Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-01 / 76. szám, szerda
Az épület külső felújítását 1999-ben végezték (Száz Ildikó felvétele) AKTUÁLIS Megújult a vágsellyei kastély A vágsellyei Pázmány-kas- télyban egykor jezsuita kollégium volt, jelenleg a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának székhelye. Az 1952-ben alapított intézet kezdetben járási levéltárként működött, a gyűjtemény legkorábbi oklevele Károly Róbert egyik 1340-ben kiadott adománylevele. Az intézetben nemzetközi szakkonferenciákat és kiállításokat rendeznek, kiadványokat és évkönyveket adnak ki. Az épület külső felújítását 1999-ben végezték, nemrég felújították a kastély környékét. Korszerű megvilágítást kapott az épület, és elkészült a várárok. Teret nyitottak a Pázmány Péter Alapiskola, a római katolikus templom és a reneszánsz kastély között, a parkban szökőkút van. Az európai uniós projekt részét képezte a környék akadálymentesítése és új parkolóhelyek építése, (száz) Nyolc éve kapott új jelképeket az érsekújvári járásbeli település Tardoskedd: Szent Adalbert három aranyozott nyíllal ÖSSZEFOGLALÓ Tardoskedd. Az érsekújvári járásbeli község képviselő-tes- tülete 2007-ben döntött a község új jelképeiről. A korábbi, úgynevezett felezett címer helyett - ugyanazoknak a szimbólumoknak és színeknek a fel- használásával - új jelképet hagyott jóvá az önkormányzat. A korábbi címeren a Tardoskedd- re jellemző piros, fehér, zöld szín mellett az egyház jelenlétére utaló arany csíkozás is volt a felezővonal mögött, ám ez a címer nem volt hivatalosan bejegyezve, ezért nem szerepelhetett a község pecsétjén sem. Buda Ferenc helytörténész, Tardoskedd - fejezetek Tardoskedd múltjáról, jelenéről, lakosságáról és érdekességeiről című könyvében leírta, hogy a falu legrégibb címere egy 17. századbeli pecséten maradt fenn, amelyen Szent Adalbert püspök látható, mártírhalálát jelképező három nyílvesszővel a kezében, díszes bottal a baljában. 1994-ben a község vezetésének javaslatára a testület új jelképeket választott. A címer bal oldalán zöld mezőben a község egyik jelképe, a Rákó- czi-emlékmű, jobb oldalon úgynevezett hamis árpádsávok voltak. Az eredeti Árpád-sávos zászlókon nyolc ezüstös vörös csík váltakozik, a tardoskeddin kilenc volt, öt vörös és négy ezüst. A jelképek nem feleltek meg a heraldika követelményeinek, ezért ezt a szimbólumot elutasították. Végül 2006-ban fogadták el a Ladislav Vrtel tervezte jelképeket, a Rákóczi- emlékművet és a Szent Adalbertét ábrázoló jelképet. Az alapot későgótikus vörös címerlap alkotja, alsó részén ívelt zöld mezővel, rajta ezüst színű Rákóczi-emlékművel, aranyozott hármas kereszttel a tetején. A főcímerben Szent Adalbert alakja látható, az ezüstös ruhájú püspököt aranyozott püspöksüvegben és kereszttel a nyakában ábrázolják, jobbjában három aranyozott nyíllal, baljában aranyozott püspöki bottal, (száz) Legközelebb Királyhelmec címerét mutatjukbe. i Torduskedd, Tardoskegy, Toroskegy, Tardoskeddy A 14. században a falu fokozatosan fejlődött és a neve is többször változott: Torduskedd, Tardoskegy, Toroskegy, Tardoskeddy ami a 19. század végén Tardoskedd névre állandósult. A 16. században a település már fejlett középkori falu volt és a leggazdagabbak közé tartozott. III. Ferdinánd császár Mezőváros címet adományozott a községnek, ezt a kiváltságot a törökök elismerték. Mária Terézia uralkodása alatt (1740-1780) Tardoskedd jelentős kisvárossá vált a Bécs-Budapest útvonalon, vásárokat is tartottak itt. Gazdag marhavásárok voltak, amelyekre az egész környékről érkeztek árusok. A községben fogatcsere-állomás is működött, (száz) % Küldetésüknek tartják a sokoldalú személyiség nevének rehabilitálását Ünnepelt a Pongrácz Lajos Alapiskola Ipolyság. Emléktábla-avatással és ünnepi műsorral tisztelgett Pongrácz Lajos születésének 200. évfordulója előtt az ipolysági alapiskola, mely 2002-ben vette fel nevét. GULYÁS ZSUZSANNA Az emléktábla közadakozás eredménye. Kutak Adrienn keramikus művész alkotása Pongrácz Lajost ábrázolja, akinek gazdag életútját Lészkó Katalin igazgató ismertette. „Pongrácz Lajos 1815. február 15-én Felsőtúron született. Gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán és Vácott végezte. 1830-tól a pesti egyetemen bölcsészetet és jogot tanult. Ezután Hont vármegyében volt szolgabíró. Irodalmi pályafutása Pesten indult. 1838- ban jelent meg első verseskötete Erzemények címmel. Második kötetének bevételét a Hont vármegyei árvízkárosultak javára ajánlotta fel. 1839- ben irodalmi lapot adott ki Honti Literatúrai Füzér címmel. 1848-ban Honti Krónika címmel szerkesztett újságot. Bekapcsolódott a reformkor politikai küzdelmeibe is, állandó levelezője és hű harcosa volt Kossuth lapjának, a Pesti Hírlapnak. Nemcsak tudósítója, hanem aktív résztvevője is volt a szabadságharcnak. Egy ideig Kossuth titkára volt a Pénzügyminisztériumban. A szabadságharc bukása után nem vállalt hivatalt, de az 1860-as években elkezdte sokoldalú társadalmi és kulturális tevékenységét Ipolyságon. Neve fémjelzi a Hontmegyei Kaszinót, melyet három évig igazgatott. A város elsősorban neki köszönheti sétaterét, az utcák kikövezését és az éjjeli kivilágítást is. Az 1870-es években Műkedvelő Kört alapított. Egy személyben rendező, súgó, kellékes, színlapkiadó volt. Pénzt gyűjtött jótékonysági célokra, támogatta a kisdedóvókat, a népnevelést, s elkötelezett híve volt a múzeumügynek. 1881-ben egyhangúlag választották meg a vármegye alispánjának. Részese volt az Eszter- gom-N ána-Csata-Ipolysági vasút létrehozásának. 1885-ben jelent meg egyik legjelentősebb munkája: a Szondi Album. Nagy gondot fordított a néphagyományok ápolására. Felsőtúron, és környékén népdalokat gyűjtött, azokat Ipoly táji népdalok címmel Erdélyi Jánosnak továbbította. 1889-ben idős kora és betegsége miatt Pestre költözött, ahol 1889. augusztus 10-én hunyt el. A felsőtúri családi sírboltban helyezték örök nyugalomra” - mondta az isko1 . *' $ J0 H ; í IaíÍ V'r/v i ? % l ló ľ' .ty • í AJ Pongrácz Lajos Kossuth titkáraként és a Pesti Hírlap hű levező- jeként a szabadságharc aktív résztvevője volt (Képarchívum) la vezetője. Lészkó Katalin szerint a pongráczi üzenet ma is egyértelmű: makacs hittel és következetes pedagógusi kitartással kell folytatni a közössé- gértvégzettmunkát. „Az ünnepség egyfajta hiánypótlás is volt. A névfelvételt - amelyben fontos szerepet játszott Lendvay Tibor nyugalmazott iskolaigazgató - követő tizenhárom harcos év még távolról sem jelenti azt, hogy sikerült rehabilitálnunk Pongrácz Lajos méltatlanul elfeledett nevét. Sokat tettünk már, de még nem eleget. Nekünk, kései tanúbizonyság-tevőknek kötelességünk visszacsempészni nevét és életművét a köztudatba, az őt megillető helyre” - fogalmazott az emlékünnepség kapcsán Lészkó Katalin.
