Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-05 / 53. szám, csütörtök
12 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 5. www.ujszo.com A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÓ VÁLASZOL 1. Szlovákiában élek, 59 éves özvegyasszony vagyok. Felneveltem 3 gyermeket, ledolgoztam 30 évet, ebből nyolcat Magyar- országon. Hol kell benyújtanom a nyugdíjigényemet? Csak Szlovákiában vagy Magyarországon is? Az ottani munkakönyvemet le kell fordíttatni szlovákra? Özvegyi nyugdíjra is számíthatok? Ha ön 1955-ben született, és felnevelt 3 gyereket, 58 és fél éves korában lett jogosult öregségi nyugdíjra. Ha 1956- ban született, akkor 59 éves és 3 hónapos korában mehet nyugdíjba. Mivel az állandó lakhelye Szlovákiában van, igényét a Szociális Biztosító (SP) állandó lakhelye szerinti kirendeltségén nyújtja be. A kérvényen feltünteti, hogy Magyarországon is dolgozott, és csatolja az eredeti dokumentumokat, melyeket nem kell szlovák nyelvre fordíttatni. Utána az SP kiszámolja a Szlovákiában szerzett társadalombiztosítási időszak alapján járó szlovákiai nyugdíjat, valamint felveszi a kapcsolatot az illetékes magyar nyugdíjhatósággal, s benyújtja az ön nyugdíjigényét. A Szlovákiában fizetett biztosítási időszakról az SP a megfelelő nyomtatványon tájékoztatja a magyar szakhatóságot, mely a magyarországi előírások alapján dönt a Magyarországról folyósítható nyugdíjhányadról. Mivel nem tudjuk, mikor özvegyük meg, s hogy akkortól kapott-e özvegyi nyugdíjat, általánosságban csak a következőket lehet elmondani: a szociális biztosításról szóló törvény értelmében hozzátartozói nyugellátásra olyan özvegy jogosult, akinek a házastársának a haláláig folyósították az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, illetve jogosultságot szerzett a járandóságra, vagy munkabaleset, esetleg a munkahelyén szerzett betegség következtében halt meg. A biztosító a meghatározott összeget 1 évig folyósítja, utána felülbírálják a jogosultságot. 1 év után csak az az özvegy kaphatja továbbra is a házastársa utáni özvegyi nyugdíjat, aki eltartott gyermekfekjről gondoskodik, rokkantnyugdíjas (munkaképessége több mint 70%-kal csökkent), betöltötte a nyugdíjkorhatárt, felnevelt legalább 3 gyereket, illetve még csak 52 éves, de felnevelt 2 gyereket. Az özvegyi nyugdíjhoz való jogosultság nem szűnik meg, nem is évülhet el, esetleg ideiglenesen nem teljesülnek a kifizetés feltételei, ha viszont a hozzátartozó később ismét megfelel a kritériumoknak (például közben eléri a nyugdíjkorhatárt, megrokkan), újból jóváhagyhatják számára az özvegyi járandóságot. De ezt kérvényezni kell. Ha valaki egyszerre több nyugdíjra is jogosult (ez esetben öregségire és özvegyire egyidejűleg), mindig a magasabb juttatást fizetik ki teljes összegben, az alacsonyabbnak pedig csak a felét. 2. Házastársak vagyunk, közös bankszámlánk van, pontosabban hivatalosan a féljem nevén van, de közösen használjuk. Az én nyugdíjamat is küldhetik oda? Igen. Ha írásban kérvényezi, a nyugdíjat a házastársa bankszámlájára is át lehet utalni, ha a járandóság folyósítása ideje alatt van rendelkezési joga a bankszámla felett, és a félje is beleegyezik abba, hogy az ön nyugdíját is oda küldjék. 3. Korengedményes nyugdíj jóváhagyását kértem idén februárban. A Szociális Biztosítóból még nem kaptam választ, és időközben váratlan munkaajánlatot kaptam, pár hét múlva munkába állhatok. Visszavonhatom a kérvényt? Vagy elutasíthatom a jóváhagyott járandóságot? Aki korengedményes nyugdíjat igényelt, a járandóságjóváhagyásáról szóló határozat kézhez vételétől számított 30 napon belül indoklás nélkül visszavonhatja a kérvényét. Erről írásban kell tájékoztatni a Szociális Biztosító központi irodáját. A nyugdíjigény visz- szavonását indítványozó kérvénynek tartalmaznia kell az ügyfél azonosító adatait (teljes név, születési szám, cím), saját kezűleg kell aláírni, és egyértelműen nyilvánvalónak kell lennie, hogy az eredeti kérvény visszavonásáról van szó. Az SP ennek alapján írásos határozatot ad ki a nyugdíj-jóváhagyási eljárás leállításáról. Ha időközben az SP már kifizetett valamilyen összeget, azt vissza kell adni. (sza) n (Fotók: TASR, fotolia, képarchívum) A járadék összege a ledolgozott évek számától és a befizetett járulék nagyságától függ A nyugdíj biztosítás idős korunkra A nyugdíj egyfajta biztosítás, melyről általánosságban elmondható: a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékot, és valamilyen esemény bekövetkeztekor - bizonyos feltételek teljesítése mellett - hozzájut a biztosítási összeghez. Összeállításunkban azzal foglalkozunk, hogyan kell a járandóságot elintézni, milyen feltételeket kell teljesíteni. ÖSSZEFOGLALÓ A nyugdíjbiztosításnak két altípusa van: öregségi és rokkantsági nyugdíj. Az előbbi azt a célt szolgálja, hogy bizonyos életkor elérése után, öreg korunkban legyen rendszeres bevételünk, illetve ha meghalunk, bizonyos feltételek mellett a hozzátartozóinknak. A rokkantsági nyugdíj pedig egészségkárosodás miatt elvesztett fizetést pótló