd váltságdíjat követel azok felol­dásáért. Mivel a kiberbűnözők folyamatosan változtatják a be­vetett eszközeiket, beleértve a titkosítási sémákat, a futtatható fájlok formátumát és a fertőző vektorokat, ezért különleges fi­gyelmet kapnak ezen vírusok. A zsarolás ráadásul tartósan is fennállhat, mivel a banki trójai­visszaszerezze őket - ahhoz gyakorlatilag a támadónak kell hibát ejtenie. Az elemző azt javasolja, min­dig a biztonsági megoldások legfrissebb verzióit használjuk. Példaképp a Kaspersky Labs sa­ját, System Wtacher modulját ajánlja, amely nemcsak figyeli a rosszindulatú tevékenységet, de biztonsági másolatot is ké­szít a fájlokról, és ha gyanús programot észlel, amely meg­próbál hozzájuk férkőzni, au­tomatikusan visszaállítja a fel­használó adatait. Ugyan még így sem garantált, hogy meg­marad minden dokumentum, de legalább magát a titkosítást lassítani lehet. A fizetést a bűnözők általában az anonimitást biztosító Bitcoin kriptovalutában követelüt, az összeget pedig amerikai dollár­ban, euróbán, ületve rubelben határozzák meg. Az eddigi köve­telések 15 dollártól a több száz dollárig teijedtek, vállalati ügy­feleknél azonban a váltságdíj ennek ötszöröse is lehet - egy esetben 5 ezer eurót kértek az értékes fájlokért cserébe. Az új szolgáltatást 2015 vége felé akarják bevezetni (Képarchívum) Több millió adatot lopott a Chrome kiegészítője Titkos megfigyelés Összefoglaló A biztonsági kutatók szerint a Webpage Screenshot nevű Google Chrome-kiegészítő valószínűleg több millió fel­használó személyes informáci­óit szivárogtatta egyetlen, az USA-ba visszakövethető IP-cím irányába. A kiegészítő segítségével a felhasználók képernyőmenté­seket csinálhattak a weblapok­ról, akár a teljesről is. Mivel ezt beépítetten a Windows nem tudja, sőt, egyik böngésző sem, nem meglepő, hogy több mint 1,2 millióan töltötték le. Nekik mind lemásolta az adataikat. A Google már eltávolította a ki­egészítők közül. Martin Zetterlund, a Scrap­eSentry nevű biztonsági cég alapítója nyilatkozta, hogy egyik ldiensük weboldalán si­került azonosítaniuk a furcsa hálózati forgalmat, ebből jöt­tek rá, hogy valami nem stim­mel. A csapat észrevette, hogy a Chrome-kiegészítőben van olyan kód, ami a felhasználó minden böngészési adatát visszaküldte egy USA-ban ta­lálható szervernek. Az adatok között volt az ol­dalak füleken látható címe, akár e-mail cím is, ha webmailt használt. Mindezt titokban. A Google nemrég hasonló­an problémás kiegészítőket távolított el az áruházából: több mint 200 darabot szór­tak ki, mert érzékeny adato­kat loptak. (Index) A Chrome-kiegészítőben van olyan kód, ami a felhasználó min­den böngészési adatát visszaküldte egy USA-ban található szer­vernek (Képarchívum) Hiba miatt kémkedett a Facebook Egy hibának köszönhe­tően nemcsak olyan fel­használókat követett a Facebook, akik épp nem voltak belépve a közös­ségi oldalra, de azokat is, akik nem is regisztrál­tak oda. A cég azt ígéri, javítja a problémát. Az EU sem ül a babérjain, folyik a per a közösségi portál ellen. OR1GO-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom