Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-21 / 67. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. AAÁRC1US 21. Közélet-hirdetés 3 Csaknem ezer járatot töröltek tegnap, budapesti és bécsi járatokat is érintett az akció Sztrájkok a légi közlekedésben Napok óta tart a sztrájk (SITA/AP-felvétel) Ma is folytatódik a Luft­hansa pilótáinak sztrájk­ja. Az eredetileg egyna­posra tervezett munka- beszüntetés már szerdá­tól tart, a szakszerveze­tek folyamatosan hosszabbítják a sztrájk időpontját, így nem el­képzelhetetlen, hogy va­sárnap és hétfőn is törölt járatokra kell számítani az utasoknak. ÚJ SZÓ-HÍR Tegnap több mint 700 jára­tot törölt a légitársaság, köztük a bécsi és a budapesti járatok zömét is. Ma főleg a hosszú tá­vú járatokat törlik a pilóták sztrájkja miatt. A munkabe­szüntetés oka, hogy a VC nevű szakszervezet nem ért egyet a társaság nyugdíjazási terveivel - a légi fuvarozó pilótái 55 éves kortól mehetnek nyugdíjba, a Lufthansa azt szeretné, hogy a pilótákat 60 év felett nyugdí­jazzák. Az elmúlt évben a VC felhívására több mint tízszer sztrájkoltak a pilóták, ez 232 millió euró kárt okozott a né­met légitársaságnak. Aki a Lufthansa járataival utazott volna a tengerentúlra, Afrikába vagy éppen Ázsiába, annak érdemes az utazás előtt ellenőrizni a jegyét az online fe­lületen, vagy felhívni a társaság ügyfélszolgálatát. Egyelőre nem tudni pontosan, melyik já­rat indul el, és melyiket törlik, a légitársaság ígérete szerint megpróbálják az utasokat más járatokra feltenni, igaz, az óriá­si utasszám alapján csak keve­seknek lesz olyan szerencséje, hogy felfér egy másik gépre, vagy egy másik fuvarozó járatá­ra. Akinek Lufthansa-jegye van, annak érdemes megnézni, hogy melyik légitársaság üzemelteti a járatot, vannak ugyanis olyan jegyek is, amelyeken LH-járat­szám van, de más fuvarozó üzemelteti a járatot (pl. az LH6357-es berlini járatot az Austrian üzemelteti, nem a Lufthansa, így az nincs törölve). Pénteken az olasz Alitalia al­kalmazottai is sztrájkoltak. A 10-18 óra közötti munkabe­szüntetést a pilóták koordinál­ták a légiforgalmi irányítók sztrájkjával, így káosz volt az olasz reptereken és légtérben. A FlightÁware légiközlekedési portál információi szerint az Alitalia csaknem 200 járatot törölt az olasz, ezek zöme bel­földijárat volt, igaz, a törlések­ben érintett volt egy budapesti és négy bécsi járat is. Sztrájk esetén nem jár kárté­rítés az utasoknak, a légitársa­ságnak azonban mindent meg kell tennie, hogy egy másik já­ratra foglalja át az ügyfelet. Ha már elutazott, és a visszaút so­rán áll fenn a probléma, akkor szállást, étkezést is biztosítani kell a légitársaságnak. Ha az utas kéri, akkor átfoglalhatja a jegyét egy későbbi időpontra, vagy visszakérheti annak teljes árát. (szí) A kormány egymilliárdos bevételben reménykedik, még nem tudni, mire költenék a pénzt Eladják a Telekom kisebbségi tulajdonrészét ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egymilliárd euró - ekkora bevételre számít Radko Kuruc pénzügyi államtitkár a Slovak Telekom távközlési tár­saságban birtokolt 49 százalé­kos állami tulajdonrész eladá­sából. A privatizációra tegnap a parlament is rábólintott, az el­lenzék azonban nem bízik ab­ban, hogy az államnak bárki is egymilliárd eurót fizetne a részvénycsomagért. „Elérhetetlen álom” - ezt tartja az említett összegről Jo­zef Mikuš, a KDH parlamenti képviselője, aki azonban a ma­gánosítást nem veti el. „Az ál­lamnak, mint kisebbségi rész­vényesnek manapság nincs nagy beleszólása a cég működésébe, miközben az osz­talékfizetésről is a többségi tu­lajdonos dönt, a részvénycso­mag eladása így jó döntésnek számít. A nagy kérdés csak az, hogy mennyiért?” - teszi fel a kérdést Mikuš. Korábbi elem­zői becslések szerint a 49 szá­zalékos állami részvénycsomag nagyjából 600-800 millió eu­rót érhet, miközben a cég 51%-os részvénycsomagját még 2000-ben megközelítőleg egymilliárd eurónak megfelelő összegért vásárolta meg a né­met Deutsche Telekom távköz­lési óriás. A parlament által tegnap el­fogadott privatizációs tervezet szerint Szlovákia első körben a tőzsdén keresztül szeretné ér­tékesíteni az állami részvény- csomagot, Pavol Pavlis gazda­sági miniszter szerint ugyanis csak így biztosíthatják a legna­gyobb átláthatóságot és a leg­jobb árat. Ha a tőzsdei eladás nem járna sikerrel, akkor vá­lasztanák a közvetlen eladási módot. Pavlis egy korábbi nyi­latkozatában