ellátás, amely addig jár, amíg az ülető képes lesz ismét dolgozni vagy eléri a nyugdíjkorhatárt. Minél több évet tölt valaki munkával, és minél magasabb a fizetése, annál nagyobb ösz- szegre számíthat. Az öregségi- nyugdíj-rendszerből a következő járandóságokat nyújtják: öregségi, korengedményes, özvegyi és árvasági nyugdíj. A rokkantnyugdíjrendszerből pedig a következőket lehet igényelni: rokkantsági, özvegyi és árvasági nyugdíj. Öregségi nyugdíj Öregségi nyugdíjba vonulhat az, aki legalább 15 évig fizette a társadalombiztosítást, és elérte a nyugdíjkorhatárt, ami férfiaknál és nőknél egyaránt 62 év. 2003. december 31-ig fiatalabban (60, illetve 53-57 évesen) is nyugdíjba lehetett vonulni, és jelenleg egy átmeneti időszak van érvényben, a 62 éves korhatár az 1946 után született férfiakra és az 1962 után született nőkre vonatkozik (bizonyos esetekben a korábban született nőkre is, a gyermekek számától függően). Annak a biztosítottnak, aki 2004. január 1. és 2007. december 31. között érte el a nyugdíjkorhatárt, elég csak 10 év biztosítási időszakot kimutatnia. 3 TÉMA: a nyugdíj Tíz évvel ezelőtt a nyugdíj- rendszert kétpilléressé alakították át: 2005 januárjától vált lehetővé a nyugdíj-takarékosság, vagyis ettől az időponttól választhattak a biztosítottak az egypilléres, felosztó-kirovó és a kétpilléres, fele részben nyugdíjspóroláson alapuló nyugdíj- rendszer között. Több százezer ember a magasabb járandóság reményében belépett a 2. pillérbe. Idén év elejétől lehet onnan is nyugdíjat igényelni. Mivel tavaly a parlament megszüntette a kötelező 10 éves takaré- koskodási feltételt, a spórolásos pillérből minden pénztártag kaphat járadékot, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Azok az idős személyek, akik nem léptek be a 2. pillérbe, és egész életükben a Szociális Biztosítóba fizették a járulékokat, csak az 1. pillérből számíthatnak nyugdíjra. Azok, alak beléptek a 2. pillérbe, a járulékuk felét a Szociális Biztosítóba fizették, a másik fele pedig - a kivetési alap 9 százaléka - a nyugdíjpénztárban vezetett számlára ment. Ez az arány időközben 14:4-re változott, vagyis 14 százalékot kap az SP, 4 százalékot pedig a nyugdíjpénztár. Ennek megfelelően ők mindkét rendszerből számíthatnak járandóságra. A 2. pillér sokaknak csalódást okozott, az onnan kifizetett első járandóságok a vártnál jóval alacsonyabbak. Elemzők szerint idősebb korban nem éri meg belépni a 2. pillérbe. A jelenlegi feltételek mellett sok pénztártag rosszabbul jár, alacsonyabb lesz a nyugdíja, mintha az egypilléres rendszerben maradt volna. A parlament januárban lehetővé tette, hogy március közepétől ki lehet lépni a 2. pillérből, vissza lehet térni az egypilléres rendszerbe. (Ennek módjával, az ezzel kapcsolatos ügyintézéssel későbbi számunkban foglalkozunk.) Korengedményes nyugdíj Korengedményes nyugdíjba mehet az a nem pénztártag, aki legalább 15 évet ledolgozott, legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez, valamint a biztosító által megállapított korengedményes járandóság összege magasabb, mint a létminimum (jelenleg 198,09 euró) 1,2-szerese (237,708 euró). Korkedvezményes nyugdíjra jogosult az a pénztártag is, aki ugyancsak ledolgozott legalább 15 évet, legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez, és a megállapított járandóságának összege magasabb, mint a létminimum 0,6-szorosa (118,854 euró). Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjat az kaphat, akinek hosszan tartó rossz egészségi állapota miatt a munkaképessége jelentősen csökkent. Ezt százalékban fejezik ki. Megvizsgálják, hogy egy- egy funkciózavar és betegség milyen mértékben befolyásolja a munkavégzést. Előfordulhat, hogy valakinek több betegsége van, mindegyiknél kiszámolják a munkaképesség csökkenésének mértékét, ám az egyes százalékokat nem lehet összeadni. Rokkantnyugdíjassá csak olyan személyt minősíthetnek, akinek egyetlen betegség következtében több mint 40 százalékkal csökkent a munkaképessége. Özvegyi nyugdíj Az özvegyi nyugdíj olyan járandóság, melyet az öregségivagy rokkantnyugdíj-biztosítási rendszerből folyósítanak az elhunyt személy házastársának. A juttatásra olyan özvegy jogosult, akinek a házastársának a haláláig folyósították az öregségi, kor- engedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, illetve jogosultságot szerzett a járandóságra, vagy munkabaleset, esedeg a munkahelyén szerzett betegség következtében halt meg. Árvasági nyugdíj Az árvasági nyugdíj olyan járandóság, melyet az öregségi- vagy rokkantnyugdíj-biztosítási rendszerből folyósítanak annak az árvának, akinek meghalt a szülője vagy az örökbefogadója. Nevelőszülők után nem jár árvasági nyugdíj. A juttatásra olyan eltartott gyermek jogosult, aki szülőjének vagy örökbefogadójának a haláláig folyósították az öregségi, kor- engedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, vagy ha még nem kapott nyugdíjat, de már jogosultságot szerzett rá, illetve ha munkabaleset, esetleg a munkahelyén szerzett betegség következtében halt meg. (sza)
