Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-31 / 75. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 31. Kultúra-hirdetés 13 Május 15-ig láthatók a Pozsonyi Magyar Intézetben Kosziba Klaudia legújabb festményei A felfedező nézőpontja Pozsony. Kosziba Klaudia festőművész Prequel című kiállítása nyomo­zásra invitálja a nézőket. Nincsenek fogódzók, képcímek sincsenek, úgyhogy rajtunk áll, mi­lyen történetet konstruá­lunk a látottak mögé. Azaz a befogadói néző­pont határozza meg az élményt. JUHÁSZ KATALIN Maga a kiállításmegnyitó is rendhagyó volt, mivel elmaradt az ilyenkor szokásos ünnepi be­széd, a kurátori szakszöveg és a virágcsokor. A Pozsonyi Magyar Intézet nagytermében, vala­mint földszinti kávézójában ki­akasztott képek így igazi rejt­vényként működtek. A prequel előzménytörténe­tet jelent. Alapvetően filmes, színházi vagy irodalmi szakkife­jezés. Akkor használjuk, amikor az ábrázoltak időben megelőz­nek egy korábbi, már ismert al­kotást, olyan eseményekre fóku­szálnak, amelyek az „eredeti” történet előtt zajlottak le. A leg­kézenfekvőbb példa talán a Csil­lagok háborúja, amelynek utó­lag leforgatott előzményfilmjei a klasszikus történethez vezet­nek. Az alkotók számoltak azzal, hogy a nézők tudják, mi fog tör­ténni később a szereplőkkel, en­nek megfelelően rakták tele uta­lásokkal, összefüggésekkel az előzménytörténetet. Ez a speciális időkezelés, a kronológiával való játék a kép­zőművészetben - a képregé­nyeket leszámítva - nem túl gyakori. Pedig az értelmezések láncolatának lehetőségei itt tu­lajdonképpen végtelenek. Ané- zőpont ebben a kontextusban azért tűnik pontos kifej ezésnek, mert magában rejti a szemlélőt, Kosziba Klaudia Vágsellyén született 1971- ben. A pozsonyi Képzőmű­vészeti Egyetemen szer­zett diplomát, majd dokto­ri fokozatot. 1997-től a Zólyomi Műszaki Egyetem dizájn tanszékén tanít. Festőművészként számos egyéni és csoportos kiállí­táson szerepelt alkotásai­val itthon, Csehországban, Magyarországon és Auszt­riában. Mű és befogadó(k) (A szerző felvételei) Az előzmény... ...és a folytatás a befogadó személyt leíró „né­ző” szót. Ha úgy tetszik, a néző helyét jelöli meg a kiállíótérben. Kosziba Klaudia festményeinek nem csupán egy lehetséges je­lentésük van. Ä műalkotás per­cepciója nem passzív és egyolda­lú folyamat, hanem kölcsönha­tás eredménye. Miközben ha­tással van ránk, a vele folytatott „párbeszédünk” kapcsán alakul maga az alkotás is. A jó alkotás hosszas szemlélődés után egyre több aspesktust, azaz nézőpon­tot kínál. És ebben a megfigyelé­si folyamatban állandóan válto­zik a róla kialakított vélemé­nyünk, álláspontunk, azaz né­zőpontunk. Ha művészettörténeti kifeje­zést keresnék, azt mondhat­nám, Kosziba Klaudia munkái absztrakt expresszionista fest­mények, csak éppen (többnyi­re) absztrakció nélkül. Ama bi­zonyos befogadói nézőpont miatt sorolhatók ide. Hiszen mi is benne vagyunk a képben, hagyjuk formálódni, alakulni, és szinte az alkotóval együtt lé­legezve éljük át, ami a kép által az ecset mozgásából megjele­nítődik. Párbeszéd ez a képpel, illetve a rajta keresztül feltáru­ló történettel. A kiállított képeken az egyik esemény feltételezi a másikat, összefüggések rendszeréből bontakoznak ki történetek. Amelyek során mi, nézők kü­lönböző utakat járunk be. És egy idő után azon vesszük észre magunkat (velem legalábbis ez történt), hogy már nem „nyo­mozunk”, nem akarunk feltét­lenül rejtvényt megoldani, azaz nem