már jelezte, hogy az eladást nyárig szeretnék le­zárni. A magánosításból befolyó összeg felhasználásáról kor­mányzati körökben egyébként már most heves vita zajlik. Peter Kažimír pénzügyminiszter je­lezte, hogy a pénzt elsősorban az államadósság csökkentésére fordítanák. Robert Fico kor­mányfő ugyanakkor már több­ször hangoztatta, hogy az állam növelhetné tulajdonrészét a Szlovák Villamos Művekben, amihez a pénzt a Slovak Tele­kom privatizációjából teremte­nék elő. (mi, SITA) Komáromban diplomázott a Fidesz-képviselő Előtérbe kerültek a gazdasági kapcsolatok POSTA ÁKOS ISTVÁN Bóna Zoltán egyike azon ke­vés kormánypárti országgyű­lési képviselőnek, aki az egy évvel ezelőtti parlamenti vá­lasztás során került be első íz­ben a parlamentbe. A fiatal po­litikus a komáromi Selye János Egyetemen végezte el a refor­mátus teológiát. Ön a tavalyi választásokon került be először a parla­mentbe: az országos politi­kában szinte ismeretlen kis­városi polgármesterként, si­került legyőznie Kuncze Gá­bor volt pártelnököt. A siker egyik legfontosabb okának azt tartom, hogy igye­keztem nem az ellenfeleimmel, hanem a térségben élő embe­rekkel, és a helyi ügyekkel fog­lalkozni. Hogyan került Komárom­ba? Miért éppen a Selye Já­nos Egyetemet választotta? Hiszen nem is a régióban, hanem egy Budapesttől délre fekvő településen él. Eredetileg nem Komárom­ban kezdtem meg a tanulmá­nyaimat. 24 éves koromban, nappali tagozatos tanulmánya­im befejezése előtt Dunavar- sány polgármesterévé válasz­tottak. Mivel a nyolcezer fős város vezetése teljes foglalkoz­tatást igényelt, a nappali tago­zatos képzést nem tudtam foly­tatni. Komáromban már akkor indítottak levelező képzést, így a munka mellett tanulmánya­imat is be tudtam fejezni. Milyen emlékek fűzik Ko­máromhoz és az egyetem­hez? A levelező képzés miatt leg­inkább a hétvégeken voltam Komáromban, így huzamosabb ideig sosem tartózkodtam a vá­rosban. Ennek ellenére - a ta­nulmányok mellett - sikerült belekóstolnom a helyi magya­rok életébe. Korábban főként a keleti országrészt ismertem, mivel a rozsnyói járásban ta­lálható testvérvárosunkkal, Szalóccal különösen intenzív kapcsolatot ápoltunk. Renge­teget köszönhetek az egyetem­nek. Ön tagja a Nemzeti Össze­tartozás Bizottságának, amely a külhoni magyarság ügyével foglalkozik. Hogyan tudná bemutatni a bizottság tevékenységét? Milyennek látja a szlovákiai magyarság helyzetét? Milyen a kapcsola­Bóna Zoltán (Képarchívum) ta a szlovák politikai élet ma­gyar szereplőivel? A 2014-es választások során kerültem be a parlamentbe, ezért az első alig egy év főként a parlamenti munkába való be- letanulással, ismerkedéssel telt. Neveltetésemnek, tanul­mányaimnak és tapasztalata­imnak köszönhetően fontos számomra a határon túli ma­gyarság. 2010 óta nagyon so­kat lépett előre Magyarország határon túli magyarsággal való kapcsolata és a magyar nem­zetpolitika terén. A Kárpát­medencei magyarság érdekei­nek képviseletét kívánjuk a magyar törvényhozás keretein belül ellátni. Emellett - a sze­mélyes kapcsolattartás érde­kében - rendszeresen tartunk kihelyezett üléseket. Fontos feladatnak és célnak tanjuk, hogy az elkövetkezendő idő­szakban a kettős állampolgár­ság problémájára megoldást ta­láljunk Felvidéken. A szlovák és a magyar kormány, az utóbbi három évben semmilyen kritikával nem illette egymást a meglé­vő problémák ellenére (Hed- vig-ügy, kettős állampolgár­ság). A Fico- és az Orbán- kormányok és a kormánypár­tok azonban feltűnően hall­gatagok. Miért? A 2008-2009 óta érzékelhe­tő globális gazdasági válság más prioritásokat teremtett. Kiemelkedő fontosságú a kö­zép-európai együttműködés. Egy teljesen új gazdasági struk­túrában kell gondolkozni, már semmi nem lesz olyan, mint ezelőtt. Emiatt talán mindkét oldal igyekszik -"legalább a közvélemény előtt - azokra a kérdésekre fókuszálni, ami összeköt minket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emlí­tett problémák nem állnának fenn. Természetesen mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy az igazságtalanság megszűnjön, de úgy gondo­lom, a békés, konstruktív pár­beszéd idővel meghozza a po­zitívváltozást. h BORASZOK, FIGYELEM! Szeretné, ha sikereiről, tapasztalatairól, ötleteiről aKM" UDVAR olvasói is tudomást szereznének? Használja ki a lehetőséget és mutatkozzon be! A többségi tulajdonos a német cég marad (Képarchívum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom