Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-09 / 81. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 9. www.ujszo.com PENGE A tüntető ember A diplomások lázadása remek összefoglaló, körkép a 2011-es tüntetésekről. A tiltakozások Kairótól New Yorkig, Madridtól Santiagóig és Lisszabontól Tel Avivig terjedtek, bár motivációikban, méretükben és megvalósulásukban elég különböző eseményekről van szó, mégis számos közös pontra, jellemvonásra hívja fel a szerző a figyelmet. Egyáltalán nem véletlen, hogy a TIME magazin 2011-ben az év emberének tette meg a tüntető embert. A tüntetések motorját kétségtelenül a prekarizált („folytonos munkaerő-piaci és egzisztenciális bizonytalanságban” élő) diplomások képezik. Tulajdonképpen a gazdasági berendezkedés következménye, hogy a pre- karizálódás átterjedt a művelődés, a tudományterületeire is, és ma már nem meglepő, hogy ez egy globális, társadalmi probléma. Az egyik legizgalmasabb kérdés számunkra, a digitális korszakban az új virtuális kommunikációs eszközök használata és az azokban rejlő lehetőségek. Az egyiptomi lázadás egyik emblematikus figurája, Ghonim, egyébként a Google marketingszakértője odáig megy, hogy kijelenti: „Egy társadalom felszabadításához elegendő, ha internet-hozzáférést adunk neki.” A virtuális terek szerepe óriási - a közösségi hálózatok a társadalmi interakció új formái; az okostelefonok és a netes platformok szerepe a tüntetések szervezésében új jelenségnek számít, ebben a vonatkozásban kézikönyvként is olvashatjuk a Diplomások lázadását. Ugyanakkor meg kell jegyezni, a háló minden irányban nyitott: használhatja az állam, a titkosszolgálatok, a szélsőségesek, a bűnözők, a terroristák stb. A könyv 2012-ben jelent meg, az azóta történt események értelmezésével ki-ki kiegészítheti a könyvet. Óvatosan azt mondhatjuk, és sajnos, nem minden országra érvényes a megállapítás, a tüntetések, bár eltérő hatásfokkal, de talán „több demokráciát” eredményeztek. Kíváncsian várjuk, vajon kipattan-e Szlovákiában a szikra. Milyen jövőkép reményében történik majd a mozgósítás? Mikor dönt úgy a prekariátus, hogy a burjánzó kleptokrácia, az arrogáns, korrupt kormányzás támogatása helyett a közjó legyen a nemes cél? Wolfgang Kraushaar: Diplomások lázadása. Az arab tavasztól az Occupy mozgalomig. Fordította: György Gábor. Napvilág Kiadó, 2014. 250 o. Értékelés: MNIMIIO RÖVIDEN Márai és az ő testi-lelki társa Kassa. Márai Sándor 1900. április 11-én született Kassán. Az író születésének 115. évfordulója alkalmából a kassai magyar szervezetek és intézmények holnap közös emlékünnepséget rendeznek. A megemlékezés 16 órakor kezdődik Márai szobránál, a Fegyverház utca (Zbrojničná) és a Mészáros utca (Másiarská) kereszteződésénél. Ezt a terecskét két éve Márai Sándorról nevezték el. Az ünnepség a Márai Stúdióban folytatódik, ahol Ötvös Anna történész, a kassai Állami Tudományos Könyvtár munkatársa tart előadást 17.30-tól, Matzner Ilona és Grosschmid Sándor címmel. Matzner Ilona az író felesége volt, a Grosschmid pedig Márai polgári neve. Húszéves korukban találkoztak, és 66 évig, a feleség haláláig együtt maradtak. Ebbe az szoros, idilli, lelkitársi kapcsolatba nyújt bepillantást az előadás, (juk) Hontalanítás Komáromban Komárom. Április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja, 1947. április 12-én indult el az első transzport Magyarország felé. Ä Komáromi Jókai Színház szeretne méltóképpen megemlékezni erről az eseményről. A színházban április 12-én 18 órától az Ifjú Szívek Táncszínház nagy sikerű Hontalanítás című előadása látható, amely ennek a napnak az emlékére készült. Az előadás a szlovákiai magyarság hagyományos tánc- és zenekultúráját dolgozza fel, alapmotívuma a kényszer, a lépéskényszer, (k) Agócs Zoltán egyéni kiállítása a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria termeiben Kontrasztos kontextusok Agócs Zoltán és egyik „doboza" a kiállításon Losonc. A Nógrádi Múzeum és Galéria egy tehetséges fiatal művésznek teremtett bemutatkozási lehetőséget szülőföldjén, Nógrádban. Agócs Zoltán Csákányházáról származik, tavaly fejezte be tanulmányait a Besztercebányai Művészeti Akadémia klasszikus festészet szakán. Kontrasztos kontextusok című egyéni kiállítása vasárnapig tekinthetők meg Losoncon. NÉMETH BOZÓ ANDREA ,A térbeli törvényszerűségek megjelenítése, a tér-érzés megragadása, a valós időben és térben való tevékenység - ezek a szubjektív létezésben való részvétel paraméterei” - a fiatal művész így fogalmazza meg ars poeticáját. Agócs Zoltán művészete nem szakad el teljesen az „objektív” valóságtól. Motívumait abból a környezetből meríti, amelyben gyermek- és ifjúkorát megélte. Gyakranjelennekmeg nála a falusi környezetből kiragadott alakok, építmények, amelyek a képeken egy újfajta valóságban találják magukat, s kiragadva a megszokott kontextusból, ösz- szefüggésrendszerből egészen másféle értelmet nyernek. A fiatal képzőművész igyekszik túljutni az őt körülvevő világ megszokott, mechanikus értelmezésén, s frissen tekint a számára érdekes motívumokra. Olykor a motívum felépítése, geometriája, festőisége érdekli, a legtöbb képén azonban átcsillan a világ dolgaira való rácsodálkozás, valamint a nyomorral és a pusztulással való szembesülés vágya. Elsősorban az ember és a környezet kapcsolatát vizsgálja, a tér problematikájának tükrében. A tér foglalkoztatja, amely(Fotók: Nógrádi Múzeum és Galéria) ben az ember mozog, azon belül is a tér, amelyet a maga számára behatárol, vagy méginkább: ami éppen őt határolj a be. Agócs alapmotívuma a doboz, amely formailag a szoba négy falát idézi. Megjelenik a falusi házban - egy elmúlt világ megroggyant emlékében, vagy a rideg panelház szögletességében, a valós és a vágyott környezet kontrasztjában. Az alkotásokban gyakran találkozunk régi, rozzant vidéki épületekkel, amelyeket olykor bizarr módon szőnek át a modem életvitelre jellemző elemek, vagy pedig elhullott testekként adják át magukat az enyészetnek. A festő kiemeli ezeket a motívumokat a környezetükből, gyakran fehér háttér elé állítva, kulissza- szérűén, jelzésként mutatja meg őket. A tárlaton a festményeket térobjektumok egészítik ki, s tulajdonképpen az egész kiállítás az azt befogadó térrel együtt él, a kiállítótermek részeit az alkotások is összefűzik, mintegy egységes installációt alkotva. Agócs Zoltán annak a fiatal generációnak a képviselője, a- mely új művészi valóságot keres, újszerűén ábrázol régi témákat, miközben nem szakadt el a gyökereitől, sajátos látásmódjával dolgozza fel szülőfalujához és környékéhez kötődő emlékeit, élményeit. A hazai magyar prózaírói, költői és gyermekirodalmi teljesítményt jutalmazza az írószervezet Döntöttek az irodalmi díjakról ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar írók Társaságának választmánya kedden döntést hozott arról, hogy tavalyi köteteik alapján idén kik kapják a Társaság elismeréseit. Az év legjobb prózaírói teljesítményéért járó Talamon-díjat Szalay Zoltánnak ítélték oda a Drága vendelinek című regényéért. A díj történetében ő az első olyan szerző, akit kétszer jutalmaztak. (2011-ben A kormányzó könyvtára című kötetéért vehette át az elismerést, amelyet 2006-ban alapítottak a fiatalon elhunyt író, Tálamon Alfonz emlékére.) A Drága vendelinek egy filozófiai kérdésekkel (is) játszó nyomozástörténet. Egy fiktív közép-európai város társadalmába enged betekintést, ahol a mítoszokkal terhelt valóság és a hétköznapinak látszó események leírásán keresztül egy hézagosságában is rendkívüli elbeszélés rajzolódik ki. A legjobb lírikust illető For- báth-díjat Vida Gergely kapja a Demóverzió című verskötetért, amely tematikailag afféle előzménytörténete a költő korábbi kötetének, a Horror klasszikusoknak, nyelvileg pedig annak szabad folytatása. Vida Gergely olyan gyermekkori tapasztalatokat, elfojtásokat fed fel benne, amelyek hatással voltak további életére. A legjobb gyermekirodalmi kötetnek járó Simkó Tibor díjat Tóth László veheti át A boszorkány porszívója című meseregényért. A szerző sziporkázó nyelvi leleménnyel teremt színes, varázslatos világot, amelyben a konfliktus abból ered, hogy Hanga, a gonosz tündér ellopja a jóságos boszorkány, Dörzsi-Mörzsi porszívóját. Két bátor kislány vállalkozik arra, hogy visszaszerzi a szuperszonikus járgányt... A Simkó Tibor-díjat tavalyelőtt alapította a Szlovákiai Magyar írók Társaságának választmánya, abból a célból, hogy méltó rangra emelje a szakmai szempontból mostoha helyzetben lévő hazai magyar gyermekirodaimat. Ezt az elismerést kétévente osztják ki, először Z. Németh István vehette át. Az ünnepélyes díjátadás a hagyományokhoz híven idén is Diószegen, Tálamon Alfonz szülővárosában lesz május 15-én. (juk) Agócs Zoltán: Sziget (2014)