is vagyunk többé kíváncsi­ak arra, mit is akart közölni az alkotó. Ehelyett inkább a lel­kűnkben kutatunk. Odabent igyekszünk felfedezni valamit. A kiállítás május 15-ig tart nyitva. Mit kutat a Szociológiai és Demográfiai Részleg? Kisfilmek a Fórumról AJÁNLÓ Somoija. Új formában szá­mol be tevékenységéről a so- morjai székhelyű Fórum Ki­sebbségkutató Intézet - hetente egy-egy újabb videójuk látható az interneten a Fórum múltjá­ról, az egyes részlegek program­jairól. Az aktuális kisfilmben Lampl Zsuzsanna beszél, a téma a szlovákiai magyar népesség kutatása. A jelen társadalmi folyamata­inak megértésében a szocioló­giai és demográfiai kutatások kulcsszerepet játszanak. Lampl Zsuzsa a Fórum Szociológiai és Demográfiai Részlegének igaz­gatója. Az olyan kérdések, mint az identitás, a nyelv- és nemzet­váltás, a vállalkozók, az ifjúság, az értékvizsgálatok közel két évtizede az intézet központi ku­tatási témái közé tartoznak. Lampl Zsuzsanna nemcsak a Lampl Zsuzsanna (Képarchívum) kutatások koordinációjában és szakmai vezetésében vállalt szerepet, hanem fiatal kutatók bevonásával a következő tudós generáció számára is teret biz­tosított. A videó a http://youtu.be/ J45PrTtca98 linken érhető el. Bővebb információk a Fórum honlapján és Facebook-olda- lán érhetők el. (k) Elhunyt Gene Saks színész, rendező New York. Elhunyt Gene Saks amerikai színész, Tony-díjas színpadi és filmrendező, akinek nevéhez olyan kultikussá vált vígjátékok fűződnek, mint a Mezítláb a parkban vagy a Furcsa pár. Saks szombaton, 93 éves korában, tüdőgyulladásban halt meg East Hampton-i otthonában. Gene Saks színészként kezdte pályafutását a Broadwayn, ahol később rendezőként futott be, három munkájával is elnyerte az amerikai színházi szakma legrangosabb elismerését, a Tony-díjat. Filmrende­zőként elsősorban Neil Simon drámaíró színdarabjainak adaptációjával vált ismertté. Első filmes rendezése a Mezítláb a parkban című vígjáték volt 1966-ban, Jane Fondával és Ro­bert Redforddal a főszerepben, egy évre rá következett a Fur­csa pár Jack Lemmonnal és Walter Matthauval. További is­mert filmjei közé tartozik A kaktusz virága (1969), Az utolsó félrelépés (1972), a Kamaszkorom története (1986), a Csin- csin (1991) vagy a Senki bolondja (1994). (MTI) Gobbi Hilda-életműdíjat kapott Papp János Átadták a MASZK díjait MTl-HÍR Budapest. A színházi világ­nap alkalmából átadták a MASZK Országos Színészegye­sület és a kulturális tárca szak­mai elismeréseit. AGobbi Hüda- életműdíjat Papp János szín­művész kapta, aki egyebek mel­lett a Madách Színháznak, a veszprémi és a győri társulat­nak volt oszlopos tagja, de a ki­lencvenes években többször vendégszerepeit a Komáromi Jókai Színházban is. A Vámos László-díjjal Valló Péter rendező munkásságát is­merte el a szakmai kuratórium; Valló egyik legutóbbi munkája a Különös házasság, melyet Ko­máromban vitt színre. Hevesi Sándor-díjjal Bagossy László rendezőt, Szakács Györgyi jel­Papp János (Képarchívum) meztervezőt és Urbán András rendezőt, társulatvezetőt tün­tették ki - az elismerés minden évben annak a három művész­nek, kultúraközvetítő, társulat­vezető szakembernek jár, aki sokat tett a magyar színház nemzetközi elismertetéséért, megismertetéséért. * * HIRDESSEN ÖN IS n az áprilisban megjelenő NŐK esküvői mellékletben! Használja ki lehetőségeinket: • felületi hirdetés • reklámcikk • névjegykártya elhelyezése!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom