Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-14 / 85. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 14. Közélet-hirdetés 3 Vokscsata: a kormánypárt sorozatban a harmadik időközi képviselő-választást vesztette el Legyőzte a Jobbik a Fideszt Megszerezte első egyéni Vona Gábor pártelnök a frissen megválasztott Rig Lajosnak gratulál (SITA/AP-felvétel) mandátumát a Jobbik, ráadásul nem is „hazai pályán”, a Fidesz továbbra is lejtőn van - ez a vasárnapi, sok szempontból különleges időközi képviselő-választás két fő eredménye. MÓZES SZABOLCS Szoros versenyben győzött a Jobbik jelöltje a tapolcai egyéni választókörzetben. Itt azért kellett új voksolást kiírni, mert januárban meghalt a körzet fide- szes képviselője. Lasztovica Jenő egy évvel ezelőtt magabiztosan győzött, mint ahogy országosan a Fidesz is. Rig Lajos, a Jobbik jelöltje 35,3%-kal lett első, Fenyvesi Zoltán, a kormánypártjelöltje 34,4%-ot szerzett. A szocialisták és a DK (Gyurcsány Ferenc pártja) által közösen indított Pad Ferenc 26,3%-kal a harmadikhelyen végzett. Válságban a Fidesz A választás megmutatta, hogy a kormánypárt továbbra is mély, 2006 óta nem látott válságban van. Az utóbbi fél évben három időközi választásból hármat bukott a Fidesz - ilyenre hosszú évek óta nem volt példa. Először tavaly novemberben buktak egy baloldali körzetben (Újpesten 51%-ot szerzett a szocialista jelölt), majd másfél hónapja Veszprémben a sorsdöntő - a kormánypárt kétharmados parlamenti többségének megőrzése volt a tét - voksoláson egy vegyes, de inkább jobboldalinak számító körzetben a baloldal által támogatott független Kész Zoltán 43%-kal nyert, a fideszes jelölt 34%-ot szerzett. Ezúttal egy vegyes, de jobboldali többségű körzetben szenvedtek vereséget. Pedig a kormánypárt mindent bevetett, Tapolcán még a kormányfőpártelnök Orbán Viktor is megjelent. Elemzések szerint a vereség oka nemcsak abban keresendő, hogy az elégedetlen jobboldali szavazók otthon maradtak (a veszprémi választásra ez volt a jellemző), hanem hogy egy részük már átszavazott a Jobbikra. A kutatások szerint a radikálisok korábban főként a szocialista választókat halászták el sikeresen, jórészt Kelet-Magyarországon. A kormánypárt számára a hétvégi választás nem volt olyan kulcsfontosságú, mint a február végi veszprémi pótválasztás, ám a vereség így is kellemetlenül érintette Orbáné- kat. A Fidesz Veszprémben veszítette el kétharmadát, a vasárnapi eredmények után annyi változik, hogy a 199 fős Országgyűlésben 132 helyett (133 a kétharmad) 131 képviselője lesz. Erősödő Jobbik Az országos közvéleménykutatások már hónapok óta a Jobbik erősödését mutatják, így nem teljesen meglepő a szélsőjobboldali párt térnyerése - amelyet sokan már nem is tartanak szélsőségesnek (lásd külön írásunkat). Vonáék ráadásul nem egy szegény, sok roma által lakott körzetben győztek, hanem egy nyugati megyében, ahol eddig gyengébben szerepeltek. A Jobbik erősödése egybeesik a Fidesz tavaly ősz óta húzódó válságával, amely az amerikai kitiltási botránnyal kezdődött, majd több törvénytervezettel (intemetadó, vasárnapi zárva tartás stb.) és „táboron belüli” háborúval (Simicska Lajos „elszabadulása”) folytatódott - és még mindig nem ért véget. A siker másik oka, hogy Vonáék időben váltottak: már a tavalyi országgyűlési választás előtt szakítottak a szélsőséges kispártokra jellemző megjelenéssel, „cuki”, szélesebb régetek számára elfogadható imázst kezdtek építeni (a pártelnök zöld pulóverben kiskutyát simogat), valamint minimálisra csökkentették a szélsőséges kirohanásokat (pl. attól a képviselőjüktől, aki leköpte a Duna-parton található holoka- uszt-emlékművet, bocsánatkérést követeltek). Vona Gábor, a Jobbik elnöke pártja néppárttá alakulásáról beszél, a kommunikációban pedig a Fidesz által korábban használt, ám az utóbbi években hanyagolt kifejezéseket („polgári értékek”) is felhasználja. Alvó szocik A Jobbikot segítette, hogy a körzet központjának, Tapolcának októbertől jobbikos polgármestere van. A községsoros eredmények alapján a radikális pártnak sikerült jobban a mozgósítás, ami az egyébként alacsony részvételt hozó időközi választásokon kulcsfontosságú (41,6%-nyian szavaztak szemben a tavalyi 59,9%-kal). A tapolcai voksolás rámutatott a baloldal elhúzódó válságára is. Annak ellenére, hogy a körzet egy része (Ajka) korábban baloldali bástya volt, az MSZP nem tudta kihasználni a Fidesz válságát. A Fidesz nem tud mit kezdeni a radikálisokkal Sokan már nem tartják szélsőségesnek a Jobbikot ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Political Capital elemzése szerint a Jobbik vasárnapi sikere jelzi, hogy a választók kritikus tömege nem tartja már szélsőségesnek a pártot: ledőltek azok a tabuk, amelyek főképp a bizonytalan választókjelentős részét tartották távol a Jobbiktól. A tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választáson elért jobbikos győzelem megerősítette: nincs plafonja a Jobbik növekedésének, csak a rivális pártok lehetnének képesek megállítani ezt a folyamatot, de ennek egyelőre nincs jele - áll az elemzésben. A kutatás állítja: az országgyűlési és az önkormányzati választások után újabb bizonyítéka látható annak, hogy sikeres a Jobbik elmúlt másfél évben folytatott, mérséklődést célzó imázskam- pánya. Mindez megerősíti Vona Gábor Jobbik-elnök párton belüli pozícióját: ezek után még határozottabb lépésekkel haladhat a politikai jobbközép irányába. A Political Capital elemzése szerint „megbukott a centrális erőtér stratégiája”: a február végi veszprémi időközi választáson balról, most pedig jobbról győzték le a Fideszt. A kétpólusú ellenzékét a kormánypárt már nem tudja saját előnyére fordítani. Ráadásul éppen ebben, az alapvetően jobboldali karakterű, de hárompólusú választókerületben lett volna elvárható, hogy működjön a centrális erőtér stratégiája, de csak tisztes helytállásra futotta a Fidesz erejéből - olvasható az elemzésben. A Political Capital szerint „országosan vélhetően ennél is rosszabbul áll a kormánypárt”. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a Fidesz láthatóan nem tud mit kezdeni a Jobbik-jelenséggel: miután éveken keresztül gyakorlatilag nem támadta ideológiailag jobboldali riválisát, a kampányhajrában azt a stratégiát választotta, ami a baloldalon az elmúlt években már egyértelműen megbukott - a Jobbik stigmatizálását („a Jobbik neonáci párt”). A Political Capital szerint az MSZP számára kitörést jelenthetett volna, ha nem csak „hazai pályán” (Újpesten), vagy nem csak egy független jelöltet támogatva (Veszprémben) képes legyőzni a Fideszt. Ezt a korábbiaknál egyértelműen nehezebb célját nem sikerült elérnie, váltópárti babérjai ezzel újra alaposan megkérdőjeleződtek. (MTI) Szalonképesebbek lettek (TASR-felvétel) Hoav tudjuk, mit eszünk A közös európai szabályok egyre több ágazatra érvényesek. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói jogokra, ügyelve arra, hogy ezeket a tagországokban azonos szinten szavatolják. Ez érvényes az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra is, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy tudjuk, mit is eszünk. Az egységes szabályrendszernek köszönhetően az EU tagországainak összes üzletében ugyanolyan részletes termékjelölésre számíthatunk, mint a hazai boltokban. A termékjelöléssel kapcsolatos eredeti szabályok több mint harminc évvel ezelőtt születtek. Azóta változtak a fogyasztók igényei és a piaci viszonyok is, ezért szükségessé vált a szabályok módosítása. Az élelmiszer-jelöléssel kapcsolatos új normák tavaly december 13-án léptek életbe. A cél a változó fogyasztói igények kielégítése, az élelmiszerek összetevőinek és származási helyének aprólékos feltüntetése az üzletekben és az éttermekben. Reagálni kívántak azonban az egyre több embert érintő ételallergiára is. Korábban rengeteg gondot okozott az olvashatóság, amire az új szabályok szintén megoldást kínálnak. A csomagoláson levő termék- jelölés minimális betűmérete 1,2 mm. Fontos szabály, hogy az információkat jól látható helyen kell elhelyezni, és letörölhetetlennek kell lenniük. A nem kötelező információknak (pl. szlogenek) nem szabadna lefedniük a kötelező tájékoztatást. A csomagolt termékek címkéin jól látható módon - más betűnagysággal, -típussal vagy -színnel - kell feltüntetni az allergén összetevőket (pl. glutén, laktóz), hogy ezt első látásra meg lehessen különböztetni a többi szövegtől. Az allergéneket a nem csomagolt termékekhez csatolt tájékoztatón is fel kell tüntetni, ami az éttermekre és kávézókra is érvényes. A szabályok az üzleteken kívül az internetes vásárlásra és a többi kereskedelmi formára is vonatkoznak. Világosan fel kell tüntetni azt is, ha az adott termékben többnyire előforduló összetevőt mással helyettesítették. A csomagolás grafikai elemeinek nem szabadna megtéveszteniük a fogyasztót, hogy azt higgye, az élelmiszer olyasmit is tartalmaz, ami valójában nincs benne. Ha az élelmiszerben csak aroma található, ezt a csomagoláson is jelezni kell. Változott a friss hús jelölése is. 2015. április elsejétől a sertés-, juh-, kecske- és baromfihús csomagolásán jelezni kell a hús származási helyét. A csomagoláson fel kell tüntetni, hogy az állatot mely országban tenyésztették és hol vágták le. A húskészítmények és halak csomagolásán jól láthatóan jelezni kell, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott vizet vagy más eredetű állati fehérjét. Ha az élelmiszer fő összevetői más országból származnak, mint a végtermék, akkor ezt az országot is fel kell tüntetni. A Belgiumban csomagolt dániai eredetű tej csomagolásán például ez szerepelhet: „dán tejből Belgiumban gyártott termék". Ezeknek a szabályoknak köszönhetően megelőzhető a fogyasztó félrevezetése, azonos kötelességeket vezetve be az összes élelmiszer-ipari cég számára. A társaságok 3 éves átmeneti időszakban alkalmazkodhatnak az új szabályokhoz. Lehetőséget kaptak azonban arra is, hogy a 2014. december 13. előtt gyártott termékeket még a régi jelöléssel értékesítsék. Ezért néhány tartós élelmiszeren a vásárlók még a korábbi termékjelöléssel is találkozhatnak. A termékjelöléssel kapcsolatos újítások azonban még nem értek véget, a következő módosítások jövő decemberben lépnek életbe, ezek kötelezővé teszik az élelmiszerek tápértékének (pl. energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalom) a feltüntetését is. A fogyasztók ennek köszönhetően már vásárláskor összehasonlíthatják az egyes élelmiszerek tápértékét, eldönthetik, hogy az adott termék megfelel-e nekik vagy sem. Az élelmiszergyártóknak az összes termékük csomagolásán található tájékoztatót az új szabályoknak megfelelően kell kidolgozniuk. A tájékoztatás részletes módszereit az uniós tagországok nemzeti szervei szabják meg. A fent jelzett összes szabályt azért dolgozták ki, hogy a fogyasztókat a lehető legjobban, legalaposabban tájékoztassák, hiszen mindannyian tudni szeretnénk, mit tartalmaznak az élelmiszerek, amelyek nap mint nap az asztalunkra kerülnek. MP150061
