Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-05 / 53. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 5. www.ujszo.com ■Knntmu Vádalku a CIA exigazgatójával Washington. Vádalkut kötött David Petraeus, a Központi Hírszerző Ügy­nökség (CIA) volt igazga­tója, akit azzal vádolnak, hogy titkos iratokba enge­dett bepillantást volt sze­retőjének és életrajzírójá­nak, Paula Broadwell tar­talékos tisztnek. Petraeust titkosított dokumentu­moknak a Pentagonból va­ló engedély nélküli elvite­lével és magánál tartásával vádolták meg, ami egyéves szabadságvesztést és 100 ezer dollárig terjedő pénz­bírságot vonhatott volna maga után. Az ügyészek beleegyeztek, hogy Petra- eusnak ne kelljen börtönbe vonulnia, és hogy 40 ezer dollár büntetést szabjanak ki rá. A vádalku mentesíti a volt CIA-főnököt a bünte­tőper alól, amelynek során kiteregették volna viszo­nyának kínos részleteit is. A volt CIA-igazgató 2012 novemberében ismerte el házasságtörését, és mon­dott le hivataláról. (MTI) Brit katona halála Szíriában Erbíl. Meghalt Szíriá­ban egy brit állampolgár, aki a Szíriái kurd erők olda­lán harcolt az Iszlám Állam szélsőséges szunnita cso­port ellen. Egy szíriai kurd parancsnok arról számolt be, hogy Konstandinos Erik Scurfieldet hétfőn lőt­ték le a frontvonalon fekvő Tell-Huzela település kö­zelében, az északkeleti al- Haszaka tartományban. A BBC értesülése szerint a 25 éves férfi korábban a brit királyi haditengerészetnél szolgált. Konstandinos Erik Scurfield a második nyugati állampolgár, aki a kurd erők oldalán harcolva vesztette életét a Közel-Ke­leten. (MTI) Drónreptetések Párizsban Párizs. Tegnap éjjel tu­catnyi lakossági bejelen­tést kapott újabb párizsi drónreptetésekről a rend­őrség. A hatóságok még vizsgálják, hogy mind­egyik esetben ténylegesen pilóta nélküli repülőgépet észleltek-e. A France Info hírrádió úgy tudja, a ható­ságok hét drónt észleltek a főváros felett, elsősorban a keleti oldalon, és az Eiffel- torony környékén. A Le Párisién napilap szerint a Párizs közeli versailles-i kastély felett is elrepült egy püóta nélküli repülő­gép. Bemard Cazeneuve belügyminiszter elmond­ta, hogy október 5. óta hatvan drónrepülést ész­leltek Párizsban és az or­szág nukleáris létesítmé­nyeinek környékén. (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök a politikai indíttatású bűncselekmények felderítését sürgette - levelet írt Nyemcov anyjának Nyemcov halála: több szálon nyomoznak Moszkva. Alekszandr Bort- nyikov, az Orosz Bizton­sági Szolgálat feje szerint vannak gyanúsítottak a kedden eltemetett Borisz Nyemcov elleni gyilkosság ügyében. Az igazságszol­gáltatási szerveknek a legkomolyabb figyelmet kell fordítaniuk a nagy vi­hart kavaró bűncselek­ményekre, beleértve a po­litikai indíttatásúakat is - mondta tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök. ÖSSZEFOGLALÓ Az Orosz Biztonsági Szolgá­lat vezetője közölte, több szá­lon folyik a nyomozás, egy bér­gyilkos is szóba került. A Nyemcov-gyilkossággal össze­függésbe hozható Ford - amit a sajtó korábban a pénzügymi­nisztériumhoz kötött - egy ál­lami intézményeket kiszolgáló biztonsági céghez tartozik. A pénzügyminisztériumnak, a jegybanknak és más állami ügynökségeknek nyújt szolgál­tatásokat. A minisztérium sze­rint nincs közük a kocsihoz, ami ráadásul akkor haladt el a gyilkosság helyszínén, amikor már ott volt egy rendőrautó. Az orosz igazságszolgáltatási szerveknek a legkomolyabb fi­gyelmet kell fordítaniuk a nagy vihart kavaró bűncselek­ményekre, beleértve a politikai indíttatásúakat is - mondta tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a belügyminisztéri­umi dolgozók előtt elmondott beszédében leszögezte: „Végre meg kell szabadítani Oroszor­szágot a szégyentől és az olyan tragédiáktól, mint amilyent nemrégen éltünk át, például Borisz Nyemcovnák a főváros kellős közepén végrehajtott vakmerő meggyilkolására gon­dolok”. Az orosz ellenzéki poli­tikust szombatra virradó éjjel Putyin orosz elnök tegnap úgy figyelmeztetett a szélsőséges cselek­ményekre, hogy közben oldalvágást tett Kijev irányába (SITA/AP) lőtték le a Kreml lábánál húzó­dó Bolsoj Moszkvoreckij hídon. Putyin a gyilkosság éjjelén azonnal utasítást adott a bel­ügyi és titkosszolgálati szerve­zetek vezetőinek, hogy szemé­lyesen irányítsák a gyilkosság felderítését. Az elnök a Borisz Nyemcov édesanyjának küldött részvéttáviratban ígéretet tett arra, a hatalom mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az „aljas és cinikus gyilkosság” szervezői és végrehajtói meg­kapják megérdemelt büntetés­üket”. Az orosz ellenzék politi­kai megrendelést, a hatalom, a belpolitikai helyzet megingatá­sára irányuló szándékot látja a Borisz Jelcin elnöksége idején miniszterelnök-helyettesi posz­tot betöltő, azt követően pedig Putyin és a hatalom bírálójává vált Nyemcov megölésében. Az államfő szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy ta­valy Oroszországban 15%-kal nőtt a „szélsőséges cselek­mények” száma. Az elnök sze­rint a szélsőségesek „harcos na­cionalizmussal, türelmetlen­séggel és erőszakkal mérgezik a társadalmat, és Ukrajna példá­jából jól tudjuk, hogy mindez hova vezet”. Putyin azt mondta, hogy a szélsőséges mozgalmak „egyre kifinomultabb módsze­rekkel élnek a törvénytelen ut­cai megmozdulások szervezé­sétől kezdve a gyűlölet és az el­lenségeskedés internetes kö­zösségi oldalakon való nyílt terjesztéséig”. (MTI, 444.hu) Benjámin Netanjahu a most készülőnél jobb megállapodás megkötését sürgette az iráni nukleáris program korlátozásáról Izrael kormányfője újra riadót fúj Irán atomarzenálja miatt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán, A most készülőnél jobb megálla­podás megkötését sürgette az iráni nukleáris program korlá­tozásáról kedden Washington­ban Benjámin Netanjahu izrae­li kormányfő, kijelentve: nem igaz, hogy az Irán elleni háború egyetlen alternatívája a „rossz megállapodás”. „Ha a most tár­gyalt megállapodást el is fogad­ja Irán, az az alku nem fogja meggátolni Iránt abban, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. Az az alku csaknem szava­tolni fogja, hogy Irán megsze­rezze a nukleáris fegyvereket, sokat belőlük” - hangoztatta az izraeli miniszterelnök az ame­rikai törvényhozás két házának együttes gyűlésén. Netanjahu felszólította az amerikai kong­resszust, ne kockáztassa a világ biztonságát arra a reményre alapozva, hogy Irán előnyére fog megváltozni. Rámutatott, hogy az olaj alacsony világpiaci ára miatt Washington alkupo­zíciója erősödött, ezért na­gyobb engedményekre képes rávenni a „sebezhető rezsimet”. Obama: nincs semmi új Nem volt „semmi újdonság” Netanjahunak az Iránnal kap­csolatban elmondott kong­resszusi beszédében - jelentet­te ki Barack Obama amerikai elnök. Az elnök szerint „az iz­raeli miniszterelnök nem kínált fel semmilyen életképes alternatívát” az iráni nukleáris program korlátozását célzó le­hetséges egyezménnyel szem­ben. Mint mondta, megegyezés híján Irán azonnal korlátozá­sok nélkül és a külső betekintés kizárásával folytatná nukleáris programját. Emlékeztetett, hogy Netanjahu az Iránnal 2013-ban létrejött átmeneti megállapodás megkötése előtt a mostanihoz hasonló beszédet mondott, holott a megállapo­dás az izraeli hírszerzés és az izraeli kormány egyes tagjai szerint is visszatartotta Iránt attól, hogy folytassa nukleáris programját. Megfigyelők sze­rint a kormányfő beszéde után Obama és a Netanjahu közötti eddigi burkolt ellentét nyílt konfrontációvá változott. Netanjahut John Boehner, a képviselőház republikánus párti elnöke úgy hívta meg Wa­shingtonba, hogy nem egyezte­tett sem a Fehér Házzal, sem a külügyminisztériummal vagy a törvényhozás demokrata párti tagjaival. Mintegy 60 demokra­ta honatya bojkottálta az izrae­li kormányfő beszédét, a Fehér Ház pedig a március I7-én tar­tandó izraeli választások kö­zelségére hivatkozva közölte, hogy az elnök nem fogadja Ne­tanjahut. Kis lépések előre Izraelt nevezte a térség fő veszélyforrásának Haszan Ró- háni iráni elnök, miután Netan­jahu Washingtonban elítélte az iráni atomprogramra vonatko­zó „nagyon rossz megál­lapodást”, amelyekről Teherán és a hatok tárgyalnak. „Úgy tesz, mintha békéről és a jövő­beli veszélyekről beszélne, pe­dig saját maga jelenti a térség számára a legsúlyosabb ve­szélyt” - mondta az iráni elnök. Irán és a hatok (az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) márciu­sig 31-ig akarnak tető alá hozni egy politikai jellegű keret­megállapodást, majdjúlius 1-ig végleges szerződést terveznek kötni, amelyben a technikai részleteket pontosítanék. Irán azonban egyetlen szerződést akar, amely magában foglalja a politikai aspektusokat is. A ter­vezett megállapodás garantál­ná az iráni atomprogram kizá­rólagos polgári és békés jelle­gét, cserébe az iráni gazdasá­got fojtogató szankciók felol­dásáért. Valamelyes előrelé­pést jelezve ért véget tegnap John Kerry amerikai és Moha­mad Dzsavad Zarif iráni kül­ügyminiszter többnapos tár­gyalása az atomprogramról. Washington most először közölte hivatalosan, hogy gondolkodik az Ukrajnának szánt fegyverszállításon, Obama még kivár A Nyugat kész újabb korlátozásokra Oroszország ellen Átkelés egy szétlőtt hídon a kelet-ukrajnai Donyeckben (TASR/AP) AAT1-HÍR Washington/Kijev. Az USA, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Európai Unió figyelmeztet­ték Oroszországot, hogy készek újabb büntetőintézkedéseket bevezetni ellene, ha az oroszba­rát kelet-ukrajnai szakadárok - akiknek a támogatásával Moszkvát vádolják - továbbra sem tartják be a konfliktusban született tűzszüneti megálla­podást. Ilyen értelmű közle­ményt adtak ki a Barack Obama amerikai elnök és a többi nyu­gati ország vezetői között meg­rendezett videokonferencia után. Josh Earnest fehér házi szóvivő azt írta közleményben, hogy Obama a videokonferen- cián elítélte Oroszországot „és az általa támogatott szakadár­okat”, amiért nem tartják ma­gukat vállalásaikhoz. A szóvivő szerint az elnök közölte: kor­mánya még mindig azon tana­kodik, hogy az Egyesült Álla­mok szállítson-e fegyvereket Ki- jevnek. Washington most elő­ször közölte hivatalosan, hogy gondolkodik a fegyverszállítá­son. Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden a szenátus fegyveres erők bizottságában kijelentette: a leghatározottabban amellett van, hogy az Egyesült Államok szállítson fegyvereket Ukrajná­nak, méghozzá a NATO keretén belül, mert „Putyin elnök végső célja a NATO megosztása”. Amerikai sajtóhírek hangsú­lyozták, Obama elnök még nem döntött ilyen értelmű segítség- nyújtásról, mert komoly aggá­lyai vannak annak lehetséges következményeivel kapcsolat­ban. Az USA eddig halált nem okozó eszközök, köztük golyó­álló mellények, éjjellátó készü­lékek, kommunikációs beren­dezések, elsősegély- és utász­felszerelések szállítására korlá­tozta az amerikai segítségnyúj­tást. A New York Timest úgy tá­jékoztatták, hogy Javelin típusú tankelhárító rakéták, kézi lő­fegyverek, lőszer és felderítő drónok Ukrajnába küldésének lehetősége merült fel. A legfrissebb adatok szerint 19 ukrán katona halt meg a Do- nyeck megyei Debalceve váro­sából a múlt hónap közepén végrehajtott csapatkivonás közben, I35-en sebesültek meg és kilencen estek a szakadárok fogságába - hozta nyilvános­ságra tegnapi sajtótájékoztató­ján Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökségének szóvivője. A szó­vivő hozzátette, 12 katona sorsa egyelőre ismeretlen. A hadve­zetés által eltervezett művelet során több mint háromezer ka­tonát vontak ki a városból, mi­után a szakadár erők benyomul­tak a településre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom